Az árak széles körű emelkedése
Egy piacgazdaságban az áruk és szolgáltatások árai szüntelenül változnak, egyesek felmennek, mások lemennek. Inflációról akkor beszélünk, ha nem csak egyvalaminek az ára emelkedik meg, hanem sokféle árué és szolgáltatásé; ez azt jelenti, hogy ma kevesebbet vásárolhatunk 1 euróért, mint tegnap. Más szóval az infláció idővel csökkenti a fizetőeszköz értékét.
Egyes árváltozások fontosak, mások kevésbé
Az átlagos áremelkedés kiszámításakor azoknak a termékeknek az árváltozása, amelyekre többet költünk (pl. elektromos áram), nagyobb súllyal esik latba, mint azoké, amelyekre kevesebbet (pl. cukor, bélyeg).
Különböző emberek különböző dolgokat vesznek
Minden háztartásnak eltérő pénzköltési szokásai vannak: egyeseknek autójuk van és húst esznek, mások kizárólag tömegközlekedéssel közlekednek vagy vegetáriánusok. Az összes háztartás kiadási szokásainak átlaga határozza meg, hogy az egyes áruk és szolgáltatások mekkora súlyt kapnak az infláció mérésekor.
Az infláció méréséhez a háztartások által elfogyasztott valamennyi árut és szolgáltatást figyelembe veszik, a következő csoportosítás szerint:
- napi fogyasztási cikkek (pl. élelmiszer, újság, benzin);
- tartós fogyasztási cikkek (pl. ruhanemű, személyi számítógép, mosógép);
- szolgáltatások (pl. fodrász, biztosítás, lakásbérlés).
A bevásárlókosár árának éves összehasonlítása
A háztartások által egy év alatt elfogyasztott összes árut és szolgáltatást „kosárba” rendezik. Ebben minden egyes árucikknek meghatározott ára van, amely idővel változhat. Az éves inflációt úgy kapjuk meg, hogy a teljes kosár adott havi árát összehasonlítjuk az egy évvel korábbival.
Érzékelt infláció
A fogyasztói közvélemény-kutatások szerint az emberek gyakran magasabbnak érzik az inflációt annál, mint amit a tényleges árindexek tükröznek. Mi befolyásolja tehát, hogy miként érzékeljük az inflációt? Több elméleti tanulmány a következőket állapította meg:
- Az áremelkedésre inkább felfigyelünk, mint a stabil vagy a csökkenő árakra – A drágulás emellett jobban meg is marad az emlékezetünkben. A stabil vagy csökkenő árakat kevésbé vesszük észre, pedig az infláció átlagos ütemének kiszámításához ezeket is figyelembe veszik.
- Jobban feltűnnek a gyakori készpénzes vásárlások – Az elmúlt évek során néhány népszerű áru és szolgáltatás ára az átlagosnál jobban emelkedett. Erre példa a benzin, a kenyér és a buszjegy. Gyakran előfordul, hogy az inflációra gondolva túlságosan is felkelti a figyelmünket, ha ezek ára megy fel. Végeredményben túlbecsülhetjük a tényleges inflációt.
- Kevésbé tűnik fel az ár, ha valamit ritkán veszünk, vagy ha beszedési megbízással fizetünk érte – A háztartások költségvetésének jelentős részét a ritkábban vásárolt áruk és szolgáltatások teszik ki. Ilyen például az autó és a nyaralás. Vannak olyan tételek is, például az albérlet vagy a telefonszámla, amelyet automatikus banki átutalással (csoportos beszedési vagy rendszeres átutalási megbízással) fizetünk ki. Ezekről a kiadásokról és áruk változásáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, amikor véleményt alkotunk az inflációról.
- „Személyes” infláció – A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) egy átlagos áru- és szolgáltatáskosáron alapul. Az átlagos kosár az összes háztartást jellemzi. Azok a háztartások azonban, amelyek az átlagosnál nagyobb inflációt tapasztalnak, ennek jobban tudatában vannak, mint azok, amelyek az átlagosnál kisebb infláció előnyét élvezik.Példa: Ha a benzin ára jobban felmegy, mint a többi árué és szolgáltatásé, azok, akik gyakrabban használják az autót, valószínűleg nagyobbnak érzik az inflációt a HICP-nél, mivel az átlagnál többet költenek benzinre. Ezzel szemben azok számára, akik ritkábban vagy nem használnak autót, kisebb lesz az úgynevezett személyes infláció.
- Az inflációs rátát évente számolják, emlékezetünk viszont távolabbra tekint vissza – A HICP-t rendszerint éves növekedési ütemként adják meg. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos időszak, mondjuk 2009 januárjának általános árszintjét az egy évvel korábbi megfelelő időszakhoz, tehát 2008 januárjához mérik. Az emberek viszont gyakran a több évvel ezelőtti árakhoz viszonyítanak. Hosszú időszakot figyelembe véve ugyanakkor még akkor is jelentősen emelkednek az árak, ha az éves infláció üteme alacsony. Így ha például a HICP éves szinten 2%-kal nő, tíz év alatt ez az általános árszint több mint 20%-os emelkedését vonja magával.
- Árváltozás kontra minőségváltozás – Egy termék árának változását sokszor az inflációnak tudjuk be, pedig néha a termék minősége is megváltozik ezzel párhuzamosan. A HICP-ben ezt úgy veszik figyelembe, hogy a minőségváltozás hatását kiveszik az indexből.Példa: Lehet, hogy felment egy autótípus ára, de gyakran az új modell már az alapfelszereltségben is tartalmazza az előzőleg extrának számító elemeket, például a beépített navigációs rendszert, a légkondicionálást vagy a légzsákot. Ilyen esetben az ár részben a minőségjavulás és nem az infláció miatt megy fel. Ha például az autó átlagosan 5%-kal lett drágább, de ebből 1%-nyi a jobb minőségnek tudható be, a HICP ennél a cikknél 4%-os áremelkedést mutat.
Adatok áttekintése
Az euroövezeti fogyasztói árak inflációja 1961 óta
A hetvenes és a nyolcvanas években több európai országban igen magas volt az infláció. A kilencvenes évek közepe óta azonban jelentősen lelassult a drágulás üteme, ami egyrészt az eurobevezetésre való felkészülésnek, másrészt az EKB monetáris politikájának köszönhető.
Milyen tényezők állnak a legfrissebb inflációs adatok mögött?
Nem mindig azok a tételek fejtik ki a legnagyobb hatást az indexre, amelyeknek a legjobban megváltozik az áruk. Az inflációs ráta ugyanis az egyes termékeknek az átlagos háztartás fogyasztási kiadásaiban való részesedésétől, vagy más szóval „súlyától” is függ.
