StyleNews

A NÉPSZAVA írásában olvasható, hogy mostanra már megnyílt a szabad út Rahimkulov Ruszlán, Magyarországon élő orosz milliárdos cége előtt. Ennek köszönhetően az Idom Házépítő Kft. által indított angyalföldi projekt kezdetét veheti. A Pest megyei kormányhivatal kedden tette közzé, hogy a március 31-én meghozott döntés értelmében a budapesti Bodor-Népfürdő utca sarkára tervezett 332 lakásos, előre láthatóan 360 milliárdra becsült társasház létesítésének a környezetére nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól.

Vagyis a március végén meghozott döntéssel megnyílt az út a társasház építési engedélyének kiadása előtt. A tervezett társasházi épület összes alapterülete meghaladja a 10 ezer négyzetmétert, ennek jelentős része, több mint a fele a föld alatt kerül kialakításra.

Itt kell megemlíteni, hogy az adott terület keleti oldalán egy másik beruházó projektjének részeként sportcsarnokot kíván építeni. Ennek a tervezett beruházásnak már meg is van az érvényes építési engedélye.

A korábban bemutatott grandiózus koncepciótervet a kerületi tervtanács annak idején túl nagynak, és a megvalósítási helyszínt övező környezetéhez nem illeszkedőnek találta, így azt nem is támogatta. Az elsődleges tervek a hatályos jogszabályok szerint így nem valósulhattak volna meg. Mivel azonban a beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősített projektként kezelte, így az építkezés szempontjából a kerület elutasítása már nem jelent akadályt.

Az érintett rendelet indoklása szerint mindez azért lehetséges, mert: „a több mint 90 millió forint értékű projekt több mint 800 új munkahelyet teremt, de hatásában több mint ezer munkahely létrejöttét támogatja Pest megyében”. A NÉPSZAVA írása szerint a kormányzati beavatkozásban ne is keressünk meglepő elemeket, mivel információik szerint a beruházó cég egyik tulajdonosa egy Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló orosz üzletember, mégpedig Megdet Rahimkulov fia. Az említett családot már ismerhetjük, hiszen a Rahmikulov család által irányított cégcsoport tagja az OTP Bank, és a MOL érdekeltségeknek, nem is kis mértékben, mivel ők benne a legnagyobb külföldi részvényesek. Az angyalföldi önkormányzat még tavaly novemberben az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, amely ügyben érdemi tárgyalásra az óta sem került sor.

Fotónk illusztráció!

Forrás: nepszava.hu, budapestkornyeke.hu

Fotó: pixabay.com

Negyedkilós aranyrudat műtöttek ki egy férfi gyomrából Kolozsváron – közölte péntek este az Agerpres hírügynökség.

A 35 éves Beszterce-Naszód megyei férfi gyomorpanaszokkal került a kolozsvári Octavian Fodor Gasztroenterológiai és Hepatológiai intézetbe, ahol csütörtökön műtötték meg. Amint a Cluj24.ro kolozsvári portál közölte: a kioperált 24 karátos aranyrúd 63,6 milliméter hosszú, 33,7 milliméter széles és 7,5 milliméter vastag, értéke 15 ezer euró körüli. A férfi azt közölte az orvosokkal, hogy véletlenül nyelte le.

A műtét után a kórház értesítette a rendőrséget, de a férfit még nem tudták kihallgatni. A Kolozs megyei rendőrség arról tájékoztatta a sajtót, hogy rejtegetés gyanújával folytatnak vizsgálatot az ügyben.

Forrás: mti.hu

Fotó: pixabay.com

„Kölcsönszék visszajár! Szerencsét hozott, 4 év múlva megint elkérjük.” – olvasható ma reggel Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének közösségi oldalán.

A hozzászólások is nagyon érdekesek, íme néhány:

„Kis szék, nagy győzelem!”

„Festő haver azt mondja, 4 év múlva már lehet a 8-as létra kéne. Biztos, ami biztos.”

 „Bízunk abban, hogy a fizetésünk az árakhoz fog igazodni, és nem lesz luxus enni! Rendben teszik az egészségügyet, a tanárok fizetését, és még sorolhatnám! Ugyan is Miniszter Elnök Úr azt ígérte, hogy rá szolgálnak a bizalmunkra! Várjuk nagy tisztelettel!”

„Ettől most gazdagabb lett, nem lesznek éhező gyerekek, hajléktalanok, kilakoltatott családok.”

„Annak a széknek semmi köze hozzá! Az emberek döntöttek, úgy ahogy én is! Nem kérünk soha többé Gyurcsányból és a bandájából! Ég áldja elnök úr!”

Befejezte a levélben érkezett szavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését péntek este a Nemzeti Választási Iroda (NVI) – derül ki a www.valasztas.hu adataiból. A levélben szavazásra jogosultak 69,74 százaléka élt választójogával.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhattak, az NVI 456 129 választópolgárt vett fel a levélben szavazók névjegyzékébe. Az NVI-hez 318 153 levélszavazat érkezett vissza: 36 784 közvetlenül az NVI-hez postán, 279 797-et adtak le külképviseleteken és 1572-t a magyarországi országgyűlési egyéni választókerületek székhelye szerinti választási irodákban a szavazás napján.

Az NVI péntek estére valamennyi beérkezett levélszavazási iratot felbontotta és ellenőrizte a válaszborítékban lévő, a választópolgárt azonosító nyilatkozatot. Érvényes azonosító nyilatkozatot az ellenőrzött levélszavazatok közül 268 766-ban találtak, 49 317-ben pedig az vagy érvénytelen volt, vagy hiányzott a borítékból.

Az NVI feladata az is, hogy az érvényes azonosító nyilatkozatok melletti kis, a szavazatot tartalmazó borítékokat is felbontsa és megszámlálja az azokban lévő voksokat. A feldolgozottság jelenlegi állása alapján az érvényes szavazási iratokban lévő országgyűlési szavazólapok száma 193 914, ebből 193 139 érvényes.

A tervek szerint az NVI még szombaton összeszámolja az összes, levélben leadott szavazatot.

MTI

„Brutális háborús uszítónak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt a német államfő egy pénteki interjúban, amelyben jelezte, hogy egyetértene azzal, ha Putyinnak a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.

Frank-Walter Steinmeier a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez a beszéd „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”.

Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy „bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító” – mondta a szövetségi elnök, aki 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben. Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad Putyinra. „Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.

Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy „a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól” fél. Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind „végleges fordulópontot” jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel. A karrierjét a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként befutó – párttagságát szövetség elnöki feladatai miatt szüneteltető – államfő elmondta, hogy politikusként egész életében azért dolgozott, hogy soha többé ne térjen vissza a háború Európába. Ez a törekvés kudarcba fulladt, és most le kell folytatni a vitát arról, hogy tévedés volt-e ez a célkitűzés, és felesleges volt-e dolgozni érte.

Frank-Walter Steinmeier a többi között arról is szólt, hogy hibának tartja a ragaszkodást az Északi Áramlat-2-höz, vagyis az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztéséhez, a második vezetékpár kiépítéséhez. A háború miatt végül kudarcba fulladt több milliárd eurós projekt Németország hitelességét is roncsolta a kelet-európai partnereknél, ami „fájdalmas” – mondta a szövetségi elnök.

Arra a kérdésre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt van-e a helye Vlagyimir Putyinnak és Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, azt mondta, hogy az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények minden érintettjét felelősségre kell vonni, így a katonákat, a katonai parancsnokokat, „és természetesen azokat is, akik a politikai felelősséget viselik”.

MTI