Ha Oroszország agresszióhoz folyamodik, Európa gyorsan és erőteljesen fog fellépni – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Az elnök az ukrán-orosz konfliktusról, az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatokról, az európai biztonságról szóló vitában elmondta: „válaszlépéseink nem csak a vagyon befagyasztásáról és orosz személyek utazási tilalmáról szólnak, hiszen Oroszország stratégiai érdeke az, hogy diverzifikálja egyoldalú gazdaságát és felszámolja jelenlegi hiányosságait, de ehhez olyan technológiákra van szükségük, amelyekben mi globálisan vezető szerepet játszunk”. Majd hozzátette: „így ebben a tekintetben Oroszország teljesen tőlünk függ”. Az Európai Bizottság elnöke felhívta a figyelmet: az Európai Unió felkészült arra az esetre is, ha az orosz vezetés úgy dönt, hogy az energiaellátást fegyverként használja. „Jelenleg számos olyan országgal folytatunk tárgyalásokat, amelyek készek arra, hogy fokozzák az EU-ba irányuló cseppfolyósított földgáz-exportjukat. Ennek eredményeként januárban rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt szállítottunk be – több mint 10 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt” – tette hozzá.
„Modelljeink azt mutatják, hogy ezen a télen biztonságban vagyunk a gázellátás szempontjából, de diverzifikálnunk kell az energiaforrásainkat, hogy megszabaduljunk függőségünktől az orosz gáztól. Nagymértékben be kell fektetnünk a megújuló energiaforrásokba is” – jelentette ki. Von der Leyen szerint Oroszország kedden „ellentmondásos” jeleket küldött: egyrészt a hatóságok bejelentették az orosz csapatok egy részének visszavonását, másrészt a Duma (az orosz parlament alsóháza) megszavazta Donyeck és Luhanszk független köztársaságként történő hivatalos elismerését. „A csapatok visszavonásáról szóló hírek ellenére a NATO még nem látta az orosz csapatcsökkentés jeleit” – hívta fel a figyelmet.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy az orosz vezetés 2014-óta folyamatosan ássa alá az ukrán nemzeti szuverenitást, főként az ország keleti részén, és most jelentős katonai erőt használ az ország körbekerítésére. Mint mondta, Moszkva jelzéseket küldött az utóbbi napokban, miszerint nyitott lenne a párbeszédre, de az Európai Uniónak erősebb, határozottabb elköteleződésre van szüksége az orosz vezetés részéről. Michel azt hangoztatta, hogy a 27 uniós tagállamnak szilárd szankciós keretet kell előkészítenie, amennyiben Oroszország „az agressziót választja”. Közölte továbbá, hogy az Európai Unió kész 1,2 milliárd euró makrogazdasági támogatást nyújtani Ukrajnának, és kilátásba helyezte donorkonferencia megszervezését is.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az EU kész folytatni a diplomáciai tárgyalásokat, és kész cselekedni, hogy megoldást találjon „a legsúlyosabb válságra a hidegháború óta”. Mint mondta: a héten bíztató jelek érkeztek Moszkvából a csapatkivonásokra vonatkozóan, de ő is aggasztónak nevezte az a fordulatot, hogy az orosz Duma megszavazta Donyeck és Luhanszk független köztársaságként történő hivatalos elismerését. „Hogy mi várható, nem tudjuk, ezt senki sem tudja” – fogalmazott Borrell.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő felszólalásában elmondta: „Ukrajna fontos stratégiai partnere és közvetlen szomszédja az EU-nak, biztonságuk összefügg”. Ezért erős aggodalomra ad okot, az ukrán-orosz határnál kialakult instabil helyzet – tette hozzá. „Magyarország a helyzet megoldását a diplomáciai rendezésben látja, ezért jégtörő szerepet vállalt a párbeszéd megteremtése és a háború elkerülése érdekében” – hangsúlyozta a fideszes politikus. Bocskor Andrea felhívta a figyelmet, hogy a békés megoldás az egyetlen helyes út, a minszki megállapodás végrehajtásnak nincs alternatívája. „Kerülni kell a pánikkeltést, és a diplomaták kimenekítése sem jó üzenet” – tette hozzá.
Cseh Katalin, a Momentum képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában évtizedek óta először robbanhat ki háború. Mint mondta, ezt csakis úgy lehet felelősségteljesen elkerülni, ha az EU csökkenti több területen is meglévő függőségét Oroszországtól. „Európának is megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie. Az Európai Bizottság geopolitikai kérdésekről beszél, de ez mind üres beszéd marad, ha nem cselekszünk” – tette hozzá. Szerda délután az EP elnöke és a képviselőcsoportok vezetői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték az ukrán határ közelében zajló orosz katonai haderőösszevonást és Ukrajna Oroszország általi fenyegetését.
„Az orosz katonai hadtestek megerősödése az ukrán határon, Fehéroroszországban, az illegálisan elcsatolt Krímben, a Fekete-tengeren, valamint az EU által el nem ismert donyecki és luhanszki szakadár területeken közvetlen fenyegetést jelent Ukrajna biztonságára, ami ellentmond a nemzetközi jog alapelveinek” – emelték ki a vezetők nyilatkozatukban.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy határozottan támogatnak mindenfajta válaszlépést abban az esetben, ha Oroszország továbbra sem tartja be nemzetközi kötelezettségvállalásait és támadást indít Ukrajna ellen. A vezetők felhívták a tagállami kormányokat tömörítő Tanács figyelmét, hogy mihamarább fogadjon el szigorú gazdasági és pénzügyi szankciókat az orosz vezetés ellen.
„A szankcióknak magukban kell foglalniuk Oroszország kizárását a nemzetközi SWIFT-rendszerből, az orosz elnökhöz közel álló személyekkel és családtagjaikkal szembeni egyéni korlátozó intézkedéseket, amelyek vagyonbefagyasztást és az EU-ba való beutazási tilalmat vonnak maguk után”-taglalta a nyilatkozat.
MTI
