Meghalt KandechEvelyne, a Megasztár első szériájának versenyzője. Halálának hírét egykori megasztáros pályatársai osztották meg a közösségi médiában, így TorresDani és TóthVera is búcsút vett tőle, utóbbi így:
Drága Evelyne… énekeld tovább az angyalokkal a Csillagdalt. Nyugodjék békében örökké lázadó lelked. Kandech Evelyne élt 37 évet. Döbbenet.
A halál a legkegyetlenebb tükör. Beleordítja az arcunkba, mennyire fontos az, hogy élünk, és tehetünk. Bármit. Kandech Evelyne hazatért. Mi itt maradtunk. De az Öreg összeköt minket örökre.
Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta az énekesnő halálát.
Kandech Evelyne 1984-ben született, édesapja Sierra Leone-i. Ének-zene tagozatos általános iskolába járt, gyerekként kórusokban énekelt, csellón tanult játszani. A középiskola után a Pécsi Tudományegyetem teológia szakára nyert felvételt. Jelentkezett a Megasztár első évadába, ahol a legjobb 12 versenyző között a negyedik helyig jutott.
Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17. napját. Magyarországon 1996 óta emlékezünk meg arról a napról, amely a szegénység és a nyomor felszámolásának szükségességére hívja fel a figyelmet.
A Pécs Jövője frakciószövetség ebből az alkalomból ételosztást szervez holnap a Kossuth téren. A kormányváltó pártok képviselői szeretettel várnak minden pécsi rászorulót egy tál meleg ételre, zsíros kenyérre és teára.
Az ételosztás
október 17-én,vasárnap 12 órakor kezdődik,
és az esemény szervezői rossz idő esetén is mindenképpen megrendezik.
Gyászol a magyar röplabdasport: október 15-én, Budapesten, 88 éves korában elhunyt Prouza Ottó 154-szeres válogatott röplabdázó, olimpikon, röplabdaedző, a magyar röplabdasport ikonikus alakja.
A “Gróf” becenévre hallgató klasszis 1933. június 13-án született Salgótarjánban, ahol a helyi Vasöntöde és Tűzhelygyár SE csapatában kezdett játszani, ezután került a Vasas Sport Clubhoz. Olyan edzők alatt sajátíthatta el a sportágat, mint Dr. Prohászka László, Róka Gaston, Benke Attila, Dr. Abád József és Porubszky László.
A feladó posztján a kontinens egyik legjobbjai közt emlegetett Prouza Ottó 154 alkalommal húzhatta magára a címeres mezt, 1953-65 között. Tagja volt az 1964-es Tokiói Olimpián 6. magyar csapatnak, három világbajnokságon és három Európa-bajnokságon vett részt. Ezek közül kiemelkedik az 1963-as Eb-ezüstérem Romániában, és az 1960-as világbajnoki 6. hely Brazíliában. Klubcsapatával, a Vasassal is szép sikereket ért el: érmek sokaságát szerezték a magyar bajnokságban és a kupában is.
Játékos pályafutása után több mint 30 évig edzősködött. Hamar kiderült, hogy kivételes érzeke volt a tréneri szakmához: legnagyobb sikereit a Csepellel érte el, amellyel 7-szer nyert magyar bajnokságot és 8-szor kupát, a nemzetközi színtéren pedig KEK-ezüstérmet szerzett.
Isten nyugosztalja Prouza Ottót, sportágunk ikonikus alakját! Emlékét megőrizzük!
A pécsi rendőrök befejezték a vizsgálatot annak a férfinak az ügyében, aki mindenféle munkát elvállalt, azonban egyiket sem végezte el.
Többrendbeli csalás miatt nyomozott a Pécsi Rendőrkapitányság egy 41 éves gyáli férfi ellen. A megalapozott gyanú szerint a férfi 2020 tavaszán az egyik közösségi oldalon két nő részére is németországi munka- és szálláslehetőséget kínált arra hivatkozva, hogy régóta ott él, és így az ügyintézésben tud segíteni. A szállás lefoglalásához előleget kért, amelyet a sértettek elutaltak a számára. Ezután még egy ideig hitegette a két nőt, majd amikor kérték vissza a pénzüket, elérhetetlenné vált. Novemberben egy olyan nő bejegyzésére reagált, aki szárítógép szerelőt keresett. Álnéven szárítógép szerelőnek adta ki magát, majd a „szerelést” követően a munkáért elkért összeggel távozott. Mivel a szárítógép ezután sem működött, a sértett kérésére újra megjelent a lakásán, ahol alkatrészcserére hivatkozva előre elkérte az új alkatrész árát, azonban többet nem látták, ekkor is elérhetetlenné vált. A tél folyamán két gázszerelőt kereső nőnél vállalt munkát. A megbeszélt időpontban a sértettek meghibásodott gázkazánjait megvizsgálta, a hibás alkatrész cseréjére előre elkérte a pénzt, de a munkát egyik esetben sem végezte el. Februárban egy újabb nővel vette fel a kapcsolatot, neki budapesti lakásfelújítási munkák elvégzését ígérte. Anyagköltségre hivatkozva többször kért pénzt a sértettől, azonban az ígért anyagokat nem rendelte meg, az elvállalt munkát csak részben végezte el, majd ekkor is köddé vált.
A rendőrök a feltételezett elkövetőt azonosították, majd 2021 júniusában elfogták. A férfi gyanúsítotti kihallgatásakor elismerte a terhére rótt bűncselekményeket, és elmondta azt is, hogy már nagyon megbánta, amit tett.
A rendőrség az ügy vizsgálatát befejezte, és az iratokat a napokban átadta az ügyészségnek.
2020-ban hat párt, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös elhatározással úgy döntött: közösen indulunk 2022-ben az országgyűlési választáson, közös miniszterelnök-jelöltet, Magyarország 106 országgyűlési egyéni választókerületében 106 közös jelöltet és közös listát állítanak.
Jelöltjeinket előválasztáson választották ki Magyarország változást akaró polgáraival közösen. Szavazni hívtak minden tisztességes magyar polgárt, aki velük együtt hitet tesz a demokrácia, az együttműködés, az esélyteremtés, egy egyenlőbb társadalom jövőképe és a jelenlegi kormány leváltása mellett. – tudhatók meg a legfontosabb tények az előválasztásról, amelyről bővebben az alábbi linken olvashat: https://elovalasztas2021.hu/
A Plitvicei-tavakhoz illetve a Krk vízesésekhez, Sibenikbe, Pirovacba utazva álltunk meg egy kis láb megmozgatós pihenőre útközben, az autópályától alig pár méterre található mesebeli kisvárost megcsodálni. Szó szerint megcsodálni, hiszen a képeken is jól látható, hogy egy valódi kis ékszerdobozról van szó, ahol a csodás vizek találkozásában a letűnt évszázadok tekintenek vissza ránk.
A horvát Slunj városa, magyarul Szluin, Károlyvárostól mindössze 50 km-re délkeletre, a Slunjcica és a Korana folyók találkozásánál, a Plitvicei-tavakhoz vezető út mentén fekszik.
A Plitvicei tavaktól csak 25 kilométerre északra található Slunj település, de itt ne keressük a plitvicei tavakhoz hasonló méreteket, helyette valami meseszép, az egykori bájában meghagyott falucskát találunk. Horvátország Velencéjében csak úgy átkúsznak a patakok a házak között, a házak előtt, és csobogó vízesések formájában érik el a Korana folyót.
Sörözők, éttermek, panziók sorakoznak a régi fahíd és az új híd között elhelyezkedve. Itt minden talpalatnyi helyet kihasználnak, az egyik panzió is a két vízesés közötti sziklára épült rá. Hihetetlen látvány, hogy az utcáról egy kis fahídon jutsz be a házba, és az étkező-söröző terasz része pedig már egy vízesés fölé nyúlik ki.
Aki a plitvicei tavakhoz készül, ne hagyja ki ennek a gyönyörű településnek a meglátogatását, mert a csodaszép vízesésekkel rendelkező horvát városkának nem is olyan meglepő, de kőkemény magyar gyökerei vannak. Hiszen Slunj és a vonzáskörzetéhez tartozó települések egykor a Magyar Korona részét képezték, egészen az első világháború végéig, vagyis 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig. Horvát nevét is a magyar Szluin elnevezés után kapta. Szluint a XII. századból származó iratokon említették első ízben. A XV. századi török hódoltság idején a horvát és a magyar történelemből jól ismert Frangepán család építtetett erődöt a település melletti hegyre, hogy megvédje az itt élő parasztokat az egyre erőszakosabban betörő törököktől. A Frangepán erőd mellé még ugyanebben a században felépült egy ferences kolostor is. A XVI. században, ahogy nagyon sok más magyar települést, Szluint is lerohanták a törökök. Ahogy a török visszahúzódása után egyre biztonságossá vált a város, úgy kezdtek az emberek is visszaköltözni a vidékre. Slunj igazi felvirágzása a napóleoni francia uralom idején jött el. Ezekben az években, a jól megfontolt hadi ellátási okok miatt kapott malmot és hidat a település.
Korunkban oly sok más horvátországi településhez hasonlóan Slunj városnak is jelentős bevételi forrása származik a turizmusból, így aztán az erre utazó egy vendégszerető és csodaszép településre csöppen. Aki csak erre jár, mindenki megcsodálja a település Rastoke részen található vízeséseket.
Önálló, többnapos programként is érdemes ellátogatni a városba, és csodálni a településnek a Rastoke részén elhelyezkedő közel 300 éves vízi malmait, mese házait és a vízeséseit, melyeket a Nemzeti Természeti és Műemlékvédelmi Hivatal 1962-ben nyilvánított védetté.
Aki még emlékszik a Gojko Mitic nevével fémjelzett, keleti blokkban készült indián filmekre, nos azok a kisvárosban otthon érezhetik magukat, mert ugyan a film jeleneteinek nagy részét a Plitvicei Nemzeti Parkban forgatták, de maga az indián falutpont itt, a sljuni vízeséseknél építették fel.
Mikor már kellőképpen kicsodálkoztuk magunkat a látványosságokon, turista csalogató csodákon, érdemes kicsit körülnézni a városban. Olyan településen járunk, amely a fenntartható gazdálkodás egyik kiemelt példája egész Horvátország szerte. Ha leparkoltunk és megpihentünk az egyik hangulatos vendégfogadóban induljunk városnéző sétára, mert 22 vízimalom várja látogatóit a településen. Figyeljék meg, hogy ember és víz, nem csak megfér, de meg is él egymás mellett Slunjban.
Aki teheti annak érdemes néhány napot eltölteni a településen, mert a környéken úszni, kajakozni, raftingrolni, horgászni, kerékpározni és lovagolni is lehet. A környék hegyei több karszt barlangot is rejtenek, felkereshetjük például a Baraceve Spiljet és a Rakovicát. Csodás környezetben található kemping, és megszámlálhatatlan panzió és kiadó szoba, apartman és természetesen szálloda várja az ide érkezőt, az egykori Frangepán vár árnyékában.
Október 14-én, délelőtt gyerekzsivaj és vidám gyermeklábak dobogása fogadott a Kozármislenyi Művelődési Központban. A színházteremben a Hanga-Banda Zenekar húzta a talpalávalót, miközben a Janikovszky Éva Általános Iskola alsó tagozatos diákjai Nyemcsok Pál néptáncpedagógus irányítása mellett próbáltak összpontosítani a néptánc sokrétű tevékenységének alapjaira. Azonnal kiderült, hogy nem is olyan könnyű a lábat, a kezet, a testtartást és az éneket összehangolni, hozzá koordinálni a mozgást, hogy a produkció a táncos, és a néző számára is egy élvezhető formát kerekítsen.
Baumholczer Angélát, a kozármislenyi Józsa Gergely Néptánc Egyesület vezetőjét kérdeztem a szünet csendjében, hogy:
BaHír: Milyen időközönként szerveztek táncházat?
Baumholczer Angéla: Évek óta visszatérő rendszerességgel szervezünk itt, a Művelődési Házban táncházat, hogy ezzel is felhívjuk a fiatal korosztály figyelmét a jeles hagyományainkra. Ilyen jeles alkalmakhoz kötődő táncházaink a Márton-napi, a Luca-napi, a betlehemi, a farsangi, és a húsvéti alkalmak. A jeles napok mellett egykori elődeink életének fontos mozzanatai voltak a betakarításokhoz kötő ünnepek, például az arató-ünnep, a szüreti-ünnep. Igaz, hogy településünk ma már város, de mi alakulásunkkor letettük a voksunkat a helyi hagyományok őrzése, átadása, és életben tartása mellett. Ezek az ünnepek egyben az egykori mislenyi elődeink ünnepi alkalmai is voltak.
BaHír: A mai nap jó alkalmat adhat az utánpótlás biztosítására is?
Baumholczer Angéla: Igaz, hogy a mai napon órás váltásban az iskola alsó tagozatának egy-egy évfolyama látogatta meg a táncházunkat, és így összességében véve körülbelül 230 gyerek ismerkedhetett a néptánc alapjaival, a fő célja még sem az utánpótlás biztosítása volt a mai napnak. Az én elveim szerint, amelyet egyébként az egyesület alapszabályába is befoglaltunk az, ami az egyesület célja is az említett táncházakkal, hogy ezeken az alkalmakon minden gyermek ismerje meg a hagyományaink legalább egy kis töredékén át a jeles ünnepeink fontosságát, vele pedig a hagyományőrzés szükségességét. Mindezt próbáljuk a helyi értékekkel közelebb hozni hozzájuk, mert ma is a gyermekek mozgásigényéhez igen csak közel álló ugrós táncokat tanítottuk, mivel ezek a lépések egyben a mislenyi táncoknak, a mislenyyi friss csárdásnak is az alaplépései. Természetesen szívesen fogadjuk a csatlakozni szándékozókat. Szerencsére azonban nálunk az utánpótlás biztosított, egész évben folyamatos a néptánccsoporthoz történő csatlakozás.
Bahír: Mi a tapasztalat, a gyermekek vagy a felnőttek csatlakoznak lelkesebben a néptánchoz?
Baumholczer Angéla: Az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy a gyermek korosztály szívesebben válassza a néptáncot napjainkban a felnőtt korosztálynál. Vonzóak számukra a színes népviseletek, a vidám énekek, a mozgalmas, ritmusos táncok. Nagyon sokan szülői biztatásra, ösztönzésre vágnak bele ebbe a „kalandba”, hiszen a szülők jól látják, hogy a néptánc nagyon jól fejleszti a gyermekek koordinációs képességét. Mára trendivé vált néptáncolni, és tovább vinni az örökségünket. Mindez nagy örömmel tölt el, és megmutatja, hogy nem volt hiába a több, mint 20 évnyi erőfeszítésünk.
Szombat reggel többfelé fogad bennünket köd és pára, mely a délelőtt folyamán feloszlik. A hőmérséklet 2-4 fok között alakul, de lehetnek fagyzugos helyek (Duna-Dráva környéke, és völgyek) ahol 0 fok alá hűlhet a levegő.
Szombat délután egy gyenge hidegfront vonul át térségünk fölött, de csapadékra nem kell számítanunk, mert az északnyugati szél mérsékelt marad. A maximumok 14-16 fok között alakulnak. – ígéri a mai napra a Meteo Mecsek
Óriási rekord dőlt meg, 100 ezernél is többen szavaztak az ellenzéki előválasztáson, az előző napon.
A nap pontos adatai az alábbiak szerint alakultak:
Sátorban megjelent: 78.471 fő
Interneten keresztül adta le szavazatát: 23.525 fő.
Összesen tehát 101.996 polgár voksolt pénteken arra, hogy Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter legyen az esetleges ellenzéki győzelem utáni, új korszak miniszterelnöke. Ez az eddigi legmagasabb részvételi adat az országos előválasztás történetében. Az összesített részvétel hat nap után 543.585 fő.
Az új szavazók száma is tovább nőtt. Már több mint 166 ezer olyan szavazó vett részt a második fordulóban, aki az elsőben még nem. Az előválasztás két fordulójában összesen 800 ezer választópolgár élt az előválasztáson a választójogával.
Populációjuk pontosabb felmérése érdekében műholdfelvételek segítségével akarják megszámolni az atlanti rozmárokat. Az adatok azért fontosak, hogy a tudósok meg tudják jósolni, milyen hatással lehet a klímaváltozás a sarkvidéken élő fajra.
A rozmárok életmódja nagymértékben függ a tengeri jégtől, amely a globális felmelegedés miatt erősen visszaszorulóban van. Ezek az agyaras tengeri emlősök a jégtáblákra húzódnak ki, hogy ott pihenhessenek és nevelhessék fel kicsinyeiket, illetve hogy onnan induljanak táplálékszerző útjukra. Mindezt megnehezíti a szezonális tengeri jég olvadása.
Rod Downie, a Természetvédelmi Világalap (WWF) vezető sarkvidéki tanácsadója a BBC-nek elmondta: a nyári tengeri jég mennyisége évtizedenként 13 százalékkal csökken. Ennek következtében egyre több rozmár zsúfolódik össze a szárazföldön, ami megnöveli annak kockázatát, hogy a rozmárborjakat eltiporják, és a helyi táplálékforrások is kimerülnek.
A Természetvédelmi Világalap a sarki élet műholdas követésében járatos Brit Antarktiszkutató Intézettel (BAS) együtt indította el a Rozmárok az űrből elnevezésű projektet. A BAS régóta használ műholdas felvételeket a pingvinek, fókák, albatroszok és bálnák számlálására. Az intézet szakértője megjegyezte, hogy a műholdas felvételek csak mostanában lettek elég nagy felbontásúak ahhoz, hogy a rozmárokat pontosan meg lehessen számolni.
A rozmárok megszámlálását önkéntesek végzik. A legalább öt évig tartó felmérés az atlanti alfajokra, valamint a Laptyev-tenger térségében élő állatok egy némileg elszigetelt csoportjára összpontosít. A becslések szerint mintegy 30 ezerre tehető az atlanti rozmárok száma.
Downie elmondta, hogy az atlanti rozmárok sokkal nagyobb területen szóródnak szét, ezért ebben a kutatásban rájuk összpontosítanak, más sarkvidéki kutatócsoportok viszont a csendes-óceáni alfajjal foglalkoznak majd.
