A Plitvicei-tavakhoz illetve a Krk vízesésekhez, Sibenikbe, Pirovacba utazva álltunk meg egy kis láb megmozgatós pihenőre útközben, az autópályától alig pár méterre található mesebeli kisvárost megcsodálni. Szó szerint megcsodálni, hiszen a képeken is jól látható, hogy egy valódi kis ékszerdobozról van szó, ahol a csodás vizek találkozásában a letűnt évszázadok tekintenek vissza ránk.
A horvát Slunj városa, magyarul Szluin, Károlyvárostól mindössze 50 km-re délkeletre, a Slunjcica és a Korana folyók találkozásánál, a Plitvicei-tavakhoz vezető út mentén fekszik.
A Plitvicei tavaktól csak 25 kilométerre északra található Slunj település, de itt ne keressük a plitvicei tavakhoz hasonló méreteket, helyette valami meseszép, az egykori bájában meghagyott falucskát találunk. Horvátország Velencéjében csak úgy átkúsznak a patakok a házak között, a házak előtt, és csobogó vízesések formájában érik el a Korana folyót.
Sörözők, éttermek, panziók sorakoznak a régi fahíd és az új híd között elhelyezkedve. Itt minden talpalatnyi helyet kihasználnak, az egyik panzió is a két vízesés közötti sziklára épült rá. Hihetetlen látvány, hogy az utcáról egy kis fahídon jutsz be a házba, és az étkező-söröző terasz része pedig már egy vízesés fölé nyúlik ki.
Aki a plitvicei tavakhoz készül, ne hagyja ki ennek a gyönyörű településnek a meglátogatását, mert a csodaszép vízesésekkel rendelkező horvát városkának nem is olyan meglepő, de kőkemény magyar gyökerei vannak. Hiszen Slunj és a vonzáskörzetéhez tartozó települések egykor a Magyar Korona részét képezték, egészen az első világháború végéig, vagyis 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig. Horvát nevét is a magyar Szluin elnevezés után kapta. Szluint a XII. századból származó iratokon említették első ízben. A XV. századi török hódoltság idején a horvát és a magyar történelemből jól ismert Frangepán család építtetett erődöt a település melletti hegyre, hogy megvédje az itt élő parasztokat az egyre erőszakosabban betörő törököktől. A Frangepán erőd mellé még ugyanebben a században felépült egy ferences kolostor is. A XVI. században, ahogy nagyon sok más magyar települést, Szluint is lerohanták a törökök. Ahogy a török visszahúzódása után egyre biztonságossá vált a város, úgy kezdtek az emberek is visszaköltözni a vidékre. Slunj igazi felvirágzása a napóleoni francia uralom idején jött el. Ezekben az években, a jól megfontolt hadi ellátási okok miatt kapott malmot és hidat a település.
Korunkban oly sok más horvátországi településhez hasonlóan Slunj városnak is jelentős bevételi forrása származik a turizmusból, így aztán az erre utazó egy vendégszerető és csodaszép településre csöppen. Aki csak erre jár, mindenki megcsodálja a település Rastoke részen található vízeséseket.
Önálló, többnapos programként is érdemes ellátogatni a városba, és csodálni a településnek a Rastoke részén elhelyezkedő közel 300 éves vízi malmait, mese házait és a vízeséseit, melyeket a Nemzeti Természeti és Műemlékvédelmi Hivatal 1962-ben nyilvánított védetté.
Aki még emlékszik a Gojko Mitic nevével fémjelzett, keleti blokkban készült indián filmekre, nos azok a kisvárosban otthon érezhetik magukat, mert ugyan a film jeleneteinek nagy részét a Plitvicei Nemzeti Parkban forgatták, de maga az indián falut pont itt, a sljuni vízeséseknél építették fel.
Mikor már kellőképpen kicsodálkoztuk magunkat a látványosságokon, turista csalogató csodákon, érdemes kicsit körülnézni a városban. Olyan településen járunk, amely a fenntartható gazdálkodás egyik kiemelt példája egész Horvátország szerte. Ha leparkoltunk és megpihentünk az egyik hangulatos vendégfogadóban induljunk városnéző sétára, mert 22 vízimalom várja látogatóit a településen. Figyeljék meg, hogy ember és víz, nem csak megfér, de meg is él egymás mellett Slunjban.
Aki teheti annak érdemes néhány napot eltölteni a településen, mert a környéken úszni, kajakozni, raftingrolni, horgászni, kerékpározni és lovagolni is lehet. A környék hegyei több karszt barlangot is rejtenek, felkereshetjük például a Baraceve Spiljet és a Rakovicát. Csodás környezetben található kemping, és megszámlálhatatlan panzió és kiadó szoba, apartman és természetesen szálloda várja az ide érkezőt, az egykori Frangepán vár árnyékában.
