Közeleg az előválasztás, Baranya 1-ben pedig – legalább – három jelölt fog indulni rajta, köztük a jelenlegi országgyűlési képviselő, Mellár Tamás is. Vele készítettünk interjút!
– Közeleg az előválasztás, Baranya 1-ben pedig legalább két ellenfele lesz. Mire számít?
– Nagy verseny lesz, nem lesz könnyű, de alapvetően optimista vagyok, úgy érzem, hogy sikerülhet megnyerni, nyilván sokat kell dolgozni ennek érdekében. Azokat a pécsi polgárokat, akik bizonytalanok a jelölteket illetően megpróbálom meggyőzni arról, hogy az én koncepcióm, elképzelésem a legjobb, és készen állok arra, hogy az ő érdeküket képviseljem a Parlamentben, ahogyan ezt az elmúlt három esztendőben is tettem. Nem volt könnyű helyzet, egy ellenzéki képviselőnek mindig korlátozottak a lehetőségei, hogyan tud forrásokat szerezni, törvényjavaslatokat átvinni. Nehéz volt, hiszen a Fidesz nem akarta, hogy azok a területek fejlődjenek, ahol nem az ő jelöltjeik vannak.
Ami az előválasztást illeti, várhatóan három jelölt lesz: a Momentum jelöltje Nemes Balázs, indulni kíván Bodnár Imre és az Új Világ Pártnak is lehet majd jelöltje. De ez még változhat, lehet több is, kevesebb is. Az bizonyos, hogy a támogatói körök kialakultak, engem támogat az MSZP, Párbeszéd, LMP, a Jobbik és az MMM is, ezekről a helyekről nem valószínű, hogy lesz új jelölt.
Azt gondolom, hogy ha a 22-es választásokat nézzük, akkor abból a szempontból sem negatív, ami történt, inkább pozitív, mert arról szól, hogy nem csak az a fontos, hogy 2022-ben összefogjunk és együttesen cselekedjünk, hanem az is, hogy hitelesek legyünk . Azt is tudjuk megmutatni, hogy mi minden időben készek vagyunk arra, hogy elszámoljunk az ígéreteinkkel a választópolgárok felé.. Úgy látom, hogy Pécsett és országosan is a választópolgárok egyharmada még nem döntötte el, hogy elmegy-e szavazni és ha igen, kire fog voksolni. Nekünk erre is kell koncentrálunk, hiszen nem csak leváltani akarjuk a Fidesz-kormányt, hanem egy valódi demokratikus kormányzást szeretnénk megvalósítani, más minőségben.
– Szóba került már a 2022-es választás. Milyen lesz Pécs 2022 után?
– Sok minden függ attól, hogy milyen lesz az országos konstelláció, a politikai helyzet 22 után. Mert ha 22-ben tegyük fel, megnyerem a választást és képviselő leszek, de ne adj’ isten ismét a Fidesz fog nyerni, akkor nem lesz nagy mozgásterem, és nem ígérhetem, hogy csodákat fogunk művelni. Hiába adtunk be törvénymódosításokat, javaslatokat, hiába kértünk forrást Baranya megyére, hiába szólaltam fel, s mondtam el , hogy milyen veszteség érte Pécset, ezek süket fülekre találtak. Ha ilyen szituáció lesz, akkor nehéz helyzetben leszünk. Akkor meg kell gondolnom azt is, hogy beülök-e a parlamentbe.
– És ha nyer az ellenzék?
– Én azt várom, hogy a mostani ellenzék fog nyerni a választásokon, és az nyilván kinyitja a kapukat arra, hogy valóban lehessen tevőlegesen javítani Pécs város életén és a lehetőségeken. Fontos, hogy legyenek olyam programjaink, amelyeket el lehet kezdeni végrehajtani. Az első lépcső az lesz, hogy a diszkriminatív elvonásokat, amelyek különösen az ellenzéki városokat érték, megszüntetjük.
Az ellenzéki kormánytól elvárható, hogy megfelelő forrásokat adjon az önkormányzatok számára, az elvont funkciókat is adja vissza, ahogy az oktatási és egészségügyi intézményeket is. A Fidesz centralizálásra törekedett, ahol a helyi önkormányzatoknak egyre kisebb volt a lehetősége, ezt vissza kell vonni, fontos a decentralizáció megvalósítása
Pécsnek ki kell találnia, hogy mit is akar kezdeni saját magával, hiszen az elmúlt hosszú-hosszú évtizedek során eléggé rossz helyzetbe került gazdaságilag ez a város, a rendszerváltás után sem találta a helyét sem a világban, sem a nemzetgazdaságban. De ez akár még előnyös is lehet, hiszen így sokkal intenzívebben tudja bevetni magát a negyedik ipari forradalomba. Gondolok itt a megújuló energiára, zöldváros koncepcióra, tudás-tőke állomány bővítésére, a humántőke képződésre, és ebben nagy szerepet kellene játszania az egyetemnek. Éppen ezért szükséges lesz az egyetem helyzetét rendezni, újra állami formába kell működtetni, vissza kell hozni azt a szerepét, aminek köszönhetően regionális központ lehet a PTE-ből. Akkor a hallgatói számok is tudnak majd bővülni. Fontos lenne, hogy próbáljunk meg minél több külföldi tőkét is idevonzani, jelen pillanatban a város jövedelemképző képessége viszonylag alacsony, hiába csinálunk saját körben egy jobb újraelosztási sémát, akkor sem tud jelentősen kitörni Pécs. Többletforrásokat kell behozni, persze nem összeszerelő üzemekre gondolok, hanem magasabb hozzáadott értékű munkahelyekre, amelyekhez tudnak kapcsolódni a kis- és középvállalkozások.
– Mindezt hogy lehet megvalósítani? Az eddigi kormányoknak nem ez volt az érdeke, nem ezen dolgoztak? Netán valamit rosszul csináltak?
– A jelenlegi kormánypártnak ez nem érdeke, mert ha sikeres kkv-k vannak, amelyek meg tudnak élni a belső piacon és az export piacon, akkor azokat ők nem tudják irányítani és befolyásolni. Az állam nem fog tudni parancsolni nekik, de az Orbáni-rendszernek pont ez a lényege, hogy az egész gazdálkodás tőle függjön, lásd Simicska vagy Spéder-ügy. Pontosan azért csinálják ezt, mert belső monopolpiacokra dolgoznak, főleg megrendelésre, illetve EU-s pénzeket kapnak, ha ezek bedugulnak, akkor ezeknek az állami oligarchákhoz közeli cégeknek vége van. Ellenben ha olyan cégek vannak az országban, amelyek ettől függetlenül, a világpiacon is megállják a helyüket, velük semmit nem tud kezdeni Orbán. Mi valódi piacgazdaságot szeretnénk, ahol független kkv-k indulnak és sikeresek lesznek, és természetesen nem szeretnénk ezeket politikailag befolyásolni, hiszen demokraták vagyunk. Működjenek hatékonyan a vállalkozások, mert annak lesz pozitív kisugárzása. Kell startup program, de nem haveri, hanem a hatékony cégeknek, valamint arra is nagy szükség lesz, hogy az EU-s forrásokat ne Orbánhoz-közeli oligarchák kapják meg. Ha felvesszük a kedvezményes EU-s hitelt, és okosan használjuk azt fel, az jelentős pezsgést hozhat Magyarország és Pécs városa életében egyaránt.
– Mi is sokat foglalkoztunk már a pécsi reptér helyzetével, Ön mit gondol, mennyire prioritás ennek a fejlesztése?
– Az a véleményem, hogy ennek a pécsi reptérnek egy létjogosultsága van: Paks II. Ez önmagában is elég sovány cél, nem beszélve arról, hogy mi van akkor, ha kormányváltás lesz és újra tárgyalásra kerül az egész paksi történet? 2022-ben nem biztos, hogy atomerőművet kellene építeni, az meg még valószínűbb, hogy ilyen nagy kapacitásút nem kell. Jóval kisebb is elég lenne. Ha a gazdaság beindulna, akkor persze felértékelődhetne a repülőtér, akkor a korszerűsítése racionális döntés lehetne. De ebben a pillanatban ez még nem látszik, ha felépül egy új vállalkozói réteg, amely intenzív kapcsolatban van a világpiaccal, akkor lesz érdemes visszatérni a kérdésre.
– A reptér mellett van még egy projekt, ami így, vagy úgy, de lázba hozza a pécsieket. Ez a stadion- ügy. Ön a témában felmérést is végzett, ami alapján nagy a stadion elutasítottsága. Ha képviselő lesz, hogy fog állni ehhez a témához?
– Ugyanúgy fogok hozzáállni, mint most is. Egy dolgot mindenképpen le kell szögeznem mint közgazdász professzornak és a KSH exelnökének. Ez nem reprezentatív felmérés volt, hiába volt 2000 válaszoló – ami amúgy elég lett volna hozzá -, ebből nem lehet bombabiztos következtetéseket levonni. Az azért látszott, hogy a többség nem szeretne új stadiont, helyette inkább fürdőt, tömegsport központot látnának szívesen a városban. Ha 2022-ben győzünk és képviselő leszek, akkor én mindenekelőtt azt fogom kezdeményezni, készítsünk egy reprezentatív felmérést, hogy a szűkös forrásokból milyen közberuházásokat kellene csinálni, ami az emberek többségének a kedvért való lenne. A mai világban ezt viszonylag alacsony költséggel jól meg lehetne mérni, és ahhoz kellene alkalmazkodni, vagyis az emberek igényeihez, nem pedig ahhoz, hogy a központi kormányzás mire ad pénzt.
