Kezdőlap Blog Oldal 338

Az ország túlnyomó területén erre a napra is felhős idő várható

A teljes Dunántúlon felerősödő, a középső országrészben mérsékelt, olykor élénkebb, míg keleten gyenge ÉNY-i szél fúj.
Az ország túlnyomó területén erre a napra is felhős idő várható, de változó vastagságú, átmeneti időszakokra felszakadó, gomolyosodó felhőzettel, szűrt napsütés esélyével. A Dunántúl területén látszik lehetőség tartósabb napsütés kialakulására, de ott is változó, időről-időre erősebben megnövekvő felhőzet melletti napsütés a valószínű.
Szórványosan, időszakosan országszerte lehet szemerkélés, záporeső a nap folyamán, de összességében kevés csapadék valószínű, és nem mindenhol fog esni.
Este, a Dunántúlon is felhősebbre fordulhat, abban a térségben is nő a záporok esélye. Éjjel eleinte országszerte felhős, borongós ég mellett többfelé lehet eső, záporeső, majd erősödő szélben, nyugat felől szakadozó, csökkenő felhőzetre van kilátás. A Tiszántúlon még hajnalban is borongós idő és szórványos esők várhatóak. Nyugaton és a középső országrészben erős ÉNY-i szél támad.

A jellemző hőmérséklet átlaga (oC):

vasárnap reggel 8,
vasárnap délután 14,
hétfő reggel 8 fok körül alakul.

A LEGVALÓSZÍNŰBB FOLYTATÁS:
– A hónap utolsó napja, hétfő, a Dunántúlon erősen szeles időt ígér, míg másutt mérsékelt légmozgás a valószínűbb. A szeles, nyugati országrész felett lehet elsősorban szakadozott a felhőzet, ott valószínűbb napsütés előfordulása, egy-két futó zápor esélyével. Nagyjából a Duna vonalától keletre változó erősségű, csak kevés helyen, átmenetileg felszakadó felhőzet várható szórványosan, időszakosan szemerkélésekkel, záporokkal. Tartós, jelentős eső nem látszik.

– Kedden – növekvő bizonytalansággal, de – már az ország nagyobb területén várható élénk, erős lökésekkel kísért ÉÉK-i szél. Országszerte változó vastagságú, időről-időre felszakadozó felhőzet mellett időszakos napsütésre is látszik esély. Számottevő eső nem valószínű, bár nem kizárható elvétve előforduló futó zápor.

– Szerdára, keleten még élénk, olykor erős ÉK-i szél, másutt legyengülő légmozgás látszik valószínűbbnek. Szakadozott, de időről-időre megnövekvő felhőzet melletti napsütéses időszakokkal tarkított idő kialakulása körvonalazódik. Jelentős eső nem érkezik, futó zápor előfordulhat. Melegedés kezdődhet.

forrás: eumet

Ma 86 éves Terence Hill

1939. március 29-én, Velencében született Terence Hill színész, Mario Girotti néven.

Édesanyja német, édesapja olasz származású. 1942-ben szüleivel Németországba költözött. 1951-ben Dino Rossi rendező fedezte fel, szerepet is ajánlott neki, ezért az egész család visszaköltözött Rómába. Az 1959-es Hannibál című filmben játszott először – még saját nevükön – Bud Spencerrel, bár közös jelenetük akkor nem volt. 1963-ban megkapta első komoly, nagy szerepét A párduc című filmben, Alain Delon mellett. Az 1967-es Isten megbocsájt, én nem című filmben szerepeltek először együtt egy jelenetben Bud Spencerrel. Még ugyanebben az évben feleségül vette Lori Zwicklbauert, akitől egy fia született, Jess, és örökbe fogadtak egy másik fiút, Rosst.

Mindkét fia követte őt a pályán, Rosszal a Don Camillóban, majd a Keményfejű című filmben is együtt játszottak. 1990-ben az akkor 17 éves fogadott fiuk egy tragikus autóbalesetben elhunyt. Hill azóta sem dolgozta fel az elvesztését. 1968 után több akció- és spagettiwesternben is szerepelt a közben állandóvá lett színésztársával, Bud Spencerrel. A páros híressé vált filmjeikkel mind Olaszországban mind azon kívül. A hetvenes években felajánlották neki a Rambo főszerepét, ám ő visszautasította. Az 1973-as Nevem senki című filmjében Henry Fondával szerepelt együtt, elmondása szerint ez a film a kedvence. Első amerikai filmjei az 1977-ben forgatott Mr. Milliárd és a Menni vagy meghalni voltak. A 2000-ben indult Don Matteo című sorozata máig az egyik legkedveltebb és legismertebb olasz sorozat.

Terence Hill a színészet mellett rendezőként is kipróbálta magát

A színészet mellett rendezőként is kipróbálta magát, többek között a Don Camillo, a Lucky Luke és a Bunyó karácsonyig című filmjeiben, 2009-ben pedig megrendezte és a főszerepet is eljátszotta a Doc West című spagettiwesternben. Bud Spencerrel összesen 18 filmben szerepeltek együtt. 1985-ben különváltak, majd 1994-ben a Bunyó karácsonyig című film kedvéért újra összeálltak, de ezek után többé nem forgattak együtt. 1975-ben Bambi-díjjal jutalmazták, 2002-ben pedig a 42. Monte-carlói Televíziós Fesztiválon a Don Matteóért elnyerte a legjobb színész díját. 2010-ben – Bud Spencerrel együtt – egész életművükért elnyerték a David di Donatello-díjat (filmművészeti díj, amit az Olasz Filmművészeti Akadémia ad át).

fotó: facebook

forrás: port.hu

Vasárnap lép életbe a nyári időszámítás, előre kell állítani az órákat

Vasárnap lép életbe a nyári időszámítás, az órákat hivatalosan hajnali kettőkor három órára állítják előre. Az óraátállítás néhány belföldi és nemzetközi vonat, helyi és helyközi buszjárat menetrendjét érinti.

A budapesti közösségi közlekedésben a hajnali 2 óra előtti és a 3 óra utáni indulásokat kell figyelni a menetrendben. Mindegyik éjszakai járat esetében elmaradnak a 2:00 és 2.59 óra közötti indulások. Várhatóan hajnali 2 és 4 óra között a közterületi kijelzők nem üzemelnek.

A Mávinform tájékoztatása szerint

az óraátállítás a belföldi vasúti forgalomban egyebek mellett a Budapest-Esztergom, a Budapest-Székesfehérvár, a Budapest-Vác-Szob, a Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, a Budapest-Újszász-Szolnok, a Budapest-Lajosmizse vasútvonal egyes járatait, továbbá a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő TramTrain vasútvillamos közlekedését érinti.

Az óraigazítás Magyarország területén hat nemzetközi vonat közlekedését befolyásolja.

A szombaton induló éjszakai nemzetközi vonatok mintegy 60 perces késéssel érkeznek meg célállomásukra, míg a Magyarországra vasárnap hajnalban érkező vonatok esetén 20-60 perces késésekre kell számítaniuk az utazóknak.

A Volánbusz járatai közül a változás a Budapest és az érdi, illetve a kiskunhalasi térség között, valamint Hódmezővásárhely térségében és Nyíregyházán közlekedő egyes járatokat érinti.

Az óraátállítás a HÉV-járatok menetrendjére nincs hatással, mivel azok ebben az időpontban nem közlekednek.

forrás: mti

Bűnügyi felügyelet alatt egy prostitúciós ügy gyanúsítottjai, köztük egy ügyész

0

Két gyanúsított, köztük egy ügyész bűnügyi felügyeletét rendelte el szombaton a Budai Központi Kerületi Bíróság egy prostitúció elősegítésének bűntette és más bűncselekmény miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen zajló büntetőügyben – közölte a vádhatóság az MTI-vel.

A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben – a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda közreműködésével – prostitúciós tevékenység épület rendelkezésre bocsátásával elkövetett elősegítésének bűntette és más bűncselekmény miatt indított büntetőeljárást.

A rendelkezésre álló adatok szerint egy férfi prostitúciós tevékenység céljára is kiadta Kecskeméten üzemeltetett szálláshelyeinek egyes apartmanjait, ebben őt egy, a Kecskeméti Járási Ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész is segítette.

A nyomozási bíró szombaton meghozott végzésével mindkét gyanúsított bűnügyi felügyeletét elrendelte azzal, hogy a férfi és az ügyész engedély nélkül nem hagyhatja el a lakóhelyét.

Az ügyésszel szemben a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette – áll a közleményben.

forrás: mti

Süssünk valamit – sajttorta

A sajttorta olyan édesség, amelynek alapja túróból, krémsajtból vagy más sajtokból készült krémes töltelék. Leggyakrabban omlós, sült vagy nyers alapra (például kekszes) van rakva. A töltelékhez jellemzően tojás, cukor, vanília és citrom is kerül.

„Az első „sajttortát” az ókori Hellászban, Samos szigetén készítették, körülbelül időszámításunk előtt 2000 évvel. Ennek bizonyítéka egy 4000 éves sajtöntőforma, amit a szigeten tártak fel. Előszeretettel fogyasztották, mert kiváló erőforrásnak bizonyult a tápláló eleség. Egyszerű hozzávalókból állt: liszt, búza, méz és sajt, ezeket tortává formálták és megsütötték. A legrégebbi ismert és fennmaradt recept i.u. 230-ból származik. Ez is igazán egyszerű, de már egy továbbfejlesztett recept: addig döngölték a sajtot, amíg puha, nyúlós nem lett; ehhez adtak mézet és a lisztet, amit felforrósítottak, majd hagytak lehűlni, így tálalták. ” – olvasható a streetkitchen oldalán.

Az amerikai stílusú sajttorta csupán a 20. század vége felé kezdett elterjedni Magyarországon. Azóta viszont egyre többen készítik, fogyasztják az egész országban. Természetesen a cukrászdák kínálatában is megtalálható ez a desszert többféle ízesítésben.

Az interneten is számos receptet találhatunk sütés nélküli, vagy sütéssel készült verzióban is. A sült sajttorta töltelékét a sütőben megsütik, ami krémes, sűrű állagot ad neki. A sütés nélküli sajttorta esetében tölteléket nem sütik meg, hanem hűtőben pihentetik, így könnyedebb és lágyabb lesz. A sajttorta variálható különböző ízesítésekkel, gyümölcsökkel (eper, málna, áfonya), csokoládéval, karamellel is. Az amerikai stílusú sajttorta különösen népszerű, de számos más nemzet konyhájában is megtalálható különféle változataiban.

Hét elismerést adtak át a Magyar Örökség díjátadó ünnepségén

Hét elismerést adtak át a 112. Magyar Örökség díjátadó ünnepségén szombaton .

A fővárosi Ráday Házban rendezett eseményen Magyar Örökség-díjban részesült a tavaly elhunyt filmrendező, András Ferenc művészete. A budapesti Bélyegmúzeum gyűjteménye; Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző életműve. Juhász Árpád geológus sokoldalú tudományos és ismeretterjesztő munkássága; a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálata. A felvidéki Kincskeresők mozgalom tevékenysége; valamint Kovács István költő, író, műfordító, történész, polonista irodalmi és történészi munkássága.

„Magyarországon a következő években a térség leghatékonyabb oktatási rendszerét kellene létrehoznunk. A politikának a gazdasági helyzetnek megfelelő felelősséggel. De a lehetőségekhez képest erőn felül kell finanszírozni az oktatást”.

Ezt Klinghammer István térképész mondta, az MTA rendes tagja, a bírálóbizottság elnöke a rendezvényen mondott köszöntőjében.

Hozzátette, a tudásipar profitját csak azok az országok élvezhetik, ahol a képesség, a szakértelem és a kompetencia egymásra épülő hármasát tartósan működtetni képesek. Mégpedig társadalmi hasznot hajtó módon. „A nemzet jövője az iskolákban dől el” – emelte ki.

A tavaly elhunyt Kossuth-díjas filmrendező, András Ferenc művészetéről Bonta Zoltán filmrendező mondott laudációt. Hangsúlyozta, az alkotó több mint hatvan éven át tartott életművében az első játékfilm a Bereményi Géza könyve alapján forgatott Veri az ördög a feleségét volt 1977-ben. Legnagyobb sikerei közé tartozott még mások mellett a Dögkeselyű (1982) vagy A nagy generáció (1985) is.

Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző életművét Solymosi-Tari Emőke zenetörténész ismertette. Dubrovay zenéjét technikai nehézsége ellenére ugyanolyan odaadással és kedvvel játsszák a muzsikusok, mint amilyen lelkesedéssel a közönség befogadja.

„Úgy hoz mindig egyénit, csak rá jellemzőt, hogy közben ezer szállal kötődik népzenénkhez és az elmúlt századok legnagyobb alkotóihoz”.

A Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálatának laudációját Vojcek László professzor, az orvostudomány kandidátusa ismertette. Kitért arra, hogy a szervezet 1931 óta nyújt segítő kezet a Kárpát-medencei magyarság és az itt élő nemzetek rászorultjainak.

Juhász Árpád geológus sokoldalú tudományos és ismeretterjesztő munkásságáról Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum nyugalmazott címzetes igazgatója beszélt.

Mint megjegyezte,

a televíziós és rádiós műsorai révén ismertté vált Juhász Árpád nem csak világjáró geológus volt. De jelentős szerepet játszott a magyar táj és a magyarság értékeinek megismertetésében. Televíziós műsorvezetőként csaknem száz magyar tudóssal, kutatóval folytatott beszélgetést, 1987-1988-ban tagja volt a Teleki Sámuel száz évvel korábbi felfedező útját követő expedíciónak.

A budapesti Bélyegmúzeum egyedülálló gyűjteményéről Csegezi Tamásné, a Magyar Posta Zrt. korábbi filatéliai igazgatója beszélt. Laudációjában felidézte, hogy Európa egyik legnagyobb bélyegtörténettel, filatéliával foglalkozó közgyűjteménye múzeumként 1930 óta működik, állandó kiállításán csaknem félmillió bélyeg és egyéb filatéliai vonatkozású kiállított tárgy, dokumentum látható.

Szintén Magyar Örökség-díjban részesült Kovács István Széchenyi-díjas költő, író, műfordító, történész, polonista irodalmi és történészi munkássága, amiről Csikány Tamás nyugállományú dandártábornok, hadtörténész beszélt. Mint elhangzott, az idén 80 éves Kovács István fordította le magyarra Marian Brandys Napoleon és a lengyelek című munkáját, az Így élt… sorozatban pedig ő írta meg Bem József tábornok életrajzát. A légió címmel összefoglaló munkával jelentkezett az 1848-as magyarországi lengyel légióról.

Végül Magyar Örökség-díjat vehetett át a felvidéki Kincskeresők mozgalom jövőt építő tevékenysége, amelyről Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár mondott laudációt.

Hangsúlyozta, hogy a Kincskeresőket 2006-ban indította a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, hogy a felvidéki tájakhoz kapcsolódva segítse a helyi értékek felkutatását és azok bemutatását a diákok által. A Kincskeresők keretében már több mint hétszáz előadást tartottak.

A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben határoztak úgy, hogy egy bizottságot felkérve Magyar Örökség Díj (MÖD) néven létrehozzák a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát. A bírálóbizottságnak korábban Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Fekete György és Hámori József volt a vezetője, napjainkban a testület húsz tagot számlál, elnöke Klinghammer István térképész, az MTA rendes tagja.

A Magyar Örökség Díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület (MÖEE) vállalta magára.

A Hungarikum Bizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett személyek lezárult életműveit, ezáltal a Magyar Értéktár részévé válhatott a magyar történelem kiváló alkotóinak munkássága.

Az elmúlt három évtizedben több mint 750 Magyar Örökség Díjat adtak át, közöttük jelentős számban találhatók olyanok, akik/amelyek a határon túli területeken nyújtottak, illetve nyújtanak maradandót.

forrás: mti

fotó: Wikipédia

Halálos közlekedési baleset történt Vajtán

0

Halálos közlekedési baleset történt Vajtán. Felborult és kigyulladt egy személygépkocsi péntek éjjel a Fejér vármegyei Vajtán. A gépkocsit vezető 25 éves nő, aki a rendőri intézkedést akarta elkerülni, súlyosan megsérült, utasa, egy 24 éves nő meghalt – közölte honlapján a rendőrség szombaton.

A tájékoztatás szerint a rendőrök a 63-as főúton lettek figyelmesek egy világítás nélkül közlekedő személygépkocsira 23 óra 5 perc körül. A gépkocsi után indultak, de amint annak vezetője meglátta a szolgálati autót, nagy sebességre gyorsulva elhajtott Vajta irányába.

A járőrök megkülönböztető jelzés használatával követni kezdték, a gépkocsi azonban egyre gyorsabban haladt. A menekülő autó Vajtán, a Kossuth Lajos utcában váratlanul a padkára, majd az árokba hajtott, ott egy betonhídnak ütközött, fejtetőre fordulva megállt, és kigyulladt.

A rendőrök a helyszínre érésük után azonnal megkezdték a sérültek mentését. A sofőrt biztonságos távolságban helyezték el az autó mellett, beszorult utasa a baleset következtében meghalt.

A katasztrófavédelem munkatársai a tüzet eloltották, a mentők a sérültet kórházba szállították.

Azt írták, az adatgyűjtés során a rendőrök megállapították, hogy a 25 éves nő soha nem rendelkezett vezetői engedéllyel.

forrás: mti

Módosultak a ragadós száj- és körömfájás járvány miatti intézkedések

Az országos főállatorvos a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) járvány megfékezése érdekében március 30-tól újabb intézkedéseket vezet be és a már meglévőeken is módosít. Többek között az ország teljes területén tilos lesz a betegségre fogékony fajokat bemutató vásár és kiállítás szervezése. Ezt közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szombaton az MTI-vel.

A közlemény szerint minden korlátozás alá eső terület esetében érvényes, hogy azokba fogékony állatokat tilos beszállítani. Valamint az állatokat kivinni onnan – céltól függetlenül – Magyarországon kívülre.

A szlovákiai és magyar kitörések körüli védő- és megfigyelési körzetekben az RSzKF-re fogékony állatokat legalább április 7-ig zártan kell tartani. Azok sem legelőre, sem karámba, sem kifutóba nem engedhetők ki.

Ezeken a területeken – a házi vágáson kívül – kizárólag a hatóság által kijelölt vágóhidakon lehet a fogékony állatokat levágatni. És az így kapott friss hús szállítására is több szabály vonatkozik, például más tagállamba vagy harmadik országba nem vihetők el ezek a termékek.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a védő- és megfigyelési körzeteken kívüli, úgynevezett további korlátozás alá eső területek közé tartozik Győr-Moson-Sopron vármegye fennmaradó része. Valamint Komárom-Esztergom vármegye komáromi, tatai és esztergomi járása.

Ezeken a területen belül az RSzKF-re fogékony állatfajok technológiai mozgatása engedélyezett. Azonban onnan kiszállítani kizárólag azonnali vágásra és csak kijelölt magyar vágóhídra lehet. Továbbá ezeken a területeken is legeltetési tilalom lép életbe április 9-ig, valamint tilos a fogékony fajokhoz tartozó vadfajok újratelepítése.

Mindezen intézkedések célja az érintett területekről a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása, amelynek egyik fontos eszköze az itt lévő fogékony állatok számának csökkentése.

Közölték, hogy a vírus széllel is terjed és az adott térségben jelenleg ez a legvalószínűbb továbbfertőzési mód. Bár létezik vakcina RSzKF ellen, azonban az csak a vírusürítés csökkentésében játszik szerepet, a vakcinázott állatokat később le kell ölni, ezért széles körben történő alkalmazásuk nem lehetséges.

„Mentességünk visszaszerzése és ezáltal a kereskedelmi korlátozások eltörlése is csak abban az esetben lehetséges, ha az összes vakcinázott állatot felszámoljuk” – fogalmazott közleményében a hivatal.

Az országos főállatorvos által elrendelt intézkedések további, részletes összefoglalója a Nébih weboldalán, a portal.nebih.gov.hu oldalon érhető el.

forrás: mti

120 éve született Rejtő Jenő

1905. március 29-én, Budapesten született Rejtő Jenő. Eredeti neve Reich Jenő, de ismerős lehet még a P. Howard és a Gibson Lavery név is, amik alatt alkotott. Műveinek olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez és Kabos Gyulához is.

Elemi iskoláit a Kertész utcai községi Polgári Fiúiskolában végezte. 19 évesen jelentkezett színitanulónak Rákosi Szidi színésziskolájába, de évekig csak statisztaszerepeket kapott. Közben gyermekkori barátjával, Buttola Edével „Nagykörút” néven újságot adott ki, de ez csak egy számot ért meg. 1934-ben elvégezte a színiiskolát. Külföldi útjairól hazatérve színdarabokat írt. Nagy sikert aratott az Aki mer, az nyer című operettje (1934). 1942-ben nyilas feljelentés alapján súlyos betegen hurcolták el a nagykátai kórházból egy büntetőszázadba. A szovjet fronton, munkaszolgálatosként vesztette életét 1943 január elsején a volt Szovjetúnióban.

Főbb művei: A pokol zsoldosai (1936), Jó üzlet a halál (1937), Menni vagy meghalni (1937), Csontbrigád (1938), A fehér folt (1938), Bradley Tamás visszaüt, A láthatatlan légió (1939), Az elátkozott part (1940), Három testőr Afrikában (1940), A tizennégy karátos autó (1940), Az ellopott század, A Sárga Garnizon, Az előretolt helyőrség, Az elveszett cirkáló (1938), A megkerült cirkáló, A szőke ciklon (1939), Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára), Egy bolond száz bajt csinál, Vanek úr Párizsban, Ezen egy éjszaka, Az ellopott futár, Nevada szelleme, Nincs kegyelem, Tigrisvér, Texas Bill, a fenegyerek, Pokol a hegyek között, Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam.

Íme egy ismert sor a Piszkos Fred közbelép című műből:

„Akinek pénze van, az ne zavarja dolgozással a mások munkáját.”

forrás: port.hu

fotó: facebook

Csalók hivatkoznak a szolnoki Hetényi Géza Kórházra

Több értesítés érkezett az utóbbi napokban a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézethez, hogy az intézet csecsemő- és gyermekosztálya nevében egyesek telefonon és online üzenetekben próbálnak pénzt kicsalni. Megtévesztő információkat közölve – olvasható a kórház honlapján az intézet vezetőségének közleményében.

A kórház csecsemő- és gyermekosztálya nem gyűjt telefonos megkereséssel adományokat – hívták fel a figyelmet.

A Hetényi Géza Kórház az ügyben rendőrségi feljelentést tesz- írták.

A kórház vezetősége arra kér mindenkit, hogy ha bármilyen gyanús üzenetet kap, ne reagáljon rá, értesítse a helyi hatóságokat vagy az illetékes szerveket.

A kórházat, illetve közvetlenül a gyermekosztályt támogatni kívánók megtehetik azt alapítványaikon, a Hetényi Géza Kórházért Alapítványon, illetve a Gyermekeink Egészségéért Alapítványon keresztül – közölték.

forrás: mti

fotó: facebook