Szerdán folytatódtak az idei tavaszi érettségi vizsgák: országszerte csaknem 80 ezer diák ült be a történelem írásbelire. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten több mint 71 ezren, emelt szinten pedig több mint 8 ezren vizsgáznak.
A középszintű történelemérettségit 1148 helyszínen írták meg a diákok, míg az emelt szintű vizsgákat 152 helyszínen szervezték meg. Több ezren idegen nyelven – köztük angolul, németül, franciául vagy éppen horvátul – adtak számot tudásukról.
A középszintű vizsga 180 percig tartott, és két nagy részből állt: rövid válaszokat igénylő feladatokból, valamint esszékből. Az emelt szintű érettségi ennél hosszabb, 240 perces volt, ahol külön feladatlapon kellett megoldani a rövid és a kifejtős kérdéseket.
Az Eduline beszámolója szerint az idei feladatsorban több korszak és témakör is megjelent. A diákok találkozhattak többek között a honfoglalás, a reformáció, a dualizmus, a görög és római építészet, valamint a középkori egyház témájával is. A modern kori feladatok között szerepelt a magyarországi holokauszt és Kádár János kultúrpolitikája is.
Az esszéfeladatoknál a vizsgázók rövid és hosszú kifejtendő feladat közül választhattak. Rövid esszét lehetett írni például a céhekről vagy Németország 1938-as terjeszkedéséről, míg a hosszabb témák között I. Károly uralkodása és a Rákosi-diktatúra szerepelt. A szabályok szerint a választott esszéknek különböző történelmi korszakokat kellett érinteniük.
A történelemérettségi hagyományosan az egyik legösszetettebb vizsga, hiszen nemcsak lexikális tudást, hanem összefüggések felismerését és szövegalkotási készséget is elvár a diákoktól. A vizsgázók a feladatok megoldásához történelmi atlaszt és helyesírási szótárt is használhattak.
Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai.
