Tegnap elindult az adok-kapok Nagy István agrárminiszter és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke között a Facebook oldalán. Ahogy arról mi is beszámoltunk Magyar Péter erős szavakkal kritizálta a közösségi oldalán tett bejegyzésében a Fidesz politikáját, mondván, hogy: „a kormány tette tönkre a mezőgazdaságot”
Nagy István, agrárminiszter nem hagyta bejegyzés nélkül a Tisza Párt elnökének sorait. Íme, a válasza:
Magyar Péter újabb hazugságokkal uszít a magyar vidék ellen!
A magyar gazdák munkáját nem lenézni és becsmérelni kell, hanem megbecsülni és elismerni.
A fővárosi kényelemből vagy a brüsszeli irodák falai közül másként látszik a valóság. A kommunista időszak megfosztotta a földjeiktől a gazdálkodókat, felszámolta hagyományos életformájukat. A következő nagy csapást a tanácsadód, Raskó György mérte a magyar élelmiszeriparra, amikor azt külföldieknek privatizálta. Ennek következtében az üzemeket bezárták és lebontották, ezáltal visszaszorították a magyar mezőgazdaságot az alapanyag előállító szintre. Ez okozta az alacsony jövedelmezőségi szintet a gazdáknak.
Az üres szócséplés és félrebeszélés helyett nézzük a tetteket:
Mi büszkék vagyunk arra, hogy az elhanyagoltság, leépülés után 2010 után irányt tudtunk váltani a magyar mezőgazdaságban, és nagyon sokat ledolgoztunk a rendszerváltás és az uniós csatlakozás okozta mélyütések negatív hatásaiból. A magyar kormány ugyanis stratégiai ágazatként tekint az agráriumra. 2023-ra a magyar mezőgazdaság termelékenysége az 5. legjobb eredményt mutatja az összes EU tagország között 2010 óta. Most pedig azért valósítjuk meg 2021 óta a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programot, hogy ezen tovább javítsunk.
Az ország minden pontján újjáépülő állattartó telepek, megújuló élelmiszeripari üzemek és új öntözési beruházások jelzik a rendszerváltás utáni legnagyobb agrár-beruházási program sikerét. Csak a tavalyi évben 667 milliárd forint értékű fejlesztést végeztek a gazdálkodók, sőt, a most meghirdetett beruházási pályázatokon is óriási az érdeklődés.
Az uniós forrásokhoz az EU-ban Magyarország biztosított egyedül maximális, 80%-os nemzeti társfinanszírozást így megháromszorozzuk a vidékfejlesztésre fordítható forrás mennyiségét. Ennek köszönhetően csak az elmúlt három évben 400 milliárd forintot költöttünk állattartó telepek fejlesztésére, több mint 100 milliárd forintot kertészeti üzemek modernizálására, közel 230 milliárd forintot élelmiszeripari kapacitások bővítésére és 180 milliárd forintot a mezőgazdaság precíziós gazdálkodásra való átállására.
A Magyar Falu Programban érintett települések több mint felében nem hogy megállt a népességszám-csökkenés, hanem folyamatosan emelkedik a lélekszám.
Magyar Péter azt is valótlanul állítja, hogy visszaszorulnak a családi gazdaságok. A családi gazdasági keretek között működő gazdaságok száma nőtt a 2020. évi adatokhoz képest a szabályozási környezet kedvező megváltozásának köszönhetően 23 ezerről 55 ezerre. Az élelmiszerértékesítést végző kistermelők száma 2010 végén még csak 5 ezer volt, számuk már eléri a 23 ezret. Az ő növekedésük az egyik legfontosabb mérőszáma az életképes vidéki gazdaságok erősödésének.
Rémhírterjesztéssel egyenértékű az az állítás, hogy a magyar állattartás eltűnt volna. Elértük, hogy a 2010 utáni években a szarvasmarha, a tej és a baromfi ágazatban is tartós növekedést látunk. 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 38 százaléka volt, ez az uniós csatlakozás óta a legmagasabb arány, emögött óriási erőfeszítések állnak.
Minden valóságalapot nélkülöz, hogy az alapvető tej- és hústermékek jelentős részét is importáljuk, hiszen sertéshúsból es tejtermékekből nagyjából annyit termelünk, amennyit elfogyasztunk, és ugyanannyit exportálunk, mint amennyi hazánkba érkezik. A magyar baromfihús pedig az egyik legfontosabb exportcikkünk, egyharmaddal többet termelünk abból, mint a hazai fogyasztás.
Soha ennyi termelői öntözési fejlesztés nem kapott segítséget, a Vidékfejlesztési Program keretei között több mint 1200 öntözési projekt részesült támogatásban, összesen 176,5 milliárd forint összegben.
Nézzük, mit tettünk a méhészekért. Magyarország Európában egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. Az EU-ban elsőként hazánk vezetett be állatjóléti támogatást a méhészek számára, méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget. Az uniós – és nem a magyar – piacra ömlő hamis műméz kiszűrése érdekében ugyancsak hazánk kezdeményezésére változnak a mézjelölési szabályok az unióban. Emellett pedig hazai forrásból, már 5 éve kapnak a méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást, melyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek. Ennek mértéke 2,5 euró méhcsaládonként.
Ahogy eddig, ezután is számíthatnak ránk a fiatal gazdálkodók. A most záródó Vidékfejlesztési Programban csaknem 2300 fiatal gazda pályázott sikeresen különböző konstrukciók keretében és nyert el 66 milliárd forint, számukra célzott támogatást. Ezen belül több mint 1200 gazdálkodó 15 milliárd forint induló támogatásban részesült. Nem véletlen az sem, hogy 2024-ben már több mint 7300 fiatal gazda, 252 ezer hektár után nyújtott be többlettámogatás iránti támogatási igényt, ami hozzávetőlegesen 30 ezer forintot jelenhet számukra pluszban hektáronként.
Egyszerűbbé vált a földszerzés is a fiatal gazdák számára azzal, hogy tíz hektárig kifüggesztés nélkül vásárolhatnak földet a gazdálkodók.
A félrebeszélés helyett beszéljenek a számok. Az agrárgazdaság nemzetközi versenyképességének javulását a külkereskedelmi mutatók is jól tükrözik: 2010 és 2023 között az agrárexport 129,1%-kal nőtt, míg a feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 62%-ról 74,2%-ra emelkedett.
Minimum sportszerűtlen a négyszer nagyobb Lengyelország exportértékét összevetni a magyaréval, és 20 év lemaradását a mostani kormány nyakába varrni, de 2010 után büszkén álljuk az összevetést. 2010-ben még mindössze 5,8 milliárd euró volt a magyar exportérték, de 2023-ra már elértük a 13,4 milliárd euró értékű exportot, a modernizációs programunk pedig ennek gyors további növekedését fogja jelenteni.
Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod. – olvasható Nagy István, agrárminiszter bejegyzése a Facebook oldalán.
