Kétnapos tudományos konferenciát és szimpóziumot rendezett a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézete 2024. szeptember 19 és 20. között „Új dimenziók az egészségtudományban, különös tekintettel az egészségügy fejlesztésére” címmel a Magtár Rendezvényközpontban. A projekt Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormányainak, valamint a Nemzetközi Visegrádi Alap társfinanszírozásával valósult meg a Visegrádi Alapokon keresztül. – olvasható a Pécsi Tudományegyetem online magazinjában.
A rendezvény három magas színvonalú szakmai konferenciát sűrített egybe, a 2024. évi, XVI. Nemzetközi Ápolástudományi Szimpóziumot, melynek Pécs idén adott először otthont, a XVIII. Pécsi Sürgősségi Napokat, valamint a II. Nemzetközi Közép-Európai Szimulációs Workshopkonferenciát. A programsorozat célja az egészségügyi szakdolgozók és a tudomány iránt érdeklődők számára szellemi műhelyt biztosítani, valamint fórumot szolgáltatni a csehországi, magyarországi, szlovákiai és lengyelországi ápolók és más egészségügyi hivatások tudományos és szakmai közösségei számára ismereteik, valamint tapasztalataik megosztására plenáris és szekciós ülések formájában. A szakmai rendezvény fő finanszírozója a Nemzetközi Visegrádi Alap, továbbá a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága, illetve számos más szponzor.
Az orvosok mellett a magasan képzett szakdolgozók munkája elengedhetetlen eleme a hatékony egészségügyi ellátásnak és a biztonságos működésnek. Az ápolói munkaerő szerepköre napjainkra számos országban átalakult, megjelent az önállóan végezhető kiterjesztett speciális szaktudás képessége. Ezen szerepkör nemzetközi standardjai alapján hazánkban is megteremtődött az egyetemi szintű képzés lehetősége és elkezdődött a gyakorlati alkalmazás feltételeinek kidolgozása.
Köszöntő beszédében dr. Betlehem József, a PTE általános, stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a konferencia helyszíne az 1367-ben, elsőként alapított magyar egyetem közvetlen szomszédságában kapott helyet. „Nagy megtiszteltetés, hogy ebben az évben a Pécsi Tudományegyetem rendezhette meg ezt az eseményt” – mondta dr. Betlehem József, majd hozzátette, reméli, hogy az itt eltöltött idő minden kolléga számára hasznosnak fog bizonyulni.
A Belügyminisztérium részéről Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a jelenlévőket, kiemelte, külön öröm, hogy mindezt Magyarország Európai Unió Tanácsának soros elnöksége alatt teheti meg.
„Ez az a pillanat, amikor köszönetet mondhatunk mindenkinek a mindennapok során végzett munkáért, mert úgy gondolom, a rohanó hétköznapokban sokszor nincs elég idő megállni és megemlíteni, hogy mennyire értékeljük az önök által végzett munkát” – hangsúlyozta Bidló Judit.
Péterffy Attila, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere úgy fogalmazott, megtiszteltetés nem csak a Pécsi Tudományegyetem, de az egész város számára is, hogy otthont adhatnak ennek a nemzetközi konferenciának. Mint mondta,
az egyetem és Pécs kapcsolata nagyon különleges, hiszen az intézménynek nem csak az oktatásban, de a kutatás-fejlesztésben és az innovációban is vezető szerepe van a régióban, a település folyamatos fejlődésében.
„Az egyetemmel való szoros együttműködésünk célja, hogy Pécset vonzóvá tegyük a fenntartható és előremutató beruházások és fejlesztések számára is” – húzta alá a polgármester, aki ennek kapcsán kiemelte a nemrégiben, a nagyközönség előtt ismét megnyitott Pécs–Pogány reptér jelentőségét. Ugyancsak beszélt Pécs Klímasemleges és intelligens városok missziójáról, majd arra kérte a jelenlévőket, a szakmai fejlődés és kapcsolatépítés mellett használják fel az itt töltött időt arra is, hogy megismerjék a város történelmi és kulturális örökségeit.
A csütörtöki Plenáris ülés szekcióban elsőként Bidló Judit helyettes államtitkár tartott előadást a Magyar egészségügyi reformok a Kiterjesztett hatáskörű ápoló (APN) rendszer vonatkozásban címmel. Az APN mesterképzés 2017 őszén indult el hazánkban, melynek célja olyan ápolók, egészségügyi szakemberek képzése, akik alapos felkészültségüknek és megszerzett tudásuknak köszönhetően bizonyos kisebb feladatokat átvehetnek orvos kollégájuktól. Mint azt a helyettes államtitkár elmondta,
a Kiterjesztett hatáskörű ápoló szakon a hallgatók hat szakirányból választhatnak: aneszteziológiai, geriátriai (idősgyógyászat), közösségi, intenzív, perioperatív (műtét körüli) és sürgősségi.
Bidló Judit beszélt az ugyancsak 2017 óta futó Michalicza-ösztöndíjról is, melynek célja a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolók és mentőtisztek támogatása a mesterfokozat és okleveles ápoló, illetve okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló szakképzettség megszerzésében, elősegítve ezzel a magasan képzett, hivatástudattal és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező, egyetemi végzettségű ápolók utánpótlásának biztosítását, valamint motiválni ezen szakembereket, hogy ne hagyják el a pályát.
Ezt követően dr. Betlehem József A Kiterjesztett hatáskörű ápolás helyzete Magyországon címet viselő előadását hallgathatták meg a jelenlévők. A rektorhelyettes kiemelte, az egészségügy világszerte több területen is nagy kihívásokkal néz szembe, melyek apró szelete csupán annak a kérdése, hogy az egyetemi oktatásban résztvevők tanulmányaikat követően miként tudják ténylegesen kamatoztatni megszerzett tudásukat a gyakorlatban. A komplex ellátási igények folyamatosan növekednek a világ minden táján, részben emiatt technológiai- és paradigmaváltásra van szükség, mely egyebek mellett a hatékonyság és az ellátás minőségének javításával érhető el. A kiterjesztett hatáskörű ápolók koncepcióját 1965-ben az Egyesült Államokban alapozták meg, az Egyesült Királyságban is több évtizede az ellátási rendszer része, mára pedig már számos ország egészségügyi ellátási modelljének része. A rektorhelyettes ezután részletesen beszélt az APN-modell legfontosabb jellemzőiről és kihívásairól, bevezetéséről és fejlesztéséről magyarországi viszonylatban.
Konferencia weboldal és részletes program.
Forrás: univpecs.com
