Kezdőlap Blog Oldal 91

Esős reggel Baranyában: két közúti balesethez riasztották a tűzoltókat

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Esős reggel Baranyában: két közúti balesethez riasztották a tűzoltókat

A tegnap reggeli esős időjárás ellenére mindössze két alkalommal riasztották a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltóegységeit közúti balesethez.

Reggel Görcsönyön, a Dózsa György utcában egy személyautó és egy tehergépkocsi ütközött össze. A baleset miatt az érintett útszakaszt lezárták. A pécsi hivatásos tűzoltók átvizsgálták a járműveket, majd áramtalanították a személyautót, ezzel is csökkentve a további veszélyeket.

Délelőtt a M6-os autópálya 177-es kilométerszelvényénél egy kisteherautó szalagkorlátnak ütközött, majd az út menti árokba hajtott. A megdőlt járműből a véméndi hivatásos tűzoltók segítették ki a sofőrt, és feszültségmentesítették az autót. A rendőrség a beavatkozás idejére lezárta a sztráda leálló- és külső sávját.

Személyi sérülés egyik baleset során sem történt.
Az esetek ismét felhívják a figyelmet arra, hogy csapadékos időben különösen fontos a megfontolt, óvatos közlekedés.

Forrás: BVKI

Száz éve született Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Száz éve született Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa

Napra pontosan 100 éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyula, a magyar futball egyik legnagyobb alakja, az Aranycsapat kapusa. A „Fekete Párduc” nemcsak bravúrjaival, hanem játékfelfogásával is forradalmasította a kapusposztot – és örökre beírta magát a sporttörténelembe.

A Dorogról induló legenda

Grosics Dorogon kezdte pályafutását, majd tehetsége hamar a legmagasabb szintre repítette. A válogatottban 1950 és 1962 között 86 alkalommal védett – ez akkoriban kivételes teljesítmény volt. Nyugodt jelenléte, bátor kifutásai és kiváló lábmunkája messze megelőzte korát.

Az Aranycsapat biztos pontja

Az 1950-es évek világhírű magyar válogatottjának oszlopos tagjaként Grosics olyan mérkőzéseken állt a gólvonalon, amelyek ma is a futball aranyoldalai közé tartoznak. A 6:3-as wembley-i győzelem (1953) és az 1954-es világbajnoki ezüstérem mind az ő higgadt, mégis szenvedélyes teljesítményét dicséri. Kapusként aktívan részt vett a játék felépítésében – ezzel új irányt mutatott az egész posztnak.

Több mint kapus

Pályafutása során a Honvédban és a Tatabányában is meghatározó szerepet játszott, később pedig edzőként és sportvezetőként is szolgálta a labdarúgást. 2014-ben, 88 évesen hunyt el, öröksége azonban ma is él: minden modern, „söprögető” kapus játékában ott van valami Grosics Gyulából.

Tisztelet és emlékezés

Száz éve született egy sportember, aki nemcsak címeket és győzelmeket adott Magyarországnak, hanem stílust, tartást és hitet is. Grosics Gyula neve ma is egyet jelent a bátorsággal, az újítással és a magyar futball aranykorával.

Novák Irén: „A kulturális ágazat dolgozóinak jár a megbecsülés”

Bahír.hu
-
0
Novák Irén: „A kulturális ágazat dolgozóinak jár a megbecsülés”

Január elsejétől 15 százalékkal emelkedett a kulturális ágazatban dolgozók bére, amely mintegy 41 ezer munkavállalót érint – jelentette be Novák Irén, a művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

A döntés egységesen vonatkozik a kulturális szféra valamennyi területére: a színházi, táncművészeti és zeneművészeti intézmények munkatársaira, a közművelődésben, művelődési házakban, múzeumokban és könyvtárakban dolgozókra, valamint az ő munkájukat segítő szakemberekre is – így például könyvelőkre, pénztárosokra vagy hangtechnikusokra.

Egy ciklus alatt 35 százalékos emelés

Novák Irén felidézte: 2022-ben már volt egy 20 százalékos béremelés, így a mostani intézkedéssel egy kormányzati cikluson belül összesen 35 százalékkal nőtt a kulturális ágazatban dolgozók bére.

Folytatódik a Kincses Kultúróvoda program

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy idén is elindult a Kincses Kultúróvoda program, amelyben azt kérik az óvodáktól: működjenek együtt a helyi vagy a közeli nagyvárosok kulturális intézményeivel. A cél, hogy ne csak a hagyományőrzés, hanem a kortárs irodalom, a kortárs zene és a vizuális nevelés is megjelenjen a foglalkozásokban.

A pályázati felhívás tavalyi újdonságát idén is megtartották: olyan alkalmak szervezését is ösztönzik, amelyekbe a családokat is be lehet vonni a kulturális tevékenységekbe.

Egymást erősítő országos programok

Novák Irén hangsúlyozta: a különböző kezdeményezések szervesen kiegészítik egymást. A Kincses Kultúróvoda mellett továbbra is működik a Déryné-program, a Vitéz László-alprogram, az általános iskolásoknak szóló Lázár Ervin-program, valamint az egyetemisták számára a tavaszi félévben is elérhető a szabadon választható kulturális kredit.

Bővült a kultúrstratégiai intézmények köre

A kultúrstratégiai intézmények listája is bővült: csatlakozott a Nemzeti Táncszínház, a Ludwig Múzeum, a Kolozsvári Magyar Opera, valamint a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat.

Novák Irén elmondta: ezek az intézmények átfogó rálátással rendelkeznek saját területükre, így szakmai javaslatokat tudnak megfogalmazni a döntéshozók számára. A Nemzeti Táncszínház például befogadó intézményként próbatermet, fellépési lehetőséget és szervezési támogatást biztosít, míg a Ludwig Múzeum az alkotóművészetet, a Kolozsvári Magyar Opera és a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat pedig a nemzetben való gondolkodást képviseli.

A kormányzati intézkedések célja továbbra is az, hogy a kulturális élet szereplőinek munkája megbecsülést kapjon, és a kulturális értékek minél szélesebb körben eljussanak a társadalom minden rétegéhez.

Forrás: MTI

Pécsi születésű válogatott támadó a Salzburgnál folytatja

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Pécsi születésű válogatott támadó a Salzburgnál folytatja

Újabb fontos lépést tett nemzetközi karrierje felé Redzic Damir: a magyar válogatott támadó a Red Bull Salzburg labdarúgócsapatában folytatja pályafutását. Az osztrák klub kedden, hivatalos Facebook-oldalán jelentette be az átigazolást.

A 22 éves játékos a DAC Dunaszerdahely együttesétől szerződött az előző idényben osztrák bajnoki ezüstérmes Salzburgba, ahol hosszú távra terveznek vele: Redzic 2030. június 30-ig szóló megállapodást írt alá.

Redzic Damir édesapja bosnyák, édesanyja magyar, ő maga pedig Pécsen született. Pályafutása során 2021-től a Ferencváros játékosa volt, ahonnan előbb kölcsönben, majd véglegesen került Dunaszerdahelyre.

A támadó tavaly novemberben mutatkozott be a magyar válogatottban, ezzel újabb mérföldkőhöz érkezett karrierje. Most egy olyan klubnál bizonyíthat, amely évek óta meghatározó szereplője az osztrák és a nemzetközi futballnak.

A Red Bull Salzburg 17 forduló után vezeti az osztrák Bundesligát, a mostani idényben pedig az Európa-liga küzdelmeiben is érdekelt volt, bár az alapszakaszból végül nem jutott tovább.

Redzic számára Salzburgban nemcsak a bajnoki címért folyó harc, hanem a nemzetközi tapasztalatszerzés és a további fejlődés lehetősége is adott – pécsi születésű játékosként pedig különösen büszkék lehetünk újabb sikerére.

Női vízilabda Eb: a görögök legyőzésével döntős a magyar válogatott

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Női vízilabda Eb: a görögök legyőzésével döntős a magyar válogatott

Hatalmas bravúrral jutott Európa-bajnoki döntőbe a Magyar női vízilabda-válogatott: a funchali tornán kedden, drámai csatában, ötméteresekkel 12–11-re múlta felül a világbajnok Görögországot. A magyar együttes csütörtökön már az aranyéremért ugrik vízbe a Funchalban rendezett kontinensviadalon.

Taktikai csata, idegek játéka

A mérkőzés elejétől hatalmas taktikai harc zajlott a medencében. A görögök egyszer sem vezettek, a tavaly világbajnoki ezüstérmes magyar csapat viszont a hajrában már két góllal is ellépett. A rendes játékidő végén mégis 8–8 állt az eredményjelzőn, így következtek az ötméteresek.

A szétlövésben a magyarok bizonyultak higgadtabbnak: bár Keszthelyi Rita az első lövést kihagyta, Garda Krisztina, Leimeter Dóra, Szilágyi Dorottya és Tiba Panna nem hibázott. A túloldalon pedig a csereként beálló Golopencza Szonja hőssé vált: az utolsó két görög kísérletet is hárította, eldöntve az elődöntőt.

Hullámzó meccs, nagy egyéni teljesítmények

A találkozón sokáig egymást érték a kihagyott helyzetek, mindkét kapus remekelt. A magyarok gyakran két centerrel próbálták feltörni a kapuba visszahúzódó görög védekezést, míg a túloldalon főként a gyors befejezések jelentettek veszélyt.
A hajrá igazi idegőrlő küzdelmet hozott: 39 másodperccel a vége előtt a görögök még egyenlítettek, ám az ötméteresek során már nem tudták megtörni a magyar lendületet.

Történelmi jelentőségű döntő

A magyar válogatott legutóbb tíz éve, Belgrádban nyert Eb-elődöntőt – akkor végül aranyérem lett a jutalma. Azóta kétszer jutott a legjobb négybe, de finálét nem játszhatott. Most viszont biztos az érem: arany vagy ezüst kerül a nyakakba csütörtökön.

A mérkőzés adatai

Női vízilabda Európa-bajnokság, elődöntő:
Magyarország–Görögország 12–11 (3–1, 1–2, 2–2, 2–3, 4–3) – ötméteresekkel

  • Magyar gólszerzők: Garda 2, Keszthelyi 2, Tiba 1, Sümegi 1, Leimeter 1, Faragó 1
  • Görög gólszerzők: Kszenaki 2, Sziuti 2, E. Plevritu 2, Ninu 1, Miriokefalitiki 1

A magyar csapat csütörtökön már a kontinens csúcsáért száll harcba – az elődöntő alapján joggal bízhatunk benne, hogy ez az este még aranyfényben ragyoghat.

Itt a Tour de Hongrie 2026-os útvonala – Baranya kerül reflektorfénybe

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Itt a Tour de Hongrie 2026-os útvonala – Baranya kerül reflektorfénybe

Február 3-án, ünnepélyes gálaműsor keretében mutatták be a 47. Magyar Kerékpáros Körverseny, azaz a Tour de Hongrie 2026-os útvonalát a Budapest Music Centerben. A viadal ezúttal Dél-Magyarországra helyezi a hangsúlyt: 829 kilométer vár a mezőnyre Gyula és Veszprém között – és ebben Baranya kulcsszerepet kap.

A Duna World élő közvetítése mellett Székely Dávid, az M4 Sport csatornaigazgatója köszöntötte a vendégeket. A magyar kerékpársport nagyjait életműdíjjal jutalmazták; a díjazott edzők között pécsi kötődésű szakemberek is voltak, jelezve: Baranya kerékpáros hagyományai ma is meghatározók.

Baranya a királyetap színpadán

A 2026-os körverseny legnehezebb szakasza egyértelműen Baranyában dől el. A 4. etap május 16-án Mohács Deák teréről rajtol, és Pécs Állatkertjénél ér célba. A 188 km-es táv 2080 méter szintemelkedést tartalmaz – ez lesz az összetett szempontjából döntő nap.

A mohácsi rajt különösen szimbolikus: 2026-ban 500 éves évforduló idézi fel a mohácsi csatát. A mezőny a Villányi-hegység felé fordul, Villány–Harkány–Siklós körön át érkezik Pécsre, ahol a rettegett Bárány út meredekét négyszer kell leküzdeniük a versenyzőknek, mielőtt az Állatkertnél célba érnek.

Pécs: tapasztalt házigazda, legendás befutó

Pécs 2026-ban is a körverseny egyik ikonikus állomása. A 14. pécsi befutó következik, miközben a város korábban 8 rajtnak is otthont adott. Az 5 km-es lapisi emelkedő, benne a közel 2 km hosszú, 11%-os Bárány úttal az útvonal legnehezebb hegye. A városi körpálya a támadókat jutalmazza: a Széchenyi téren két gyorsasági részhajránál is bónuszmásodpercek gyűjthetők.

Nem véletlen a helyszín presztízse: 2023-ban Marc Hirschi, 2024-ben Wout Poels nyert itt hegytetős befutót – a pécsi dombok rendre klasszisokat emelnek piedesztálra.

Mitől különleges még a 2026-os útvonal?

  • 829 km, közel 5500 m szintkülönbség
  • 5 nap, ebből 3 sprinterbarát szakasz
  • Királyetap: a mohácsi–pécsi hegyi befutó
  • 70 település, 7 vármegye érintett (köztük Baranya)
  • 15 gyorsasági részhajrá, 12 kategorizált emelkedő
  • Egyetlen 1. kategóriás kaptató: a pécsi befutó

Közösség, utánpótlás, jövő

A bemutatón hangsúlyt kapott a Tour de Hongrie társadalmi felelősségvállalása is. A Bringasuli program célja, hogy a 2025–26-os tanév végéig 10 ezer 4–6. osztályos gyermek közlekedésre neveléséhez járuljon hozzá – pedagógusok jelentkezését továbbra is várják.

A 2026-os Tour de Hongrie a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Vuelta Sportiroda és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség együttműködésében valósul meg, az Aktív Magyarország program és a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága támogatásával.

Baranya tehát nemcsak áthaladó állomás lesz, hanem a verseny sorsát eldöntő térség: történelmi rajttal Mohácson, legendás hegyi befutóval Pécsen, és a Villányi-hegység hullámaival, amelyek újra és újra bizonyítják, miért különleges ez a vidék a kerékpársport számára.

Forrás: Tour de Hongrie

Elindult a visszaszámlálás: közel 170 párt indulhat a 2026-os országgyűlési választáson

Bahír.hu
-
0
Elindult a visszaszámlálás: közel 170 párt indulhat a 2026-os országgyűlési választáson

Február 3-ától kérhetik nyilvántartásba vételüket azok a pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok, amelyek jelölőszervezetként szeretnének indulni az április 12-én esedékes országgyűlési képviselő-választáson. A jelölőszervezeti státusz megszerzése az első hivatalos lépés a választási részvételhez.

A bejelentéseket a Nemzeti Választási Bizottság fogadja, a nyilvántartásba vételről pedig a törvény szerint legkésőbb négy napon belül dönteniük kell. A folyamat részeként a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a bejelentett szervezetek adatait a bírósági nyilvántartásokban.

Kevesebb párt, mint négy éve

A választáson mintegy 170 párt indulhat, derül ki a Országos Bírósági Hivatal (OBH) adataiból. Az országgyűlési választás kitűzésének napján, január 13-án, összesen 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában.

Ez jelentős csökkenést jelent a korábbi ciklushoz képest: négy évvel ezelőtt még 267 párt indulhatott az országgyűlési választáson. Az OBH tájékoztatása szerint tavaly 15 pártot jegyeztek be jogerősen, míg idén eddig egyet sem. Ugyanakkor 2022 óta 43 új párt alakult, miközben 83-at töröltek a nyilvántartásból.

Egyesületté alakulás és törvényi szigor

Több esetben az egykori pártok maguk kezdeményezték, hogy a továbbiakban egyesületi formában folytassák működésüket. Ezeket formálisan nem mindig törölték, azonban már nem szerepelnek a pártok hivatalos nyilvántartásában. Emellett az ügyészség is kezdeményezheti egy párt megszűnésének megállapítását, ha az két egymást követő országgyűlési választáson nem állít jelöltet.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény egyértelműen kimondja: amennyiben egy párt két választáson egymás után nem vesz részt jelöltállítással, a bíróság – az ügyészség indítványára – megállapíthatja a párt működésének megszűnését, még akkor is, ha egyesületként tovább működhet.

Történelmi kitekintés

A pártalapítási hullámok az elmúlt évtizedekben eltérő intenzitást mutattak.

  • 2018 és 2022 között 172 pártot jegyeztek be,
  • 2014–2018 között 116-ot,
  • 2010–2014 között pedig 51-et.

Bár az 1990-es évek elején alakult pártok többsége mára megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint hat ilyen párt még ma is működik. A jelenlegi parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, míg a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget 1990 februárjában vették nyilvántartásba.

A jelöltállítás tehát nemcsak politikai, hanem jogi értelemben is létkérdés a pártok számára: a választáson való indulás hiánya hosszú távon a párt megszűnéséhez is vezethet.

Forrás: MTI

Nébih: Biztonságosan fogyaszthatók a hazai termésű almák

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Nébih: Biztonságosan fogyaszthatók a hazai termésű almák

Biztonságosan fogyaszthatók a hazai termésű almák – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hivatal és a területi élelmiszerlánc-felügyeleti szervek folyamatosan, kiemelt figyelemmel és magas mintaszámmal ellenőrzik az almák növényvédőszer-maradék tartalmát, és az elmúlt évek vizsgálatai megnyugtató eredményeket hoztak.

A Nébih tájékoztatása szerint az alma a kereskedelemben az egyik legnagyobb mennyiségben kínált gyümölcs, amelyet egész évben szívesen fogyasztanak a vásárlók. Mivel az alma az intenzíven kezelt kultúrák közé tartozik, termesztése során gyakran szükség van növényvédelmi beavatkozásokra, ezért a hatóságok rendszeresen és nagy mintaszámmal vizsgálják a forgalomba kerülő termékeket.

Az éves ellenőrzési terv nemcsak a boltok polcain található almák vizsgálatára terjed ki, hanem a termelőknél alkalmazott technológiák ellenőrzésére, valamint az importált tételek vizsgálatára is. A laboratóriumi eredmények alapján az elmúlt három évben nem találtak határérték feletti növényvédőszer-maradékkal szennyezett almát. 2023 és 2025 között a Nébih laboratóriumai összesen 278 almamintából 87 361 szermaradék-vizsgálatot végeztek, kifogásolt eredmény nélkül.

A hivatal kiemelte: az Európai Unióban – így Magyarországon is – minden olyan növényvédőszer-hatóanyagra, amely az élelmiszereken keresztül eljuthat a fogyasztókhoz, maximálisan megengedett szermaradék-szintet (MRL) határoznak meg. Ezeket az értékeket összetett kockázatbecslési eljárás alapján állapítják meg, uniós szintű fogyasztási adatok felhasználásával, és rendszeresen felül is vizsgálják az új tudományos eredmények fényében.

A Nébih hangsúlyozta: az MRL olyan szigorúan meghatározott technológiai és kereskedelmi sztenderd, amelyet téves egészségügyi határértékként értelmezni. Amennyiben egy vizsgálati eredmény a határérték alatt marad, az az elfogadható és szabályos szerhasználatot jelzi. Az esetleges határérték-túllépés sem jelent automatikusan azonnali egészségügyi kockázatot, azt minden esetben egyedileg, kockázatbecslés alapján értékelik.

A rendszer további biztosítéka, hogy Magyarországon csak olyan növényvédő szerek használhatók, amelyek alkalmazása mellett garantálható az MRL betartása. A technológiai szabályok betartását a hatóságok a termelőknél végzett ellenőrzésekkel, illetve importtermékek esetén a határállomásokon is rendszeresen vizsgálják. Ha szabálytalanságot tapasztalnak, a hatóság szigorúan fellép az élelmiszer-biztonság védelmében.

A Nébih közleménye szerint az elmúlt három évben alma esetében nem volt szükség ilyen intézkedésre. A legális termelőtől, hivatalos értékesítési csatornán keresztül beszerzett magyar alma biztonsággal fogyasztható – hangsúlyozta az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal.

Nyolc újonc kezdte meg a szolgálatot Baranya vármegyében

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Nyolc újonc kezdte meg a szolgálatot Baranya vármegyében

Fiatal tűzoltókkal bővült a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állománya. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ január 30-án megtartott kibocsátó ünnepségén összesen 107 frissen végzett tűzoltó tett ünnepélyes esküt. Az öthónapos képzést lezáró tiszthelyettesek ezt követően a héten kezdték meg szolgálatukat országszerte – köztük nyolcan Baranya vármegyében.

A vármegyei igazgatóság vezetői február 2-án, hétfőn fogadták az új állományt. Szűcs István Tibor tűzoltó alezredes, tűzoltósági főfelügyelő köszöntőjében hangsúlyozta: a szakmai alázat és a szorgalom elengedhetetlen a hivatáshoz, ugyanakkor minden segítséget megkapnak a fiatalok az induláshoz. „Ne féljetek kérdezni, tanulni, fejlődni. Itt mindenki egymásért van, családba érkeztetek” – fogalmazott.

Az állomány legújabb tagjai 20–23 év körüli fiatalok, sokuk számára ez az első munkahely. Van köztük olyan, aki 14 éves kora óta önkéntes tűzoltóként szolgál, de olyan is, aki négy év hivatásos katonai szolgálat után döntött a tűzoltói pálya mellett.

Baranya vármegyében az alábbi parancsnokságokon kezdik meg szolgálatukat az újoncok:

  • Siklósi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság: Varga Mátyás tűzoltó őrmester, Perényi Dávid tűzoltó őrmester, Szabó Balázs István tűzoltó őrmester
  • Szigetvári Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság: Fekete Zsombor tűzoltó őrmester
  • Pécsi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság: Kolev Richárd tűzoltó őrmester, Halbrucker Denisz tűzoltó őrmester, Szőr Máté Xavér tűzoltó őrmester
  • Mohácsi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság – Véméndi Katasztrófavédelmi Őrs: Grijak Nikola tűzoltó őrmester

Az új tűzoltóknak munkájukhoz sok sikert, kitartást, erőt és jó egészséget kívánunk.

Forrás: BVKI

3D-nyomtatott védőeszközöket vizsgált a PTE

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
3D-nyomtatott védőeszközöket vizsgált a PTE

Az Ázsiából érkező friss hírek a Nipah-vírus kapcsán újra emlékeztetnek arra, mennyire sérülékeny lehet az egészségügyi ellátórendszer egy járványhelyzetben. Ebben a kontextusban különösen aktuálissá vált az a videó, amelyet a Pécsi Tudományegyetem 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központja készített, és amely a COVID–19 világjárvány idején végzett kutatómunkát mutatja be.

A koronavírus-járvány alatt világszerte, így Magyarországon is súlyos hiány alakult ki az egészségügyi személyi védőfelszerelésekből. Arcmaszkok, arcvédők, védőszemüvegek váltak egyik napról a másikra kritikus erőforrássá. A válsághelyzetben számos civil kezdeményezés és kutatócsoport fordult a 3D-nyomtatás felé, mint gyorsan bevethető, helyben is alkalmazható megoldás felé.

Ebben a munkában vállalt szerepet a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központjának csapata is. A most bemutatott kisfilm egy olyan kutatócsoport tevékenységét követi végig, amely nemcsak védőeszközök fejlesztésével foglalkozott, hanem azok anyagtulajdonságait is vizsgálta. A kutatás egyik kulcskérdése az volt: alkalmasak-e a 3D-nyomtatott védőeszközök arra, hogy többszöri fertőtlenítés és sterilizálás után is biztonságosan használhatók maradjanak.

A filmben szakértőként megszólal Kemenesi Gábor virológus, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője, valamint Told Roland, a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ kutatócsoport-vezetője. A megszólalók közérthetően mutatják be, milyen lehetőségeket és milyen korlátokat rejt a 3D-nyomtatás az egészségügy számára egy járványhelyzetben.

A kisfilm nemcsak a COVID-19 tapasztalatait dolgozza fel, hanem fontos tanulságokat is megfogalmaz a jövőre nézve: hogyan lehet gyorsan reagálni egy egészségügyi krízisre, és milyen szerepe lehet az egyetemi kutatóhelyeknek a gyakorlati megoldások kidolgozásában.

A videó a MEC_24 149749 azonosítószámú projekt keretében készült, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Mecenatúra tudománynépszerűsítő pályázati programjának finanszírozásában. A részletek a videóban láthatók.

Forrás: PTE

1...909192...2 82691. oldal a 2 826-ból