Szigorításokat kellett bevezetni az orfűi Pécsi-tónál, miután többen nem tartották be a jégen tartózkodás alapvető szabályait. Néhány nappal ezelőtt hat fiatal alatt szakadt be a jég, miután ugráltak rajta. Az eset szerencsére nem járt sérüléssel, de komoly figyelmeztetésként szolgál mindenkinek.
A történtek szerint a fiatalok a tó egyik partszakaszán mentek a jégre, ahol ugrálással terhelték a felületet. A jég ennek következtében beszakadt alattuk, azonban a víz ezen a részen mindössze térdig ért, így személyi sérülés nem történt. A fiatalok viszont alaposan eláztak, és az eset veszélyessége csak a szerencsének köszönhetően nem végződött súlyosabb következményekkel.
A tó üzemeltetői a történtek után átmeneti szigorításokat vezettek be, és ismét nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy a jég vastagsága nem mindenhol egyforma. Különösen veszélyesek lehetnek a stégek környéke, a part menti részek, valamint azok a területek, ahol korábban már megbontották a jégfelületet.
A szakemberek hangsúlyozzák:
a jégre csak a kijelölt, ellenőrzött területeken szabad rálépni,
tilos a jég szándékos rongálása, ugrálása,
a nagyobb csoportosulásokat kerülni kell,
gyermekek kizárólag felnőtt felügyelettel tartózkodhatnak a jégen.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a jég használata minden esetben saját felelősségre történik, ugyanakkor az egyéni felelőtlenség másokat is komoly veszélybe sodorhat. Az üzemeltetők arra kérnek mindenkit, hogy a téli sportolás és kikapcsolódás során tartsák be a szabályokat, hogy a tó környéke továbbra is biztonságos maradhasson mindenki számára.
Rosszul lett egy fiatal édesanya csütörtökre virradó éjszaka, miután szén-monoxid keletkezett Pécs egyik családi házában, a Deák Ferenc utcában.
Az ingatlanban összesen öten tartózkodtak, mindannyian időben elhagyták az épületet. A mentőszolgálat munkatársai az édesanyát és kisbabáját megfigyelésre kórházba szállították.
A pécsi hivatásos tűzoltók méréseket végeztek a helyszínen, amelyek kis mennyiségben ugyan, de kimutatták a mérgező gáz jelenlétét. A szolgáltató szakembereinek tájékoztatása szerint a szén-monoxid feldúsulását feltehetően a gázkazán meghibásodása okozta, ezért a berendezést a hiba elhárításáig leválasztották a hálózatról. Lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség.
A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető
Az otthon tartózkodás is rejthet veszélyeket, ezek közül az egyik legsúlyosabb a köznyelvben „csendes gyilkosként” emlegetett szén-monoxid. Bár a mérgezések gyakrabban fordulnak elő a fűtési időszakban, a veszély egész évben fennáll.
A szén-monoxid veszélyes mértékű feldúsulása jellemzően három okra vezethető vissza:
nem megfelelő műszaki állapotú, nyílt lánggal égő berendezés, elégtelen levegő-utánpótlás, elmaradt karbantartás vagy kéményseprés.
A biztonság növelése érdekében ajánlott szén-monoxid-érzékelőt felszerelni. A statisztikák szerint azokban a lakásokban, ahol működő érzékelő volt, nem történt haláleset.
Amennyiben valaki a szén-monoxid-mérgezés tüneteit észleli magán, azonnal menjen friss levegőre, és hívja a 112-es segélyhívó számot!
A Tüke-díj Pécs egyik legfontosabb civil elismerése. A város polgárainak döntése alapján olyan személyek és közösségek kapják, akik példamutató munkájukkal, hosszú időn át, érdemben járultak hozzá Pécs fejlődéséhez, értékeinek megőrzéséhez és gyarapításához. Az elismerést minden évben január 21-én, Pécs szabad királyi várossá nyilvánításának évfordulóján adják át – ezen a napon emlékezik a város Mária Terézia 1780-as kiváltságlevelére.
A díjat a Tüke Alapítvány hozta létre 2003-ban azzal a céllal, hogy a pécsiek maguk mondhassanak köszönetet azoknak, akik teljesítményükkel a közösséget szolgálják. A díjátadó hagyományos helyszíne a Pécsi Székesegyház, ahol az ünnepséget szentmise előzi meg, majd a főoltár előtt vehetik át az elismeréseket a díjazottak.
A Tüke-díj nem kizárólag „tükéknek” jár. Bárki megkaphatja, aki sokat tett Pécsért – a jelölések a pécsi polgároktól érkeznek. Maga a díj a Citrom utcai Tüke kút kicsinyített eozinmásolata. Fürtös György alkotása, amely egy magasba törő, összefonódó szőlőtőkét ábrázol: gyökereket, közösséget és jövőt. A díjak a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. készítményei.
Az idei díjazottak
Tüke-díj 2026: Budavári Attila és Budavári Csaba a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. alapítói, tulajdonosai, vezetői.
A Budavári testvérek munkássága egyszerre mesterség, művészet és küldetés. Elhivatott szakmai munkájukkal a pécsi orgonaépítés hagyományát viszik tovább, miközben a történelmi örökséget – mindenekelőtt az Angster-hagyományt – a jelen technikai és művészi szintjén fejlesztik tovább. Az általuk épített hangszerek nemcsak templomok és koncerttermek ékei, hanem Pécs hírnevét is erősítik itthon és a világban.
Ifjúsági Tüke-díj: Ifj. Remes Ferenc – órásmester
Fiatal kora ellenére több generációs pécsi órásdinasztia örökségét viszi tovább. Precizitása, szakmai alázata és elkötelezettsége példát mutat a kortársainak: a hagyományos kézművesség értékeit korszerű szemlélettel ötvözi, miközben a családi és közösségi gyökerek fontosságát is képviseli.
Civil szervezetek számára adományozott elismerő oklevél: Pécsi Kutató–Mentő és Tűzoltó Egyesület
Az egyesület önkéntesei évek óta dolgoznak a pécsiek és a térség lakóinak biztonságáért. Kutató-mentő, tűzoltási és katasztrófavédelmi tevékenységük számos beavatkozás során bizonyította: a közösségért végzett munka csendes, de pótolhatatlan érték.
Civil szervezetek számára adományozott elismerő oklevél: Pécsi Közösségi Alapítvány
A Pécsi Közösségi Alapítvány immár tíz éve támogat pécsi civil kezdeményezéseket és közösségi projekteket. Munkájukkal a város fejlődését, élhetőbbé válását segítik, miközben a közösségi adományozást és az együttműködésen alapuló forrásteremtést erősítik.
Elnöki elismerések:
Arató Márton – nyugalmazott kereskedelmi cégvezető
Cserkuti András – kosárlabda sportszervező
Dr. Poronyi Gábor – pedagógus, sportember
Dr. Vonyó József – történész, az MTA doktora
Mindannyian hosszú időn át, következetes szakmai és közösségi munkájukkal szolgálták Pécset – a gazdaság, a sport, az oktatás és a tudomány területén egyaránt.
A Tüke-díj ma is azt üzeni: Pécs ereje az itt élők tudásában, munkájában és összefogásában rejlik. A díjazottak személye ezt az értékrendet erősíti meg újra és újra.
Dávid-Dobos Zsófia dietetikussal, a Hungast Csoport választéktervezési vezetőjével beszélgettünk közétkeztetésről, menzareformról, Szupermenzáról – és arról is, milyen, amikor a saját gyerekünk kritizálja az étlapot. Dávid-Dobos Zsófia immár 15 éve dolgozik a Hungast Csoportnál. Dietetikusként és választéktervezési vezetőként nemcsak a jogszabályi megfelelésért felel, hanem azért is, hogy a közétkeztetésben megjelenő kínálat valóban szerethető, működő és fenntartható legyen. Az idei év különösen mozgalmas volt számára: a Szupermenza továbbfejlesztése, új menük bevezetése és jogszabályi változások is formálták a munkáját.
– Hogyan lett dietetikus? Tudatos pályaválasztás volt?
– Őszintén? Nem teljesen. Tizennyolc évesen még nem tudtam pontosan, merre induljak. Édesanyám is dietetikus, ő mondta, hogy ez egy jó alapdiploma, amire később sok minden építhető. A Pécsi Tudományegyetemen végeztem, 2007-ben diplomáztam, majd 2022-ben itt szereztem meg a mesterdiplomámat is. Azóta pedig egyre biztosabb vagyok benne: jó helyen vagyok, és jó dolgot csinálok.
– A Hungasthoz hogyan került?
– Az egyetem után volt egy rövid kitérőm, dolgoztam orvoslátogatóként, majd a siófoki kórházban, onnan pedig a Hungast cégcsoporthoz tartozó S-Food Gasztronomy Kft.-hez kerültem. Később, amikor Pécsre költöztem, vezető dietetikus lettem, majd a szervezeti átalakulások után választéktervezési vezetői feladatokat kaptam. A cégcsoportnál maradtam – csak a szerepem változott.
– Mit takar pontosan a választéktervezés?
– Az étlap az alapja mindennek, de a munka messze nem merül ki abban, hogy „mit főzzünk holnap”. Beszerzéssel, üzemeltetéssel, minőségirányítással dolgozunk együtt – ez valódi csapatmunka. Egyszerre kell megfelelnünk jogszabályoknak, táplálkozási elveknek, konyhai kapacitásoknak, alapanyag-ellátásnak és nem utolsósorban az ízlésnek. Ez az, amit kívülről sokan nem látnak.
– Mennyire nehéz ma közétkeztetésben étlapot tervezni?
– Nagyon. Sokkal nehezebb, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. Amikor pályakezdő voltam, lépett életbe az EMMI rendelet, amely azóta is alapjaiban határozza meg a munkánkat – ráadásul folyamatosan finomhangoláson megy keresztül. Ez állandó újratervezést jelent. Közben a Hungast mindig is törekedett arra, hogy ne csak kövesse, hanem formálja is a közétkeztetést. Ebben a dietetikusoknak, választéktervezőknek kulcsszerepe van.
– Mi motiválja ebben a sokszor összetett, szigorú keretrendszerben?
– Az, hogy folyamatosan tanulok. Új kollégák, új elvárások, új projektek jönnek. Nagyon erős szakmai csapat vesz körül: élelmiszermérnökök, fejlesztő séfek, beszerzők, informatikusok. Minden közös munka hozzátesz valamit. És nincs két egyforma tanév. Ez számomra inspiráló.
– A tavalyi év milyen kihívásokat hozott?
– Tavaly ismét módosult az EMMI rendelet, újra kellett tervezni étlapokat, recepteket. Emellett megjelent az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) diétás módszertani levele is, amihez a saját rendszerünket kellett igazítanunk. És közben tovább fejlesztettük a Szupermenzát: új elemként bevezettük a C menüt, amely minden esetben húsmentes. Ennek kidolgozása komoly szakmai munka volt – úgy, hogy minden előírásnak megfeleljen, és a konyhák is biztonsággal tudják tartani. Bevezetése folyamatos, a fogyasztóink is most kezdenek ismerkedni vele.
– Mit szól mindehhez a saját gyermeke? Szereti a menzát?
– A fiam tizenkét éves, Pécsen az ANK-ba jár. Ott előválasztás van, A és B menüből lehet választani, ami szerintem sokat számít. Persze vannak napok, amikor egyik sem tetszik neki – ez teljesen természetes. Volt már olyan is, hogy azért „szidott le”, mert mindkét menüt szerette volna, másnap meg egyik sem kellett. Amikor kisebbek voltak, az osztálytársai még üzentek, hogy mit szeretnének enni, ma már ők is tudják, hogy ez nem így működik. A választási lehetőség viszont egyértelműen növeli az elégedettséget – gyerekeknél és szülőknél egyaránt.
– Otthon könnyebb a menütervezés?
– Imádok főzni és kísérletezni. Néha vegetáriánus időszakokat tartok, olyankor új ízekkel próbálkozom. A férjem nyitott, a fiam kevésbé – ő ilyenkor csak annyit kérdez: „Ez megint valami mindenmentes?” Amit lehet, próbálunk „hazai” ötletekből átültetni a közétkeztetésbe is, de a volumenek teljesen mások. Egy több ezer adagos konyhában nem minden működik úgy, mint otthon. Ugyanakkor vannak klasszikusok – például a paradicsomleves –, amire sokan mondják, hogy menzán jobb, mint otthon.
Díjazták a munkáját
Dávid-Dobos Zsófia 2020 óta a KÖZSZÖV (Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége) alelnöke, 2024-ben pedig elnyerte a METRO Fenntartható Gasztronómia Díjat személy kategóriában. Elkötelezetten dolgozik a közétkeztetésben dolgozó dietetikusok szakmai megbecsültségének növeléséért, a fenntartható és egészséges fogások fejlesztéséért, valamint a szemléletformálásért. Munkájának is köszönhető, hogy ma már olyan ételek is megjelenhetnek a közétkeztetésben, amelyek szakmailag is megfelelnek, mégis elfogadhatók a gyerekek számára.”
Alapjaiban újulhat meg a KRESZ, amelynek megalkotását a kormány közös társadalmi ügyként kezeli – hangsúlyozta Lázár János keddi Facebook-bejegyzésében. Az építési és közlekedési miniszter szerint az ötvenéves szabályozás már nem képes megfelelően kezelni a mai, felgyorsult és jelentősen átalakult közlekedési környezetet.
Lázár János arra emlékeztetett: az elmúlt fél évszázadban drasztikusan megnőtt a járművek száma, zsúfoltabbá váltak a városok, új közlekedési eszközök jelentek meg, miközben az emberek közlekedési szokásai is alapjaiban változtak meg. „Minden változott, ami a közlekedést érinti: az út, a jármű és az ember is” – fogalmazott.
Biztonság, gyengébbek védelme, korszerű szabályok
A miniszter kiemelte: az új KRESZ középpontjában a biztonságos közlekedés áll. Alapelvvé válna a gyengébb közlekedők – gyalogosok, kerékpárosok – védelme az erősebbekkel szemben, vagyis minden közlekedőnek fokozott felelőssége lenne a sérülékenyebbek iránt. Az új szabályozás Lázár János szerint: szabályozza az új közlekedési eszközöket, keretek közé rendezi az elektromos rollerek használatát, megújítja a kerékpáros közlekedés szabályait, egyszerűbb, érthetőbb nyelvezetet és logikusabb szerkezetet kap.
Széles körű szakmai munka után társadalmi párbeszéd
A tárcavezető hangsúlyozta: az új KRESZ több mint hetven szakmai és érdekképviseleti szervezet, valamint mintegy száz szakértő bevonásával készült, és eddig több mint 1500 észrevételt dolgoztak fel. A szakmai egyeztetések lezárultak, most a lakosság véleményére számítanak. „A KRESZ mindenkit érint. Ahogy kilépünk az utcára, közlekedők vagyunk. Ezért az új szabályokat együtt kell megalkotnunk” – írta, egyúttal arra buzdítva mindenkit, hogy véleményével járuljon hozzá a tervezet véglegesítéséhez.
Autóklub: a cél jó, de több idő kell
A kezdeményezést üdvözölte a Magyar Autóklub is, amely szerint a KRESZ megújítása indokolt és szükséges. A szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet jelenlegi formájában túl bonyolult, és a sikeres bevezetéshez hosszabb felkészülési időre lenne szükség. Az Autóklub szerint az egyszerűsítés, az érthetőség és a könnyebb tanulhatóság kulcskérdés, különösen a mikromobilitási eszközök – például az elektromos rollerek – gyors terjedése miatt.
Közös irány, nyitott kérdések
Miközben a kormány szerint eljött az idő az új KRESZ megalkotására, a szakmai szervezetek óvatosságot kérnek az időzítésben. A következő időszak társadalmi egyeztetései dönthetik el, hogy a közlekedők mikor és milyen formában találkozhatnak az új szabályrendszerrel.
A téli időszak egyik legnagyobb, sokszor alábecsült veszélyforrása a befagyott természetes vizekhez kötődik. Ennek kockázataira és a gyors, szakszerű beavatkozás fontosságára hívták fel a figyelmet Baranya vármegyében azok a jégről mentési gyakorlatok, amelyeket az elmúlt napokban több helyszínen is megtartottak.
Gyakorlat a Pécsi-tavon: életszerű mentés Orfűn
Január 17-én Orfűn, a befagyott Pécsi-tavon tartottak jégről mentési gyakorlatot a Baranya Speciális Mentők Egyesülete búvárainak részvételével. A helyszínt – a több évre visszanyúló jó együttműködésnek köszönhetően – az Orfűi Vitorlás Egyesület stégje biztosította. A felkészülés során a mentők ellenőrizték és összeállították a szükséges felszereléseket, majd részletes jégvizsgálatot végeztek. Ennek során megállapították, hogy a part közelében a jég teherbírása még nem volt megfelelő, míg 20–30 méterrel beljebb már elbírta az ember súlyát.
A gyakorlat során az egyik búvár vállalta a bajbajutott szerepét. A szárazruha fölé utcai ruházatot is felvett, így modellezve egy valós baleseti helyzetet. Kötélbiztosítás mellett kúszott a jégre, majd szándékosan beszakította azt. A felszínre érkezést követően stabilizálta helyzetét, miközben a parton maradt bajtársai jégről mentő eszközt juttattak el hozzá. Az alkalmazott módszer előnye, hogy a mentést végzőknek nem szükséges a jégre lépniük, így saját testi épségük sem kerül veszélybe. A sikeres mentést több járókelő is figyelemmel kísérte.
Harkányban közösen gyakoroltak a hivatásos és önkéntes egységek
Január 20-án Harkányban folytatódtak a jégről mentési gyakorlatok, amelyeket a Határszél Polgárőr Önkéntes Tűzoltó Speciális Kutató-Mentő Egyesület szervezett. Az eseményen részt vett a Siklósi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság és a Siklósi Katasztrófavédelmi Kirendeltség hivatásos állománya is. A közös felkészülés célja a hivatásos és önkéntes szervezetek közötti együttműködés erősítése, valamint az egységes mentési eljárások gyakorlása volt. A gyakorlat szervezéséért Burány István tűzoltó százados, siklósi szolgálatparancsnok, a Határszél ÖTE parancsnoka felelt.
Fontos üzenet a lakosságnak: a jég megtévesztő
A gyakorlatok nemcsak szakmai célt szolgáltak, hanem egyértelmű figyelmeztetést is jelentenek a lakosság számára. A befagyott tavak és folyók jégvastagsága sosem egyenletes, az olvadás időszakában pedig különösen veszélyessé válhat.
Ha valaki beszakad a jég alatt, a legfontosabb a pánik elkerülése: könyökkel a lék szélére támaszkodva, hason csúszva kell megpróbálni visszajutni arra az irányra, ahonnan érkezett, majd minél gyorsabban eltávolodni a veszélyes területtől. Amennyiben mást látunk bajba jutni, tilos a jégre menni – azonnal értesíteni kell a 112-es segélyhívót, és csak biztonságos távolságból, hosszú tárgy segítségével szabad megkísérelni a segítségnyújtást.
A szakemberek hangsúlyozzák: a balesetek megelőzésében továbbra is a körültekintő, felelősségteljes magatartás a legfontosabb. A jég csábító lehet, de egyetlen rossz lépés is végzetes következményekkel járhat.
A Szigetvári Rendőrkapitányság a lakosság segítségét kéri a 16 éves Patai Zoltán eltűnésének ügyében.
A rendőrség tájékoztatása szerint a fiatal 2025. december 1-jén engedély nélkül távozott egy dabasi lakásotthonból, azóta életjelet nem adott magáról, jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. A felkutatására tett eddigi rendőri intézkedések nem vezettek eredményre.
Személyleírás:
körülbelül 160 centiméter magas
barna hajú, barna szemű
bal karján magyar kártya mintájú tetoválás található.
A rendőrség kéri, hogy aki a fiút felismeri, vagy bármilyen információval rendelkezik a tartózkodási helyéről, haladéktalanul jelezze azt.
Bejelentés tehető: az ingyenes Telefontanú zöldszámán: 06-80-555-111 és a 112-es központi segélyhívón.
Különös téli látvány fogadta szerda reggel a pécsieket, elsősorban a város Kertváros részén. A megszokott pelyhes hó helyett finom szemcséjű, csillámporra emlékeztető csapadék hullott az égből. A hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fok körül alakult, miközben gyenge, északkeleti irányú légmozgás volt jellemző – ezek a feltételek kedveznek egy ritkábban emlegetett meteorológiai jelenség, az úgynevezett ipari havazás kialakulásának.
A jelenség hátteréről a MeteoMecsek is beszámolt. Tájékoztatásuk szerint az ipari havazás nem a klasszikus értelemben vett hóesés. Ilyenkor nem nagy kiterjedésű felhőrendszerekből hullik a csapadék, hanem helyi forrásokból származó nedvesség és apró szennyező részecskék indítják el a folyamatot.
Amit fontos már az elején leszögezni, hogy az ipari hó nem mérgező. Nem vegyi anyag, nem szennyezés, és nem valamiféle „furcsa”, veszélyes hó. A jelenség természetes fizikai folyamat eredménye, amely városi, ipari környezetben, megfelelő időjárási feltételek mellett alakul ki.
A tapasztalatok szerint a jelenség leginkább a Dohánygyár, a Sörgyár, valamint a Hőerőmű környékén figyelhető meg. Ezeken a területeken jelentős mennyiségű meleg, nedves levegő jut a hideg környezetbe, ami kedvez az ipari hó kialakulásának. Az ipari havazás nem felhőkből érkezik, ezért előfordulhat, hogy tiszta, derült égbolt alatt, mégis csak egy-egy városrészben hullik a hó. Ez adja a jelenség egyik leglátványosabb és legmeglepőbb vonását.
Hideg, nyugodt vagy gyenge légmozgású időben az ipari létesítmények által kibocsátott vízpára gyorsan kicsapódhat. A levegőben található porszemek, korom- és hamurészecskék kondenzációs magként viselkednek: ezekre a pára ráfagy, majd apró, jégszerű kristályok formájában visszahullik a felszínre. Az így kialakuló hó eltér a megszokott pelyhes szerkezettől, inkább finom, szikrázó szemcsékből áll, amelyek a fényt szokatlan módon verik vissza.
A Kertvárosban megfigyelt csillogó „csillámporhó” jól illeszkedik ehhez a leíráshoz. A jelenlegi szélirány és a hideg levegő miatt nem zárható ki, hogy a környék ipari kibocsátásai is szerepet játszottak a kialakulásában, bár az ipari havazás jellemzően mindig nagyon lokális, kis területre korlátozódó és rövid ideig tartó jelenség.
/p>
A pécsi csillámporszerű havazás nemcsak látványos, hanem tanulságos példája is annak, milyen érzékeny egyensúlyban van egy városi környezet időjárása, és miként találkozhat a természet a mindennapi emberi tevékenységekkel a téli hidegben.
Az olcsó orosz kőolaj és földgáz nélkül nem lehetne fenntartani a magyar rezsicsökkentést – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében. A tárcavezető szerint az orosz energiahordozók kiesése nemcsak a háztartások, hanem a magyar gazdaság egészének működését sodorná veszélybe.
Energia, ami a családok pénztárcáját védi
Szijjártó hangsúlyozta: ha Magyarország lemondana az orosz olajról és gázról, a rezsiszámlák akár háromszorosára is nőhetnének. Ez nemcsak a lakosságot terhelné meg, hanem a vállalatokat is, ami gyárbezárásokhoz és munkahelyek tízezreinek megszűnéséhez vezethetne. Mint fogalmazott, az energiaellátás nem ideológiai kérdés, hanem a mindennapi biztonság és versenyképesség alapja.
Közép-európai együttműködés és a Mol szerepe
A miniszter beszélt arról is, hogy a Mol reális eséllyel pályázik a szerbiai olajvállalat többségi tulajdonának megszerzésére. Egy ilyen tranzakcióval – magyar vállalati koordináció mellett – Szlovákia, Magyarország és Szerbia olajpiaca összehangoltan működhetne. Szijjártó szerint soha nem volt még ilyen erős a magyar pozíció a régió energiaár-képzésében, és a közép-európai ellátásbiztonság sem volt ennyire stabil.
Benes-dekrétumok: nincs alku a kollektív bűnösségről
A beszélgetésben a külügyminiszter kitért a Benes-dekrétumok ügyére is. Kijelentette: elfogadhatatlan, hogy bárkit kollektív bűnösségre hivatkozva érjen hátrány, legyen szó földelkobzásról vagy jogkorlátozásról. Hozzátette: a kérdés már a szlovák alkotmánybíróság napirendjén van, és Magyarország továbbra is kiáll a felvidéki magyarság jogai mellett.
„Ez jó Magyarországnak”
Szijjártó Péter értékelése szerint az elmúlt másfél évtized külpolitikája elérte, hogy Magyarország vezetői a világ nagyhatalmaival is közvetlen párbeszédet folytathassanak. Úgy fogalmazott: ma Európában Orbán Viktor az egyetlen, aki az amerikai, az orosz és a kínai elnökkel is személyesen tud egyeztetni – ez pedig az ország érdekeit szolgálja.
A tárcavezető üdvözölte, hogy Orbán Viktort meghívták a gázai béketanács munkájába, és méltatta Donald Trump szerepvállalását a nemzetközi béketeremtésben.
Gazdaság nem ideológia
A külügyminiszter reagált Kapitány István szerepére is, hangsúlyozva: a gazdaság és az energiaellátás nem lehet politikai hitvita tárgya. Szerinte a nemzetközi nagytőke elsődleges szempontja a profit, míg egy állam működtetésében a társadalmi szolidaritásnak is kulcsszerepe van.
Szijjártó Péter végül jelezte: Magyarország és Szlovákia közösen jogi lépéseket tesz az európai bíróságon annak érdekében, hogy felfüggesszék a 2027-től tervezett orosz gázvásárlási tilalmat. Megítélése szerint a döntés nem Európa, és különösen nem Közép-Európa érdekeit szolgálná.
Strasbourgban tüntető gazdák, vitatott uniós döntések és egy határozott magyar kormányzati álláspont áll a Mercosur-megállapodás körül kialakult vita középpontjában. A kormány szerint az egyezmény súlyosan veszélyezteti az európai és a magyar mezőgazdaság jövőjét.
A dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur-szabadkereskedelmi megállapodás aláírása után több ezer gazdálkodó vonult utcára Strasbourgban, az Európai Parlament épülete előtt. A demonstrálók szerint az egyezmény megnyitja az uniós piacokat olyan mezőgazdasági termékek előtt, amelyek nem felelnek meg az európai termelési és élelmiszer-biztonsági előírásoknak, miközben az uniós agrártámogatások csökkentését is napirendre vették.
A strasbourgi tiltakozáson magyar gazdák is részt vettek, több száz traktorral. A szervezők szerint az uniós döntéshozók figyelmen kívül hagyják a termelők érdekeit, és olyan gazdasági folyamatokat indítanak el, amelyek hosszú távon ellehetetleníthetik a közép-kelet-európai agráriumot.
A történtekre reagált Orbán Viktor is, aki közösségi oldalán közzétett videójában hangsúlyozta: amíg Magyarországon nemzeti kormány van, addig a Mercosur-megállapodást nem hagyják jóvá. A miniszterelnök szerint a gazdák joggal felháborodottak, mert nemcsak gazdasági értelemben született számukra hátrányos döntés, hanem az uniós vezetés a nemzeti parlamentek megkerülésével járt el.
Orbán Viktor felidézte: egy ilyen horderejű nemzetközi kereskedelmi megállapodáshoz a tagállami parlamentek jóváhagyása is szükséges lenne. Álláspontja szerint az Európai Bizottság – élén Ursula von der Leyennel – egy jogi kiskaput kihasználva ideiglenesen alkalmazhatóvá tette az egyezményt, ezzel kijátszva a nemzeti döntéshozatalt.
A kormánypárti európai parlamenti képviselők szintén élesen bírálták az eljárást. Rámutattak: miközben az uniós piacokat megnyitnák a dél-amerikai és ukrán termékek előtt, az agrártámogatások csökkentése is napirenden van, ami kettős nyomást helyez az európai gazdákra.
A gazdaszervezetek szerint különösen aggasztó, hogy a beérkező termékeknek csak töredékét ellenőrzik ténylegesen az uniós szabályok betartása szempontjából. Ez nemcsak a termelők versenyhelyzetét rontja, hanem a fogyasztók biztonságát is kockáztatja, különösen akkor, ha ezek az áruk a feldolgozóiparba vagy a vendéglátásba kerülnek.
A Mercosur-megállapodás körüli vita így egyre inkább túlmutat a kereskedelempolitikán: a gazdák megélhetése, az élelmiszer-biztonság és a nemzeti szuverenitás kérdései egyszerre kerültek a politikai napirend középpontjába. A következő hetek uniós döntései meghatározóak lehetnek abban, hogy milyen irányt vesz az európai mezőgazdaság jövője.
