A január 18-án megtartott Piroska naphoz nagyon sok népi hagyomány, illetve időjárási megfigyelés fűződik. Elődeink úgy tartották, hogy:
„Ha Piroska napján fagy,
Negyven napig el nem hagy!”
Ezt a népi megfigyeléshez kötődő időjárási regulát tartották többek közt a kabai juhászok, a Szeged környékiek, és a délvidéki magyarok is a legutóbbi időkig.
A Bács megyei Topolyán a régi parasztok úgy tisztelték az ünnepet, hogy nem fogtak be és nem dolgoztattak se lovat, se marhát ezen a napon.
A január elején rendszerint megérkező nagy hidegek miatt a földművesek kímélték az állatokat, még a lovakat sem fogták be. Ahogy a népi versike is mondja, ha Piroska napján fagy volt, akkor arra számíthattak, hogy még legalább negyven napig velük marad a zord, hideg idő. Fontosnak tartották, hogy az állataik átvészeljék a telet, hiszen a tavaszi időszakban jelentős segítségek voltak a számukra a szántásnál, vetésnél. Másodsorban pedig tőlük remélték a következő évi szaporulatot.
Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik, az ország nagyon sok vidékén azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben párt talál magának, és még abban az évben férjhez is fog menni.
Piroska női nevünk eredetét egyes forrásaink a latin Prisca névből származtatják. Piriska, ebből pedig kialakult a Piroska. A Prisca név régit, ősit, tiszteletreméltót jelent. Más meglátások szerint a Piroska magyar eredetű női név. Az viszont biztosan elmondható, hogy a Piroska név kialakulásában a piros szónak jelentős szerepe lehetett.
Január 18-án köszöntjük meg azokat, akik ezt a szép nevet viselik. A Piroska nevű szentekre is ezen a napon emlékezünk. Szent Piroska ókeresztény vértanú volt. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni, de mivel ő kereszténynek vallotta magát, így erre nem volt hajlandó. Megkínozták, megverték, majd az Aventinus hegyén kivégezték.
Piroska néven magyar szentet is tisztelünk. Árpád- házi Szent Piroska, Szent László magyar király leánya volt, akit az ortodox egyház avatott szentté. Piroska édesapja halála után több évig Könyves Kálmán udvarában élt. 25 éves korában jegyezték el a bizánci trónörökössel, Ioannés Komménosszal. A házasság megkötése után Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné, azaz magyarul az Irén nevet kapta. Szent László leányából jó császárnő, és hűséges, férjét segítő hitves lett. Férjével közösen alapították a konstantinápolyi Pantokrator monostort. Gyakran fogadott szentföldi zarándokokat illetve küldötteket az egykori hazájából. Piroska, más néven Irén császárnő, többször vetette latba tekintélyét és közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Piroskát a halála után az ortodox egyházban avatták szentté. Mozaik képét a Hagia Sophia a mai napig őrzi.
Forrás: arcanum.hu, rfmlib.hu, netfolk.blog.hu
Fotó: pixabay
