Hétfőn megtartotta második plénumát a Free PTE csoport azzal a céllal, hogy a modellváltás legfontosabb gócpontjairól – a meghívott szakértők és a fórum résztvevőinek hozzászólása alapján – világos álláspontot foglaljon. Az eseményre 18 órakor került sor és közel öt órán keresztül tartott. A bejelentkezők száma ezúttal valamivel alacsonyabb volt, mint egy hete, de így is közel 500 fő vett részt a véleményformázásban (a legnagyobb létszám, amit én láttam, 487 fő volt). A plénumon – vagy legalábbis annak egy részén – az egyetemi hallgatók, oktatók és szakértők mellett olyan közéleti szereplők is részt vettek (megfigyelőként, tehát nem szóltak hozzá), mint Ruzsa Csaba, Pécs alpolgármestere, valamint dr. Keresztes László Lóránt, illetőleg dr. Mellár Tamás, Pécs országgyűlési képviselői.
A plénum első blokkjának a témája az egyetemi autonómia kérdése volt, az Innovációs és Technikai Minisztérium ígéreteinek a jogszabályokkal való összhangja, valamint az a kérdés, hogy mivel jár az oktatás piaci alapúvá tétele és az oktatói teljesítménybérezés. A felszólalók Csernai Mihály, az SzFE volt HÖK-elnöke, Prof. Dr. Halmai Gábor alkotmányjogász, valamint Dr. Máté András nyugalmazott egyetemi tanár (az Oktatói Hálózat képviseletében) voltak.
Beszámolójukból kiderült, hogy a magyar modellváltás esetén inkább a kuratórium autonómiájáról lehet beszélni, semmint az egyeteméről, és ez jelenti az alapvető különbséget a magyar modellváltás és a hasonló fenntartású nyugati intézmények között, ahol a kuratórium és a szenátus mellérendeltségi viszonyban áll egymással. A magyarországi modellváltások után viszont gyakorlatilag annyi jogkör maradt a szenátusoknál, amennyit a kuratórium – mint kvázi felettes szerv – rájuk ruházott, ami lehet ugyan széles döntési jogkör is, de annak is fennáll a veszélye, hogy szinte csak formális feladatai maradnak a szenátusnak. A vita során felmerült az a kérdés is, hogy az oktatói teljesítményrendszerben nem fognak-e háttérbe szorulni azok az objektíve nem mérhető elvárások, mint az előadások minősége vagy a segítségnyújtási hajlandóság.
A második blokk a munkajogi kérdésekről szólt, melyről ezúttal is Horváth Csaba számolt be. Elmondta, hogy a múlt heti információkhoz képest „előrelépés”, hogy most már tudják, hogy a 2×15%-os béremelés csak az oktatókat érinti, a többi dolgozót nem (ennek kapcsán egy hozzászóló felhívta a figyelmet arra, hogy a PTE jelenleg 2.300 nem oktatóként dolgozó személyt és további 2.100 egészségügyi szakdolgozót foglalkoztat). Viszont még a béremelés mellett is számos kockázati tényező van, például a fix előremenetel hiánya, a dolgozók rosszabb alkupozíciója, vagy az „ideológiai alapon” történő felmentés veszélye. A politológus véleménye szerint az utóbbit még csak nem is kell direktbe megfogalmazni, ugyanis a Munka Törvénykönyvének bizalomvesztésre vonatkozó rendelkezései különösebb indoklás nélkül lehetővé teszik a felmondást.
A harmadik blokkban az önkormányzatiság volt a téma. A kérdéskört Szeteli Anna vezette fel, aki elmondta, hogy az önkormányzatiság lényege többek között, hogy az intézmények, a Tanszékek, de még a hallgatók is beleszólhatnak az egyetemet érintő ügyekbe. Azonban azzal, hogy a szenátusnak csak kuratóriumtól származtatott jogai vannak, az önkormányzatiság közvetlenül veszélybe kerülhet, ahogyan arra a Színművészeti Egyetemnél is volt példa (múlt heti beszámolónk ezeket tartalmazza).
A negyedik blokkban azt a kérdéskört járták körbe a plénum tagjai, hogy a modellváltás mennyire nehezíti meg a hallgatók egyetemekre történő bekerülését és bennmaradását. Az előadók dr. habil Cserti Csapó Tibor, a PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének egyetemi adjunktusa, és Csernai Mihály, az SzFE HÖK-ének nemrégiben lemondott elnöke voltak. Kiderült, hogy valamennyi modellváltáson átesett egyetemen kevesebb volt az új jelentkező, mint a modellváltást megelőző évben ugyanakkor ez a csökkenő tendencia a váltást megelőzően is jelen volt, így nem biztos, hogy emiatt történt. Az ösztöndíjas képzésben részt vevők hallgatók száma általánosságban nem csökkent, ugyanakkor az ösztöndíj-határok több helyen emelkedtek (Corvinuson például 3.0-ról 3.8-ra), és van, ahol a hallgatói költségek is emelkedtek, ami megnehezítheti egy hallgató bekerülését, különösen, ha vidékről érkezik, vagy szegény családból származik.
Az ötödik blokkban a város és az egyetem kapcsolata volt a téma. Az előadók Dr. Schepp Zoltán (KTK, dékán), Dr. Pálné Kovács Ilona (BTK Politológia Tanszék, MTA Regionális Kutatások Intézete), Dr. Gál Zoltán (KTK Pénzügy és Számvitel Intézet), valamint Dr. Fleck Zoltán (ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék) voltak. Szó esett arról, hogy az egyetemnek, mint a régió legnagyobb foglalkoztatójának nincs egyszerű helyzete, hiszen Baranya megye az egyik leszakadó régiója az országnak. Ugyanakkor az egyetemi hallgatók évente több, mint tízmilliárd forintot költenek el a városban, tehát egy óriási gazdaság-élénkítő hatásról is beszélhetünk.
A modellváltás tekintetében egyfajta egyetértést lehetett észrevenni a felszólalók között a tekintetben, hogy valamilyen változásra az egyetem működésében előbb-utóbb szükség lesz. Ugyanakkor a tekintetben már több kétség merült fel, hogy ez a megoldás-e a megfelelő, amit most terveznek. Dr. Máté András az előadók utáni felszólalásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a régió eleve rossz gazdasági helyzete mellett az elégtelen mennyiségű K+F tevékenységre fordított juttatások és a felülről alakított projectek jelentik az egyetem működésének legnagyobb problémáját, és ezeket a problémákat a modellváltás nem oldja meg.
A plénum végén a jelenlévők megfogalmazták álláspontjukat, mely szerint sem az egyetem autonómiája, sem a munkahelyek megvédése, sem az önkormányzatiság fennmaradása, sem a hallgatói létszám növekedése (vagy megőrzése) szempontjából nem meggyőzőek a kormányzat eddig elhangzott érvei, ezenkívül külön aggályosnak tartják, hogy az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat nem készített széleskörű felmérést az ügy kapcsán. Ezek miatt pedig elutasítják a modellváltást. Az erről készült nyilatkozat itt tekinthető meg.
A PTE polgárainak lehetősége van egy kérdőív kitöltésével világos álláspontot foglalni a kérdésben, aki ezt szeretné, a kérdőívet itt érheti el.
