Az Ökopolisz Aalapítvány weboldalán, az okopolisz.hu internetes online írásában megjelent cikk nagyon jól összegzi a segítő szervezetek erőfeszítéseit ebben a kényes témát érintő kérdésben.
Felvilágosítással, ingyenes termékekkel, áfacsökkentéssel küzdenek a hazai szervezetek a menstruációs szegénység felszámolásáért. A gazdasági tényezők mellett ugyanis az edukáció hiánya is mélyíti a problémát.
A pandémia, mint mindennek, úgy a menstruációs szegénység ellen küzdő szervezeteknek sem kedvezett. A #nemluxustáska szervezői ugyan még nem mondtak le az idei kampányról, egyelőre azonban nem tudják, mikor kezdhetnek adománygyűjtésbe. Márpedig az eddigi adatok sem voltak kecsegtetőek. A menstruációs szegénységet pedig a koronavírus járvány okozta nehéz gazdasági helyzet csak tovább mélyíti.
Már a járvány előtti évben, 2019-ben is aggasztó mértékben nőtt a menstruációs szegénységgel küzdő nők száma. A Magyar Vöröskereszt egy év alatt 4350 lánynak és nőnek juttatott ingyen intimhigiéniás termékeket. Nemcsak az ország legszegényebb régióiban volt szükség erre a segítségre, hanem Budapest több kerületéből is érkezett jelzés a szakemberek felé.
Nyugat-Európában is súlyos a helyzet. Ott nemcsak a szociális és egészségügyi szervezetek hívják fel a figyelmet a problémára, hanem már filmek is készültek a témában. A 2019-es Oscar-gálán egy, a témát feldolgozó indiai rövidfilm nyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó aranyszobrot. Magyarországon is készült film a menstruációs szegénységről: Kopfstein-László Bálint Ciklus című díjnyertes rövidfilmje foglalkozik az aggasztó és akár súlyos egészségügyi károkat okozó jelenséggel. Hivatalos adatok szerint az Egyesült Királyságban minden tizedik lány érintett, és százezernél is több kamaszlány hiányzott már iskolából, mert nem volt pénze betétre. A megkérdezettek kétharmada pedig arról beszélt, hogy a menstruációja miatt nem tudott rendesen figyelni az órákon.
Szerencsére a téma egyre nagyobb figyelmet kap úgy a társadalmi szervezetek, mint a politika részéről. Az LMP például gyűjtést szervezett annak érdekében, hogy női higiéniás termékeket tudjanak eljuttatni a rászorulóknak. A párt parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezte az alapvető női higiéniás termékek áfakulcsának 5 százalékra csökkentését 27 százalékról. Az Európai Unióban jelenleg Magyarországon terheli a legmagasabb áfakulcs a menstruációs termékeket. Az LMP – Magyarország zöld pártja becslései szerint a magyar nők 30 százalékát érinti a menstruációs szegénység.
A #nemluxustáska projekt egyik alapítója, Kovács-Pálffy Anna egy korábbi interjúban elmondta, hogy szociális munkásként napi szinten találkozik olyan hajléktalan nőkkel, akik súlyos és maradandó egészségügyi károsodást szenvednek a nem megfelelő menstruációs higiénia miatt: ők betét helyett zoknit, tampon helyett pedig akár gombócba tekert zsebkendőt használnak, segítséget pedig nem mernek kérni.
Ez általánosságban is igaz: sokan szégyent éreznek, ezért nem jelzik, hogy segítségre lenne szükségük a ciklusnapjaikon. A hajléktalanokon kívül sok nagycsaládos, családon belüli erőszakot átélt, gyermekét egyedül nevelő nőnek lenne szüksége támogatásra.
A szakemberek szerint a megoldás az lenne, ha a legszegényebb rétegek számára ingyen hozzáférhetővé tennék a termékeket, vagy a társadalombiztosítás fedezné azok költségeit. A diáklányoknak pedig az oktatási intézményekben szintén elérhetővé kellene tenni az egészségügyi betéteket.
A Magyar Vöröskereszt is elkötelezte magát a probléma mellett. A szervezet #lánybólnővé elnevezésű iskolai programjával küzd a menstruációs szegénység felszámolásáért. Ők a prevenció részeként kezelik a megfelelő felvilágosítás is, annak hiánya ugyanis kéz a kézben jár ezzel a problémával.
Forrás: okopolisz.hu
