Uránváros Pécs második legnagyobb városrésze, hozzávetőlegesen 25000 ember él ott. Ez több, mint amennyien például Pakson, Szigetváron vagy épp Mohácson élnek.

1956-ban adták át az első bányászlakásokat. Az elsősorban bányászok lakta új pécsi városrész a Mecsekben 1954-ben felfedezett első uránrögnek köszönhette létrejöttét. A kitermelés beindulásával egyre több munkás érkezett a környező településekre, hosszabb távú elhelyezésükre az „Újmecsekalja” vagy „Nyugati városrész” néven ismert területet találták alkalmasnak. Uránváros kialakítása szigorúan titkos körülmények között kezdődött 1955-ben, tervezésével a Városépítési Tervező Vállalat építészét, a később Ybl-díjjal is jutalmazott Dénesi Ödönt bízták meg. A kivitelezés 1956 elején indult el a Pécsi Építőipari Vállalat vezetésével, Uránváros első épületeit 1956. október 23-án, az éppen kitörő forradalom napján adták át. Az építkezések az összecsapások ellenére sem álltak le, a tervezett 5000 lakásból végül 1974-re 2350-nel több, összesen 7350 épült meg.

Habár lakók már az 50-es évek második felében érkeztek az újonnan kialakított városrészbe, az infrastrukturális fejlesztések sokáig elmaradottak voltak: az Olympia üzletház 1960-ban készült el, a Bánki Donát Általános Iskola 63-ban készült el, a Babits (Komarov) gimi 67 nyarán lett kész, a Mecsek Áruház viszont csak 1969-ben készült el, holott már az 50-es években elkezdődtek a munkák. Uránváros első lakói vélhetően jóval többet jártak a belvárosba, lévén az első években orvos, bolt, szórakozási lehetőség, iskola csak ott volt.

Cseh Tamás dalt is írt a városrészről, Hová megy ma éjjel az Uránváros? – címmel. De külön érdekesség, hogy több jelenet is játszódik Uránvárosban A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától című szatirikus-misztikus krimiben, hiszen a főhős itt lakik egy négyemeletesben. A történet szerint Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. Néhány ellopott kép rejtekhelye egy uránvárosi, földszinti lakás.