…legszebb megye Baranya. Tartja a mondás.

Vasárnap van. Dél. Autóba pattanok és Komló felé veszem az irányt, az egyik kedvenc helyi éttermembe megyek, át a Mecseken, ősöreg fák és szikáran magasodó hegyek között, csodálatos tájakon.

Visszaérve Pécsre a történelmi belvárosban sétálok, ott ahol évszázadok óta sétálnak az emberek, ott ahol minden utcának, minden térnek, minden négyzetcentiméternek régre nyúló történélme van. Meseszép város, konstatálom magamban, immáron tíz éve mindennap, amióta ide költöztem. Nem tudok betelni Pécs szépségével, mindennap lenyűgöz, és mindennap felfedezek valami újat, valami érdekeset, valamit amin eddig még nem akadt meg a szemem.

Este már az Ormánság felé hajtok, egy másik kedves étterembe, miközben a Mecsek mögöttem, a Villányi-hegység előttem. A nap lassan alábukik a Mecsek nyugati felének. Én pedig gondolkozom. Gondolkozom azon, hogy vajon van még egy ennyire szép megye az országban? Ahol a csodálatos városok, a pezsgő kulturális élet találkozik a gyönyörű hegységekkel és a végtelen mezőkel? Gondolkozok, de egyet sem tudok mondani, pedig sem őspécsi, sem ősbaranyai nem vagyok, máshonnan érkeztem ide.

Habár az ember nem gondol bele mindennap, hogy mennyire szerencsés azért, amiért ilyen szép helyen élhet, de néha érdemes megállni, és felfedezni a csodát, ami körülvesz minket. Nem gondolnám, hogy elfogult lennék, ha azt mondanám, hogy Pécsnél szebb város nincs az országban. Ha azt gondolnám, hogy a Siklós és Pécs között húzódó út a legszebb, akármelyik irányból is haladjunk rajta: teljesen mindegy, hogy a Mecsek vagy a Villányi-hegység magasodik előttünk, mindkét irányból gyönyörű, magával ragadó a táj. És ne feledjük Szigetvárt, Siklóst a megye két kis ékszerdobozát, ne feledjük Mohácsot és a Dunát, ne feledjük Komlót és a csodálatos tájat ami körül öleli, Orfűt, Nagyharsányt, Óbányát, Abaligetet, Máriagyűdöt, ne feledjük a Mecsek túraútvonalait, ne feledjük Villány pincéit, a Drávát, az Ormánságot: ezek mind itt vannak, a mi megyénkben. Teljesen mindegy, hogy merre indul el az ember, biztosan fog valami értékeset találni.

Mert minden gond ellenére, Baranya megye egy csoda.

Azonban ha nem olyan régen azt írtam, hogy Komló és a komlóiak többet érdemelnek, ugyanezt muszáj leírnom Baranya megye és az itt élők esetében is. Mert hiába ez az ország legszebb megyéje (és erről nem nyitok vitát), ha gazdaságilag romokban van, ha súlyos pénzügyi, szociális problémákkal küzd, ha városok és falvak ürülnek ki az elvándorlás miatt, ha nincs elég munkahely, ha nincs elég működő vállalkozás, ha nem megfelelő az infrastrukturális helyzet. Sajnos gazdaságilag az egyik legrosszabbul teljesítő megye és terület ez, nem csak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban. Baranyát cserben hagyták. Cserben hagyták azok, akiknek a baranyaiak bizalmat szavaztak: a politikusok. Azok, akiket megválasztottak 1990 óta akár helyi, akár országgyűlési képviselőnek.

Mert Baranya megye lehetne nem csak a legszebb megye, hanem például a legélhetőbbek egyike, a leggazdagabbak egyike, hiszen ehhez minden adott lenne: építhetnénk a turizmusra, a szolgáltatásokra, az egyetemre, a kultúrára, a repülőtérre, Horvátországra és Szerbiára, az itt élő német lakosságra, Pécs valós régiós központ lehetne, ehhez azonban lelkiismeretes és nem utolsósorban hozzáértő képviselőkre, polgármesterekre, politikusokra lenne szükség.

Addig is gyönyörködjünk a tájban, a megye csodáiban.

Fotó: Hegedűs Tünde