Márki-Zay Péter 2018-ban a Fidesz egyik legerősebb városában, Hódmezővásárhelyen tudott nyerni, a bizonytalan és a Fideszből kiábrándult szavazók megnyerésével. Idén elindult az ellenzéki előválasztáson miniszterelnök-jelöltnek, a felmérések alapján neki van a legnagyobb esélye leváltania Orbán Viktort és a NER-t, feltéve ha az ellenzéki szavazók mellé állnak az előválasztás során. A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke Pécsett járt, vele beszélgettünk!
– Mennyire nehéz koordinálni a polgármesteri munkát az utca fórumokkal? Megterhelő?
– A mostani két hetes országos kampányban szinte lehetetlen, ezért most néhány telefonhíváson kívül a város ügyeit letettem és szabadságot vettem ki két hétre, az idei nyáron először. Talán könnyebb azoknak, akiket ezért fizetnek, például Európai Parlamenti képviselőként megvannak az anyagi forrásai mindehhez. Én a saját, vagy most éppen a szintén szabadságot kivett alpolgármesteremmel, az ő autójával járok, ami az ő felajánlása volt a kampányomhoz. Máshová a feleségem visz, így az időm és a pénz is teljes egészében magánköltség.
– Ön mennyit tud kampányra költeni, úgy, hogy egyetlen parlamenti párt sem áll mögötte? Hogy áll ebben a többiekhez képest?
– Hogy a többiek mennyit költenek, azt nem tudom, de látom például Karácsony Gergely plakátjait, ami nyilvánvalóan nagyon sok pénz. Az én kampányom eddig tizenötmillió forintba került, és az egészet adományokból finanszíroztam.
– Térjünk rá az előválasztásra. Először is demokratikus maradt az előválasztás? Miért hárman jutnak tovább a miniszterelnök-jelöltek közül, hiszen így a végső győztes lehet az, akire csupán 33.4 százalék szavazott, ám a legitimációja alacsony marad? Az egyéni körzetek esetében miért nincs két forduló?
– Kevésbé demokratikus, mint amennyire elképzeltük, de összességében a cél nem lehetetlenült el. Nem örülök annak, hogy nem indulhatott el minden civil jelölt, ahogy a fent említett dolgoknak sem. Annak azonban örülök, hogy egyáltalán lett előválasztás, az ellenzéki erőknek így sikerült tematizálniuk a közéletet, enélkül az ellenzéknek esélye sem lett volna uralni a közbeszédet, és megismertetni a jelöltjeit. Ez a része sikeres. Hogy a jelölteknél miért nem lehetett kétfordulós az előválasztás? A pártok sajnos nem így akarták, holott akkor nem kellett volna senkinek sem visszalépnie, mindenki megmérethette volna magát, sokkal demokratikusabb és igazságosabb lett volna a verseny.
– Miért gondolja, hogy önnel nagyobb esély lesz legyőzni Orbánt, mint például Dobrev Klárával?
– Kezdeném azzal, hogy valójában a DK szavazóknak is az az érdeke, hogy pártfüggetlen, civil jelöltként én legyek a közös miniszterelnök-jelölt. Dobrev Klárát ugyanis nagyon sokan – még az ellenzéki oldalon is – elutasítják a férje miatt. Nem a képességeivel van a baj, hanem az elutasítottságával, ami miatt Orbán számára egyértelműen ő az ideális kihívó, könnyű ellene mozgósítani. Ha az előválasztáson ő nyer, akkor nagy eséllyel 2022 tavasza után is Orbán Viktor marad a miniszterelnök. Ezért kezdtem úgy, hogy még a DK szavazóknak is az az érdekük, hogy én nyerjem meg az előválasztást. Ha ők nem tudják leváltani Orbánt, akkor váltsa le más. Nekem ez sikerülni fog. Az én elutasítottságam a legalacsonyabb, ezért rám hajlandó a legtöbb ember leszavazni, képes vagyok megszólítani jobboldaliakat és olyanokat is, akik egyik pártra sem szavaztak volna.
– Önmagában elég az összefogás az ellenzéki oldalon?
– Az összefogás szükséges, de nem elégséges! Hiteles jelöltek kellenek, azt valóban nem lehet elvárni, hogy minden Jobbik szavazó leszavazzon egy DK-s jelöltre, és fordítva. Rám Hódmezővásárhelyen nem csak a hat párt szavazói voksoltak, akik az előző választásokon nagyjából hatezren voltak, hanem előbb tizenháromezer, majd másodjára tizenháromezerötszáz fő támogatott, miközben a Fidesz megtartotta a szavazóbázisát. Önmagában tehát nem elég az összefogás, hiteles, jó jelöltekre van szükség.
– Az ellenzék képes lehet megszólítani Fidesz szavazókat?
– Remélem igen, azonban nekünk elég lenne a bizonytalanokat megszólítani, hiszen Hódmezővásárhely példája is azt mutatja, hogy még a legfideszesebb városban is győzni tudunk egy megfelelő jelölttel. Nagyon kevés településen sikerült átfordítani a Fidesz szavazókat, Baja például ilyen lehetett, illetve több kisebb település is, ahol személyes ismeretségi alapon szavaztak.
– Tegyük fel, hogy megnyeri az elő-, majd a rendes választást is. Milyen lenne az Ön kormánya?
– Talán az ellenzéki pártokkal terveivel szemben itt van a legnagyobb különbség, sőt konfliktusforrás is. Ők úgy képzelik a kormányzást, hogy szétosztják a pozíciókat, azokat kifizetőhelyként saját lojális embereikkel töltenék fel. Ha ez történik, akkor az ország hatfelé fog menni. Véleményem szerint a helyes megoldás az, ha szakértői kormányt állítunk fel, bizonyítottan sikeres vezetők hajták végre a közös ellenzéki programot, ahol nem az számít, hogy valaki DK-s vagy jobbikos, mert ez önmagában senkit sem jogosít fel arra, hogy miniszter legyen. Az számít, hogy milyen gyakorlati tapasztalata, tudása van, vezetett-e már bármit autón vagy háztartáson kívül. Egy ilyen kormány szerintem sokkal nagyobb biztonsággal hajtaná végre a szükséges programokat.
– Ha már megemlítette, elfogadható a hatpárti program?
– Láthatatlanban teljesen, bár ha belemennénk a részletekbe, akkor nem mindennel értenék egyet, például félek tőle, hogy a közmunkásbér minimálbérre emelése nemcsak a közmunkát szüntetné meg (a településeknek ennyiért már nem érné meg őket foglalkoztatni), hanem katasztrofális helyzetet okozna a munkaerőpiacon, rengeteg vállalkozót tenne tönkre, akik most minimálbért fizetnek komoly fizikai munkáért, kemény feltételekkel és ezután nem találnának erre embert. De szerintem az euró bevezetésének is a közös program kötelező elemének kellene lennie, amiről egyelőre nincs konszenzus. Ettől függetlenül a hat párt szakértői által kidolgozott programot, egy szakértői kormány végre fogja tudni hajtani.
– Beszéljünk kicsit a gazdaságpolitikáról. Egy, vagy a többkulcsos adót tartja helyesnek? Inkább bal- vagy inkább jobboldali gazdaságpolitikával ért egyet?
– Alapvetően semmi kifogásom nincs a progresszív jövedelemadóval, azt viszont szigorúan ellenzem, hogy az adórendszer átalakítását a Fidesz kampánytémává tehesse. Mivel a kommunikációs csatornák 90 százalékát a Fidesz uralja, egy progresszív jövedelemadónál ők nem az alacsony keresetűek adócsökkentését, hanem a milliós keresetek adóemelését fogják kiemelni és máris az ellenzék adóemelési ötletével riogatják a lakosságot. Mi Hódmezővásárhelyen az elmúlt három évben fegyelmezett gazdálkodással, megtakarításokkal és a korrupció felszámolásával teremtettünk fedezetet évi 500 millió forintnyi adócsökkentésre, miközben elődeinkkel szemben naprakészen fizetjük a vállalkozókat és infláció felett emeltük a béreket. Tudjuk, látjuk, hogy a Fidesz most is üres kasszával, nehéz anyagi helyzetben fogja átadni az országot, itt felelőtlen ígérgetéssel könnyen oda juthat a következő kormány, 2002-ben: költségvetési hiány, infláció, eladósodás, lemaradás Szlovákia és Lengyelország mögött, megszorítások, és egy újabb Fidesz-győzelem. Ellenfeleim populizmusával szemben csak olyan ígéreteket teszek, amit be is lehet tartani, és azt be is tartom – Hódmezővásárhelyen az ötéves programom 75%-át már két év alatt teljesítettem.
A Fidesz a munkát terhelő minden korábbinál alacsonyabb adói és családi adókedvezményei roppant népszerűek, ezeket feltétlenül meg kell tartani. Az ÁFA csökkentésének rövidtávon szerintem nincs meg a fedezete, ráadásul sokszor bizonyított tény, hogy ezzel nem a fogyasztók járnának jól, az árak nem követnék az ÁFA-csökkenést.
Mi a véleménye a határon túli magyarokról, a szavazójogukról?
– Itt is ugyanez a logika, mint az adóztatás ügyében: az ellenzéknek semmi esélye nincs arra, hogy a választási szabályokat még a választás előtt módosítsák. Ezért most nekünk egy feladatunk van: mindenkit megnyugtatni. A nyugatiakat azzal, hogy az új kormány meg fogja oldani, hogy ők is szavazhassanak levélben, a Kárpát medenceieket pedig azzal, hogy nem akarjuk elvenni a szavazati jogukat. Személy szerint egyébként egyetértek azzal, hogy a szomszédos országokban élő magyarok maguk közül választhassanak olyan képviselőt, aki azután szavazhat is a magyar országgyűlésben.
– Hogy látja a leszakadt régiók helyzetét? Hogyan lehetne fejleszteni például Pécset és Baranyát?
– Erre nagyon sok jó gyakorlat létezik, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét nagyon sikeresen fejlesztették az elmúlt években, ezért míg korábban az volt a legszegényebb megye az országban, ez ma már nincs így. Fejlesztéssel, progresszióval ki lehet törni. Vitathatatlan, hogy ma Baranya nincs túl jó helyzetben, de a megoldás itt is ugyanaz, mint Szabolcsban volt: támogatni kell a munkahelyteremtést, fejleszteni kell az infrastruktúrát, és persze ehhez jogállamiságra, jogbiztonságra van szükség. Nekem jobboldaliként mindig a verseny biztosítása a legfontosabb, ehhez kiszámítható jogrendszerre, alacsony adókra, és zéró korrupcióra van szükség. Ezzel lehet a gazdaságot növelni. Ezen túl fontos az oktatás és az egészségügy színvonalának az emelése, tanultabb, képzettebb, egészségesebb munkaerőre van szükség, hiszen az a produktívabb.
Egy utolsó kérdés. Mit gondol az egyetemi autonómiáról? Itt Pécsen, ahol a PTE a legnagyobb foglalkoztató nem csak a városban, hanem a régióban is, ez egy igen fontos kérdés.
– Egyszerű: azt gondolom, hogy vissza kell állítani az egyetemek autonómiáját. Tűrhetetlen, hogy egy állami egyetemen az államtól függetlenített, leválthatatlan kurátorok teljhatalommal rendelkezve bármit megtehetnek, valamennyien olyanok, akiket a Fidesz nevezett ki, politikai alapon. Ez felháborító, és ezen 2022-ben azonnal változtatni kell!
