Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben döntött arról, hogy minden év november harmadik vasárnapján világszerte fokozottan hívják fel a figyelmet a közúti közlekedési balesetekre. Ezen a vasárnapon a rendezvények célja a polgárok figyelmének ráirányítása a közlekedési veszélyhelyzetekre, a megfontolt és óvatos közlekedés fontosságára.
Igaz, hogy Magyarországon az elmúlt évben csökkent a közúti közlekedési balesetek száma az előző évihez képest, de mégis nagyon soknak tűnik a napi hírek ismeretében a közzétett közlekedési baleset.
Az élet nem olyan, mint egy alkatrész, ha eltörik, hát kicseréljük. Az életeket már nem tudjuk visszahozni, de a balesetek megelőzhetők. Gondoljunk csak arra, hogy egy végzetes baleset hány és hány család életét tette már eddig is tönkre. Vegyünk hát vissza sebességből, mert bizony ez okozza a balesetek legnagyobb részét.
Minden 6. percben egy halálos kimenetelű baleset történik az európai utakon, minden nap 220 ember veszíti életét a közúti forgalomban. November harmadik vasárnapján a Közlekedési Balesetek Áldozatainak Világnapján világszerte megemlékeznek a balesetek sérültjeire, akiknek az élete a baleset után már nem hozható vissza, vagy már soha többé nem lesz olyan, mint amilyen előtte volt.
A tavalyi évben Magyarországon a személysérüléses közúti közlekedési balesetek, ezen belül is a halálos áldozatok, a súlyosan-, valamint a könnyen sérültek száma egyaránt csökkent. Az előzetes adatok alapján 2020-ban hazánkban összesen 13 745 közúti közlekedési baleset történt, amely 17,3 %-al kevesebb az előző adatoknál, hiszen 2019-ben 16 627 közlekedési baleset történt.
A halálos kimenetelű balesetek száma a 2019. évi 530-ról 2020-ban 419-re csökkent, ez -20 %, a súlyos sérüléses balesetek 4834-ről 4093-ra, vagyis 15,3 %-al csökkentek, a könnyű sérüléses balesetek száma pedig 18 %-al mérséklődött, 11 263-ról 9233-ra. A 2020-as évben 454 ember vesztette életét közúti közlekedési balesetben, ez a szám 24,6 %-al kisebb a 2019-es értékhez viszonyítva.
2020-ban az ittasan okozott balesetek száma is csökkent, így a tavalyi évben 1331 balesetet okoztak ittas állapotban, ami 4,7 %-al kevesebb a 2019 év azonos időszakában mérthez képest. A magyarországi összes közlekedési baleseti szám jelentős csökkenése miatt azonban az ittas állapotban okozott balesetek aránya a számszerű csökkenés ellenére a 2019. évi 8,4 %-ról 2020-ban 9,7 %-ra emelkedett.
A közúti közlekedési balesetek főbb okaiban nem igazán történt változás az előuző évekhez képest, a balesetek 34 %-a sebességtúllépés miatt következett be. Az elsőbbségi jog megsértése a balesetek 24 %-át okozta, a kanyarodásra vonatkozó szabályok meg nem tartása 16 %-ban állt a balesetek hátterében.
A balesetek okozói között 65 %-os volt a személygépkocsi vezetők aránya. A tehergépkocsik vezetői a balesetek 8 %-át, a motorkerékpár vezetők a balesetek 4 %-át okozták. A kerékpárosoknak 12 %-os, a gyalogosoknak pedig 4 %-os volt a részarányuk a balesetet okozók körében. Ezek az arányok nagyságrendileg megegyeznek a korábbi évek adataival.
Tehát a közúti közlekedési balesetek okai közt első helyen található a gyorshajtás, ezt követi az elsőbbség meg nem adása, utána következnek a kanyarodáskor történt balesetek, majd jön a követési távolság, de az előzés is az okok előkelő helyén szerepel, miközben örömteli, hogy a műszaki hiba miatti ok igencsak hátul kullog. Vagyis egyértelműen elmondható, hogy a közúti közlekedési balesetek elsődleges okozója az emberi figyelmetlenség, felelőtlenség. Mindezek előidézője pedig a fáradság, kialvatlanság, ittasság, drog, és nagyon sokszor a telefonálás.
Forrás: kozut.hu, ksh.hu
Fotó: wikimedia.org
