Pontosan 53 évvel ezelőtt, 1969. január 16-án, egy lángoló emberi fáklya lobbant fel a prágai Vencel téren, mikor Jan Palach csehszlovák diák élve elégette magát.
A mindössze 21 éves egyetemista fiatal az 1968-as prágai tavasz eltiprása, és a hazájának szovjet megszállása elleni tiltakozásul gyújtotta fel magát a prágai Vencel téren, amelynek drámai következménye az lett, hogy három nappal később belehalt sérüléseibe. Tette azonban nem veszett homályba, mert hatalmas visszhangot váltott ki a szabad nyugati sajtóban. A Szovjetunió uralta kelet-európai országokban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach elkeseredett és egyben figyelemfelkeltő tettét, de az önégetés híre szó szerint futótűzként terjedt el.
Jan Palach a tettét követően pillanatok alatt lett a fiatalok számára a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbóluma. Az esetnek magyar vonatkozása is van, hiszen Palack tettét négy nappal később egy magyar fiatalember, Bauer Sándor is megismételte a budapesti Múzeumkertben.
Ki volt ez a fiatal?
Jan Palach 1948. augusztus 11-én született abban a Prágában ahol 21 évvel később meghalt. Halálát az egyetemista egyfajta tiltakozásnak szánta az előző évi, az országot sújtó Varsói Szerződés megszálló csapatainak bevonulása ellen. Palack az ország védőszentjének, Szent Vencelnek a szobra előtt, a prágai Vencel téren gyújtotta fel magát, és égő fáklyaként rohant jelképesen a hazáját védelmező szent szobra felé.
Középiskoláinak elvégzése után került Jan Palach a csehszlovákiai Károly Egyetemre, ahol eredetileg történelmet szeretett volna tanulni, de az akkori évek furcsa fricskájának köszönhetően csak a közgazdaság tudományi egyetemre iratkozhatott be, ahol agrárgazdaságot tanult. Az 1968-as prágai tavasz, mint sok más kortársának, Jan Palachnak az életébe is komoly fordulatot hozott, mert azon a tavaszon sok egyetemi vitában, és különböző haladó szellemű találkozókon vett részt. Közreműködött, és hathatós segítséget nyújtott az egyetem hallgatóinak tanácsának megalakításában.
A szörnyű tett elkövetése utáni vizsgálatok során napvilágra került, hogy az egyetemista Palach 1969 elején elkezdte fontolgatni egy valamiféle radikális akció elkövetését, egy olyanét, ami felrázza nem csak a hazai, de a nemzetközi közvéleményt is. Elhangzottak tőle olyan elképzelések, mint a csehszlovák rádió elfoglalása, majd ennek megvalósítása után pedig egy általános sztrájkfelhívás beolvasása hazája népéhez. Végül is az ennél sokkal egyszerűbben, és legfőképpen az egészen magányosan is megvalósítható önégetés mellett döntött. A 21 éves fiatal demonstrációja nem maradt egyedi példa, mert tettét számos hasonló eset követte nem csak Csehszlovákiában, de Európa szerte, Például Budapesten, Rigában, Brassóban, Krakkóban, Léván, Pozsonyban, és újra egy 18 éves fiatal tanuló lány, Blanka Nacházelová Prágában is. Jan Palach életéért tette után még három napig küzdöttek az orvosok. Temetésén több mint 750 ezer ember vett részt, az önégetés helyszíne mára egyfajta zarándokhellyé vált, és emlékmű őrzi a kétségbeesett felkiáltásként végrehajtott tett helyszínét.
Fotó: wikimedia.org
