Kisfarsang programja: Mohács, 2022. február 24.

14.00 Busójárás nyitórendezvénye a Széchenyi téri színpadon – Közreműködik a Mohács Térségi Általános Iskola Széchenyi Iskolája, valamint a Mohács Térségi Óvodaközpont Rókus Óvodája és Eötvös Óvodája A rendezvényt megnyitja: Pávkovics Gábor Mohács Város Polgármestere

14.30 Gyermek néptánccsoportok és busócsoportok bemutatói a Széchenyi téri színpadon

14.30 Farsangi felvonulás a Sokac-körtől (Táncsics utca – Szabadság utca – Széchenyi tér)

15.00 Gyermek jankelék és kisbusók szabad farsangolása a város utcáin és terein

16.00 Busójárási eszközök bemutatója, gépszemle a Széchenyi téren

16.00 A Klepetalo busócsoport bemutatója a Széchenyi téri színpadon

16.15 A Zora néptáncegyüttes gyermek csoportjának bemutatója a Széchenyi téri színpadon

16.30 Táncház Darazsacz Istvánnal és a Glasovi Orkestarral a  Széchenyi téri színpadon

17.00 „Farsangi népszokások Dunán innen és Dunán túl – a mohácsi busójárás és a bajai maszkajárás című időszaki kiállítás megnyitója a Kanizsai Dorottya Múzeumban

17.30 Táncház a Dunavkinje zenekarral a Széchényi téri színpadon 

18.00 Táncház a busókkal – zenél Versendi Kovács József és növendékeinek zenekara a Széchenyi téri színpadon  

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.

Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

Forrás: mohacsibusojaras.hu

Fotó: mohacsibusojaras.hu