Az Eurostat mérései alapján egy átlagos magyar állampolgár egy év alatt 364 kilogramm szemetet termel, ami leosztva napi kb. egy kilót jelent. Bár ezzel bőven nem tartozunk az EU tagállamok negatív értelemben vett élvonalába, bőven van még mit tennünk a háztartási hulladék mennyiségének csökkentése érdekében.
Lehetne arról sokáig vitatkozni, hogy mi számít felesleges hulladéknak és mi nem. Persze vannak azért olyan alapvetések, mint például, hogy az egyszerhasználatos csomagolóanyagok, evőeszközök és más egyéb műanyag használati tárgyak nem tartoznak abba a körbe, ami egy környezettudatosságra valamit is adó háztartás mindennapjaiban megtalálhatók.
Van azonban a hulladéktermelésnek egy olyan fajtája, amiről viszonylag kevés szó esik még mindig, ez pedig nem más, mint az élelmiszerpazarlás. Erről akkor beszélhetünk, ha olyan étel kerül a szemétbe, aminek hulladékká válása elkerülhető lett volna. Olyan egyszerű dolgokra kell itt gondolni, mint például, amikor hirtelen felindulásból telerakjuk a hűtőnket a kedvenc joghurtjainkkal és sajtunkkal, majd megfeledkezünk róluk és a szavatossági idő lejártával bontatlanul a kukába dobjuk őket.
Az élelmiszerpazarlással ugyanakkor nem csupán a pénztárcánknak okozunk visszafordíthatatlan károkat, hanem a bolygónknak is. A globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok 10 százaléka az élelmiszerpazarlással függ össze.
A Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentésben, amelyet még 2021-ben a WWF és a Tesco rendelt meg, az olvasható, hogy az összes megtermelt élelmiszer mintegy 40 százaléka megy egyenesen a szemétbe.
Az így kidobott termékek nemcsak a lebomlásukkal okoznak környezeti károkat, hanem az előállításukba fektetett energia is úgymond feleslegessé válik a fel nem használásuk által, gondolhatunk itt például a szállításra vagy a csomagolóanyagok legyártására és felhasználására, amelyek szintén környezetterheléssel járnak.
Az Európai Unió által közreadott adatok szerint a tagországokban összesen évi 87.6 millió tonna élelmiszer vész kárba, válik hulladékká.
Mit tehetünk mi ez ellen?
Ebben az esetben is a legegyszerűbb dolog, amivel hozzájárulhatunk a probléma megoldásához, ha mi magunk nem válunk annak okozóivá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hétköznapi vásárlás, főzés és étkezések során fokozott figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a lehető legkevesebb megvásárolt élelmiszert dobjuk a kukába.
Az elmúlt évek során több alulról szerveződő kezdeményezés is megjelent, amelyek szintén az élelmiszerpazarlás által okozott károk csökkentését és a probléma – legalább részleges – megoldását tűzték ki célul. Ilyen kezdeményezés a Munch, ami a vendéglátóhelyek és boltok el nem adott, de jó minőségű élelmiszerének, ételeinek értékesítésében segít.
Jó hír a pécsieknek, hogy a szolgáltatás már a mi városunkban is elérhető, a weboldalukat látva pedig több étterem, pékség és egyéb üzlet ételei közül válogathatunk úgy, hogy közben segítünk az élelmiszerpazarlás felszámolásában.
Kiemelt kép: Pixabay
