A nemzeti összetartozás emléknapja talán az egyik legjelesebb alkalom arra, hogy kinyilvánítsuk: a teljes Kárpát-medencében élő magyarajkú cigányság is az egységes magyar nemzet része, mert a történelem igazságtalanságai ellenére magukat ma is magyarnak vallva hűen őrzik és ápolják az egyetemes magyar kultúrát, a nyelvet, és szolidárisak anyaországuknak tekintett hazánkkal. A nemzeti összetartozás azt kell, hogy jelentse: senkit nem rekesztenek ki a nemzetből, nem vonják kétségbe identitását, és tisztelettel, megbecsüléssel fogadják mindazt, aki szívében és lelkében is magyar. Aki másként gondolkodik, az Magyarország megosztására, olyan feszültségek szítására törekszik, amely rombolja, és nem pedig építi nemzetünket, európai társadalmunkat!
Magyarország Alaptörvénye a Preambulumban kinyilvánítja: „a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők”. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény az Alaptörvény szövegét tovább erősítve leszögezi: a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők, a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása, a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részei, a nemzetiségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok. A törvény értelmében Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti a kulturális autonómiájuk megvalósulását, garantálja a valós közösségeik önigazgatáshoz, önkormányzatisághoz való jogát.
Az a közszereplő, legyen akár parlamenti párt elnöke, vagy frakcióvezetője, az idézett törvényt semmibe véve, vagy kétségbe vonva kifejezetten egy olykor többes identitással rendelkező nemzetiségre vonatkozóan kirekesztő megnyilvánulást tesz, az az egységes magyar nemzetünket, az emberi jogok alapokmányait és keretegyezményeit támadja. Hazánk, nemzetünk egyetlen józanul gondolkodó polgára sem akarhat a legmagasabb szintű politika, vagy akár a közbeszéd színterére visszaemelni olyan sötét és gyászos történelmi időket, amikor egy népcsoportot nem tekintettek a nemzet részének, alsóbbrendűnek ítéltek – mert mindannyian jól tudjuk, mindez hová vezetett.
Ha egy parlamenti párt frakcióvezetője és elnöke pusztán származási, faji alapon nem tekinti magyar nemzet részének megválasztott képviselőtársait, annak nem lehet erkölcsi felhatalmazása június 4-én emlékezni, és nem méltó arra, hogy az Országgyűlésben az egységes magyar nemzet érdekében tisztséget viseljen, vagy helyet foglaljon!
Mi, megválasztott képviselőként, eskünkhöz híven, egy olyan ország és egy olyan társadalom megteremtéséért dolgozunk, amely befogadó, szolidáris, nem tesz különbséget származási, vagy vallási alapon. Parlamenti képviselőként elsődleges feladatunk, hogy csökkentsük a társadalmi előítéleteket, küzdjünk a rasszista és antiszemita megnyilvánulások ellen, megteremtsük a romák valós társadalmi integrációját, társadalmi szerepvállalásuk lehetőségeit, és megfékezzük az olyan politikai törekvéseket és személyeket, akik egy népcsoport, vagy egy kisebbségi közösség megsemmisítésére törekednek! Ehhez pedig a törvény adta kereteken belül minden jogunkkal és lehetőségünkkel élni fogunk, legyen az törvénymódosító javaslatok, magyar és cigány nyelvű felszólalások sokasága.
A 2010. évi XLV. törvénybe foglalt Nemzeti Összetartozás Napja egyértelműsíti mindenki számára: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek”. A mai emléknap, ahogy az év minden egyes további napja, egyformán erősíti magyar identitását az Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, vagy a háború sújtotta Ukrajna területén lévő kárpátaljai magyarajkú cigányságnak.
A Magyar Országgyűlés tagjaiként, roma származású magyar politikusként épp úgy szívügyünknek tekintjük a határainkon túl élő magyarajkú cigányság sorsát, mint a jelenlegi Magyarország területén élő, sokszorosan diszkriminált és mélyszegénységben élő romák felemelkedését. Ellenállunk minden kirekesztő és megosztó szándéknak, és arra kérjük a Magyar Kormány tagjait, a parlament kormánypárti és ellenzéki képviselőit, a politikai közösségeket, ne adjanak teret és lehetőséget egy népcsoport elleni uszításnak, ítéljék el az ilyen jellegű megnyilvánulásokat!
Budapest, 2022. június 4.,
Lőcsei Lajos országgyűlési képviselő (Momentum)
Varga Ferenc országgyűlési képviselő (Jobbik)
Berki Sándor országgyűlési képviselő (Párbeszéd)
Forrás: sajtóközlemény
