Országszerte megemlékezéseket, koszorúzásokat, programokat tartanak június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.
Pécs: A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tegnap tartottak koszorúzást. Péterffy Attila, Pécs város polgármestere Zag Gábor alpolgármesterrel koszorúzott az alagút feletti emlékműnél, majd pécsi diákokkal tartottak megemlékezést a Zsolnay Negyedben.
Íme, néhány érdekes, mai családi program Baranyában:
Pécs: Június 4-én, szombaton, 10 órakor, a Baranya Megyei Önkormányzat megemlékezést tart a pécsi Trianon keresztnél (Hunyadi út és a Kálvária út). Köszöntőt mond: Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke, megemlékező beszédet tart: Kisóvári-Németh Norbert, református lelkész, a Történelmi Vitézi Rend székkapitánya.
Szigetváron: Történelmi vetélkedővel várják ezen a szombaton a látogatókat 9 és 11 óra között. A Szigetvári Zrínyi Vár bejárása és minden zeg-zugának megismerése után az érdekes élményekkel és ismeretekkel gazdagodott érdeklődők feladatlapot tölthetnek ki, amelynek során az első három helyezettet értékes jutalomban részesítik.
Siklóson: Fellobban a nemzeti összetartozás tüze. A Nemzeti Összetartozás napi megemlékezésnek a vár kertje otthont. 20:30 köszöntőt mond Reigl Gábor, Siklós város polgármestere. Ezt követően a Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda növendékei adnak műsort, majd Rózsa Bernadett és Matisa András egy duettel áll a közönség elé. Természetesen az összetartozás tüze is fellobban az est folyamán.
Június 4-e, a nemzeti összetartozás napja 2010 óta az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója alkalmából tartott magyarországi emléknap, mely a centenárium óta kiemelt figyelmet kap.
Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknapot nevezik a magyar nemzet tagjai a Nemzeti Összetartozás napjának.
Az 1914-1918 között lezajló szörnyűséges első világháborút lezáró, a magyarok számára még szörnyűségesebb békerendszer alapján az akkori Magyarország népessége öt államban találta magát, és jelentős területvesztésekkel együtt a fontos gazdasági területeket, történelmi- és kulturális emlékhelyeinek nagy részét:
- 300 ezer ember került Ausztriához,
- 3,5 millió ember Csehszlovákiához,
- 5,3 millió ember Romániához,
- 4,1 millió ember Jugoszláviához (beleértve Horvát–Szlavónország 2,6 millió lakosát).
Magyarországon az összmagyarságnak mindössze alig a kétharmada, 7,6 millió fő maradt!
Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A törvény a békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én lépett hatályba.
A törvény preambuluma így szól:
„Mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alaptörvényben rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:”
Fotó: facebook
