Az LMP – Magyarország Zöld Pártja kérdőívet indított, amellyel a Liszt Ferenc Nemzetközi Reptér által okozott zajszennyezést és egyéb problémákat szeretnénk felmérni.
Évek óta Budapest és az agglomeráció számos területéről érkeznek a panaszok. Nemcsak közvetlenül a reptér környezetéből, hanem Kőbányáról, Zuglóból Újbudáról és Budafokról is.
A jelzett problémák sokrétűek: a reptérhez közeli 17-18. kerületben gyakori, hogy az egész épület beleremeg, cserepeket sodor le a turbulencia, megrepednek a lakóházak falai.A reptértől távolabb, Kőbányán, Zuglóban a lakók nem tudnak éjszaka aludni a zajtól és a rezgéstől, és napközben gyakran meg kell szakítani a beszélgetésüket, mert nem hallják egymást a lakásukban.
Az érintett területen iskolák, óvodák is vannak, ahol a zaj szintén problémát okoz, például a tanóra menetében. A repülőtér üzemeltetője és a kormány képviselői azonban nem foglalkoznak ezekkel.
A kérdőív célja, hogy felmérje ezeket a panaszokat, és segítsen feltérképezni, hogy hol, milyen jellegű problémákat észlelnek a lakók, és milyen gyakran. Milyen intézkedéseket ajánlott a reptér, és mennyire váltak ezek be, illetve hogyan értékelik a képviselők, döntéshozók aktivitását a témában. A Ferihegyi repülőtér 2-es futópályája már 1983-ban a hatályos jogszabályokat sértő közelségben, mindössze 1,6 kilométerre épült meg Rákoshegy 100 éve lakott településétől. Ugyan 1984 óta tilos volt a 2. számú pálya város felőli végének a használata, azonban 2005-től az új szabályozás már lehetővé tette, ezzel rászabadítva a fővárosra a forgalmat.
Azóta különböző lobbik eredményeként a leszálló és felszálló gépek útvonalát rendszeresen ide-oda tolták, ezzel mindig újabb érintettekre tolva a problémákat.Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a repülőtér forgalma az elmúlt két évtizedben a tervezett többszörösére nőtt: a 2000-es évek elején az éves utasforgalom még nem érte el az 5 milliót, 2015-ben már átlépte 10 milliót, 2019-ben elérte a 16 milliót, a járványidőszak alatti visszaesést követően pedig a forgalom újra tovább növekszik.
Ennek ellenére először és utoljára 1976-ban készítettek átfogó környezeti hatástanulmányt a repülőtér működésével kapcsolatosan. A reptér pedig annak ellenére kap rendszeresen környezetvédelmi működési engedélyt, hogy nem jelöl ki új, a jelenlegi forgalomhoz illeszkedő zajgátló védőövezeteket.
Így azok erősen alulbecsült adatokra épülnek. Pedig ezek határozzák meg, hogy hol, milyen intézkedéseket szükséges az üzemeltetőnek tennie a lakók védelmében. A kormány és a repülőtér üzemeltetője rendszeresen azzal takarózik, hogy önkéntes zajvédelmi programot indított, azonban ezek az érintettek töredékét sem érik el, és nem is jelentenek valós megoldást a folyamatos zajra. Hivatkoznak még arra is, hogy a lakóknak nem kellett volna a reptér mellé költözni, ami abszurd felvetés annak fényében, hogy nagyrészt már a reptér 1938-as napirendre kerülése előtt lakott területekről van szó, illetve a repülőtértől kifejezetten távol eső területek is érintettek.Hangsúlyozzuk, az anonim kérdőív célja tehát a problémák és az érintett területek felmérése.
Önt zavarja, vagy észre sem veszi a repülőgépeket Budapest felett?
Mondja el, mit tapasztal!https://zajszennyezes.hu/
