Az LMP a környezeti hatósági szerződésről szóló rendelet utólagos normakontroll vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságon – jelentette be Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Nem a szennyező fizet…
Az ellenzéki politikus kifejtette: az LMP amellett, hogy kéri az Alkotmánybíróságot, állapítsa meg a kormányrendelet alkotmányellenességét, lemondásra szólítja fel Lantos Csabát. Véleményük szerint ugyanis azzal, hogy az energiaügyi miniszter szó nélkül tűri azt, hogy teljesen leépítik és tönkreteszik a környezetvédelmi hatósági eljárások alapjait, olyan kárt okozott Magyarország számára, amely „nem teszi méltóvá a továbbiakban, hogy miniszterként tevékenykedjen”.
Közölte: a szóban forgó rendelet lehetővé teszi minden szennyező cég számára, hogy amennyiben környezetszennyező tevékenységet folytat, minden joghátrány alól mentesüljön, ha egy úgynevezett környezeti hatósági szerződést ír alá a kormánnyal. Ez azt jelenti, hogy a rendelet életbe lépésétől számítva a szennyező cégeknek nem kell tartaniuk semmilyen negatív jogkövetkezménytől, nem kell bírságot fizetniük és az egyéb joghátrányok alól is mentesülnek – mondta.
Kitért rá: Gödön, Bátonyterenyén, Szigetszentmiklóson, Komáromban, Iváncsán mind-mind olyan működő cégek vannak, amelyek végeztek környezetszennyező tevékenységet, és ennek „a következményeit kellene ennek a kormányrendeletnek megsemmisítenie”. Ezzel országszerte súlyosan sérülnek az egészséges környezethez fűződő jogok, és minden olyan felelős politikus, döntéshozó, aki egy ilyen döntést támogat, feladja a magyar haza jövőjét – jelentette ki.
Bérverseny lefelé…
Úgy látja, Orbán Viktor miniszterelnök már évekkel ezelőtt „egyértelmű célként tűzte ki, hogy Magyarország meg fogja nyerni a lefele tartó bérversenyt”. Ennek lett az egyik eredménye az a stratégia, amelynek során „akkumulátorgyártó cégek sokasága települ hazánkba az alacsony bérek miatt”, és jól láthatóan az ő működésüket támogatandó hozták ezt a rendeletet, hogy „a környezetvédelmi korlátokat is eltakarítsák az útból” – fogalmazott.
Csárdi Antal szerint ha ez a rendelet hatályba lép, annak súlyos következményei lesznek. Bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság „a társadalom pártjára áll, szemben a multinacionális cégekkel” és biztosítja, hogy minden környezetszennyezésnek meglegyen a megfelelő jogi következménye, azt az alapelvet követve, hogy a szennyező fizet – mondta.
Úgy vélte, amíg nem a szennyező fizet, addig „a magyar társadalomnak kell minden forintosítható és nem forintosítható költségét megfizetni minden környezetszennyezésnek”. Kiemelten fontos ez az alkotmánybírósági döntés, mert ha helybenhagyja a jelenlegi joghelyzetet a testület, akkor „veszélybe kerül mindannyiunk egészséges környezethez fűződő joga” – hangsúlyozta Csárdi Antal.
