A magyarországi akkumulátorgyárakban túlnyomórészt, alacsony végzettségű, alacsony bérű, igen monoton munkavégzéssel járó, jellemezhető gyártósori munkahelyek létesülnek, amelyekre gyakran csak vendégmunkásokat tudnak alkalmazni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci vonatkozásait elemző online konferenciáján.
A portfolio.hu az írásában arra is rámutat, hogy az online konferencián megszólaló kutatók szerint az alacsony hozzáadott értékkel jellemezhető akkumulátorgyártásra való szakosodás nem segíti elő az ország felértékelődését a nemzetközi értékláncokban.
Az online megtartott konferencia bevezető előadását Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója tartotta. Ő az, aki átfogó tanulmányt írt a magyarországi akkumulátor-értéklánc vállalatairól, amelyben érintette az ágazatra jellemző munkaerőpiaci, foglalkoztatási jellemzőket is.
A kutató az ágazat munkaerőpiaci, foglalkoztatási jellemzőiről elmondta, hogy: az 1-2 évvel ezelőtti kormányzati becslések szerint a kelet-ázsiai, főképpen dél-koreai, kínai és japán vállalatok által dominált hazai akkumulátor-értéklánc cégeinél alapanyaggyártóknál, alkatrészgyártóknál, cellagyártóknál, újrahasznosítóknál, a jelenlegi tendenciát figyelembe véve, az évtized közepére várhatóan már 30 ezernél több ember fog dolgozni.
Jelenleg pontos adatokat 2021 őszéig ismert állapotról adott ki a kormány, és ezek alapján tudható, hogy már akkor 14 ezer munkahely jött létre az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódóan.
„A kormány nagyon intenzív beruházásösztönzési politikát folytat ebben az ágazatban, viszont ehhez kapcsolódóan hiányzik az erre az ágazatra célzottan kidolgozott foglalkoztatáspolitika. Azt látjuk, hogy a beruházók folyamatosan jönnek, de hogy miként lesznek dolgozók is az új üzemekben, az már sokkal kevésbé átgondoltabb” – hangsúlyozta az online konferencián a kutató.
Az akkumulátorgyártói ágazatban, a nem éppen veszélytelen, és egészségkárosító munkavégzés miatt is, a dolgozói létszám biztosítása jelentős nehézségekkel jár. A munkaerő biztosítását több módon igyekeznek megoldani a hazánkba települő akkumulátorgyárak:
- Először is, a környékbeli munkahelyekről történő átcsábítással. Például magasabb bérekkel, szélesebb körű dolgozói juttatásokkal, jobb munkakörülményekkel,
- másodsorban próbálkoznak a munkaerő-vonzáskörzetek növelésével, ezért például céges buszjáratokkal szállítják a munkaerőt a gyárakba,
- harmadszor pedig akár munkaerő-kölcsönzéssel, amelynek célcsoportja egyre nagyobb mértékben a harmadik országbeli munkavállaló.
A témáról részletesebben olvashat a portfolio.hu írásában, amelyet IDE kattintva is olvashat.
