Idén szeptemberben választásokat tartanak Németországban, és ha van olyan európai parlamenti választás, amely az egész kontinensre hatással van, az bizonyosan a német. Magyarország számára is külön fontosak a német választások, lévén az ország és az Orbán-kormány is nagyban függ a német nagytőkétől és ipartól. Ráadásul ha ez nem lenne elég, 2005 után bizonyosan új kancellárt választ az ország, mivel Angela Merkel leköszön az ország éléről.
De a fő kérdés egyértelműen az: csak Merkel megy, vagy vele együtt a CDU/CSU is? A kereszténydemokrata unió 2005 óta vezeti az országot, de gyakorlatilag a második világháború vége óta megkerülhetetlen tényező: korábban Konrad Adenauert és Helmut Kohlt adták az országnak, 2005 óta pedig Merkelt. 2017-ben is viszonylag simán verték meg a nagy ellenfelüket, a Német Szociáldemokratákat. Azonban az elmúlt években sok víz folyt le a Dunán és a Rajnán, könnyen előfordulhat, hogy a II. Világháború óta először nem a két nagy párt között fog eldőlni a választás sorsa. Az ok pedig egyszerű:
látványosan meggyengültek a szocialisták.
1945 óta felváltva váltották egymást a szocdem és a kereszténydemokrata vezetők. Adanauert Willy Brandt és Helmut Schmidtt követte, Kohl után Gerhard Schröder érkezett, az eddigi trendek alapján tehát annak kellene következnie, hogy Merkelt egy SPD-s (Szociáldemokraták rövidítése – a szerk) kövesse. Erre azonban jelenleg nagyjából semmi esély nincs, a szocdemek annyira meggyengültek, hogy ahhoz is kisebbfajta csoda kellene, hogy legalább a második helyre befussanak. Ugyanis a 2019-es EP választásokon Ska Keller vezetésével a Zöldek megelőzték őket, és a modern Németország történelmében először idéztek elő olyan helyzetet, hogy egy választást követően nem az SPD-CDU áll az első két helyen. Ráadásul nem csak a zöldek erősödésével, hanem az egyre erősebb újbaloldali DIE LINKEN nevű progresszív párttal is számolnia kell a régi baloldalnak.
Amíg az SPD évről-évre gyengül, addig a zöldek és az újbaloldal folyamatosan erősödnek, és ragadnak ki egyre nagyobb szeletet a baloldali tortából.
A DIE LINKEN 2007-ben jött létre, azóta minden parlamenti választáson képesek voltak 8-11 százalék körüli eredményt elérni, jelenleg is 7-9 százalékon mérik őket Németországban.
Azonban hiába gyengült meg a CDU-CSU „örök ellenfele”, a Zöldek az elmúlt években gyakorlatilag átvették a szocdemek helyét, és amíg nyáron még lefutottnak tűnt a küzdelem, mostanra gyakorlatilag hibahatáron belülre kerültek a különböző felmérésekben, helyhatósági választást is nyertek már idén Baden-Württembergben: ott a Zöldek 33, a kereszténydemokraták 24, a szocdemek 11, a liberálisok 10, az AfD-sek szintén 10 százalékot kaptak. A 2019-es Európai Parlamenti választásnak is ők voltak a nagy nyertesei, 20 százalék feletti eredménnyel, kevesebb, mint 1 millió szavazattal elmaradva a CDU-tól (igaz a szövetségben induló CDU-CSU együtt már 3 millió vokssal nyert). A Zöldek tehát egyértelműen előléptek második erőnek, kérdés, hogy tudnak-e szeptemberig annyit erősödni, hogy valós veszélyt jelentsenek az országot 2005 óta folyamatosan vezető CDU-CSU uniójára.
Jelen állás szerint a hagyományos baloldali SPD fog befutni a harmadik helyre, a negyedik hely viszont kérdéses.
A szélsőjobboldali, menekültellenességgel apelláló Alternatíva Németországért (AfD) 2020-ban komoly zuhanásban volt, az elmúlt hónapokban tértek csak valamelyest magukhoz, így ahhoz képest, hogy 2017-ben még ők voltak a harmadik erő, és komoly félelmet jelentett a szélsőjobb komoly megerősödése. Ehhez képest most ott tart az AfD, hogy ha a negyedik helyet megszerzik, már annak is örülhetnek, mivel a klasszikus liberalizmust hirdető Freie Demokratische Partei (FPD) a 2013-as teljes összeomlást követően (1949 óta először kiestek a parlamentből) mostanra összeszedte magát. Olyannyira, hogy népszerűségben a liberálisok megközelítették a szélsőjobboldalt.
Kérdés persze, hogy miként fog kinézni a következő német kormány. 2013-ban és 2017-ben is koalíciót kötött a két nagypárt a CSU/CDU és az SPD, és együtt vezették az országot, de akkor kényelmes többségük lett mindenkivel szemben. Jelenleg azonban főleg az SPD gyengélkedése miatt, nem biztos, hogy a két nagypárt koalíciója elég lenne a parlamenti többséghez, feltéve ha egyáltalán megnyerik a választásokat a Kereszténydemokraták.
Merkel után ugyanis komoly válságba kerültek, még most sincs meg a párt új vezetője, ez pedig bizonytalanságot szül a szavazók között is. Nem véletlen, hogy hónapok óta zuhan a népszerűsége a nagyobbik kormánypárti uniónak. Így akár az is előfordulhat, hogy 2021 szeptemberétől már nem a CDU-CSU fogja vezetni Németországot, hanem a zöldek. Persze önmagában egy párt sem tudna többséghez jutni, azonban nem lenne újszerű ha a Zöldek koalícióra lépnének az SPD-vel, a DIE LINKEN-el és akár a liberális FPD-vel is. Igaz, a nagykoalíció sem kizárt, ám ezúttal az SPD nélkül, de a Zöldekkel: Baden-Württembergben ez történt meg idén. A Zöldek fölényes győzelmet arattak, azonban nem a baloldali és liberális pártokkal, hanem a mérsékelt jobboldali polgári-keresztény CDU-val fogtak végül össze. Ha pedig ez az egyik tartományban megtörtént, könnyen megtörténhet országos szinten is. Voltak már kormányon Németországban a zöldek, ám 1998 és 2005 között az SPD-vel közösen. Mindenképpen újszerű lenne egy jobboldali-zöld koalíció, azonban még újszerűbb lenne ha a következő német kormányt már a zöldek vezetnék. Elnézve az elmúlt hetek, hónapok eseményeit, és a tényt, hogy a németországi zöldpárt már nem csak a városi értelmiség körében, hanem vidéken is hódít, ez egyáltalán nincs kizárva. Izgalmas hónapok várnak Németországra!