Kezdőlap Blog Oldal 115

Karrierváltás: gyermekvédelemben folytatja Ungár Péter

Nem indul a 2026-os országgyűlési választáson, és aktív politikai pályafutását is lezárja Ungár Péter. Az LMP társelnöke a jövőben a szociális szférában, azon belül is a gyermekvédelem területén szeretne dolgozni – nem politikusként, hanem a mindennapi ellátásban részt vevő szakemberként.

Ungár Péter a HVG-nek adott interjúban arról beszélt: bár országgyűlési képviselőként is foglalkozott szociálpolitikai kérdésekkel, egyre inkább úgy érezte, hogy közvetlenebb módon szeretne segíteni. Kezdetben az idősgondozás is felmerült benne, végül azonban a gyermekvédelem mellett döntött.

A politikus hangsúlyozta: döntése nem függ össze az utóbbi időszak kegyelmi botrányával és az ennek nyomán megnövekedett társadalmi figyelemmel. Mint fogalmazott, a gyermekekkel kapcsolatos ügyek régóta közel állnak hozzá. A változás inkább egy hosszabb belső folyamat eredménye.

Ungár elmondása szerint már 2024 őszén biztos volt abban, hogy pályát módosít. Ennek megfelelően 2024 novembere óta önkéntesként dolgozik egy budapesti gyermekvédelmi intézményben, ahol kisgyermekektől fiatal felnőttekig különböző korosztályokkal foglalkozik. Tapasztalatai alapján a gyermekotthonok világa jóval összetettebb annál, mint ahogyan az a nyilvánosságban megjelenik, és szerinte a botrányok sokszor elvonják a figyelmet a mindennapi, szakmai munkáról.

A döntés azért is keltett feltűnést, mert Ungár Péter ismert politikai és értelmiségi családból származik, hiszen édesanyja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója. A politikus azonban hangsúlyozta, hogy jelenlegi munkáját civil önkéntesként végzi, heti több alkalommal, a gyerekek mindennapi ellátásában részt vállalva.

A 2026. április 12-ére kiírt országgyűlési választáson így nem méreti meg magát. Ugyanakkor párttagságát megtartja, az LMP-ből nem lép ki. Azt azonban maga sem tudta megítélni, milyen jövő vár a korábban parlamenti frakcióját is elveszítő pártra az aktív politizálás lezárása után.

Előre látható volt a fagy, mégis jégpályává vált Pécs reggelre

A csütörtök reggeli fagy komoly közlekedési problémákat okozott Pécs több városrészében. Az éjszakai lehűlés hatására a korábbi felmelegedésből visszamaradt olvadék és a pára ráfagyott az utakra, sok helyen tükörjég alakult ki, ami nemcsak kellemetlenséget, hanem valós balesetveszélyt is jelentett.

A közösségi médiában már a kora reggeli órákban sorra jelentek meg a lakossági beszámolók: a belvárosban, Kertvárosban és a Mecsekoldalban is csúszkáló autókról, járhatatlan utcákról számoltak be. Több forgalmas útszakasz – köztük emelkedők és kanyarok – síkosságmentesítés nélkül maradt, ami jelentősen megnehezítette a közlekedést a reggeli csúcsforgalomban.

Baleset és lezárás a reggeli órákban

A jeges útviszonyok következményeként közúti baleset is történt: a Maléter Pál út térségében egy kamion és egy kisteherautó ütközött össze, a teherautó keresztbe fordult az úttesten. A rendőrség az érintett útszakaszt lezárta, a helyszínre mentők is érkeztek. A baleset pontos körülményeit vizsgálják, ugyanakkor sokak szerint a rendkívül csúszós útviszonyok is szerepet játszhattak az esetben.

Fotó: Bamosz Kft. / Facebook

A tömegközlekedés is akadozott

A kialakult helyzet a közösségi közlekedést sem hagyta érintetlenül. A Tüke Busz tájékoztatása szerint több járat terelőútvonalon közlekedett, egyes városrészek pedig átmenetileg nem voltak elérhetők autóbusszal. Bálics és Donátus irányába a buszok ideiglenesen nem tudtak feljutni, a járatok a Bálicsi elágazónál visszafordultak a Főpályaudvar felé.

Mindez további késéseket okozott: sokan elkéstek a munkából, az iskolából, miközben a reggeli forgalom több ponton torlódásokkal és fennakadásokkal indult.

Előre látható helyzet, utólagos beavatkozás

A történtek kapcsán sokakban merült fel a kérdés: hogyan fordulhatott elő mindez egy olyan időjárási helyzetben, amelyet az előrejelzések napokkal korábban jeleztek? A fagy veszélye ismert volt, ennek ellenére több városrészben csak a délelőtti órákban kezdődött meg érdemben a síkosságmentesítés, addig pedig sok helyen a lakók próbálták saját eszközökkel kezelni a helyzetet.

A rend fokozatosan, többnyire 9 óra körül állt helyre, addig azonban a város jelentős része jégpályává változott.

Kérdések maradtak a reggel után

A csütörtöki reggel nemcsak a jeges utakról szólt, hanem egy szélesebb problémára is rávilágított: mi történik akkor, ha egy előre jelzett helyzetben sem működik időben a megelőzés?

Megduplázták a családi adókedvezményt: egymillió családot érint az intézkedés

Január 1-jétől jelentősen bővült a családokat érintő adókedvezmények rendszere Magyarországon. Egymillió család számára megduplázták a családi adókedvezményt, emellett félmillió édesanya vált élethosszig személyi jövedelemadó-mentessé – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.

A tájékoztatás szerint az intézkedések több lépcsőben valósulnak meg. Jelenleg 120 ezer, 40 év alatti, kétgyermekes édesanya lett szja-mentes, míg a háromgyermekes anyák esetében ez a kedvezmény már 2024 októberétől él, mintegy 250 ezer főt érintve. A kormány tervei szerint 2029-ig fokozatosan minden kétgyermekes édesanya mentesülni fog a személyi jövedelemadó megfizetése alól.

A miniszter kiemelte: a 30 év alatti, gyermekes édesanyák esetében az adómentesség már nemcsak az átlagbérig, hanem a teljes jövedelemre kiterjed, függetlenül attól, hogy mikor született a gyermek. Az intézkedések pénzügyi hatása érezhető. A 30 év alattiaknál éves szinten akár másfél millió forinttal, a kétgyermekes, 40 év alatti családoknál 2,2 millió forinttal, a háromgyermekeseknél pedig akár 3,7 millió forinttal is nőhet a családoknál maradó összeg.

Családpolitika mint értékvállalás

Hankó Balázs hangsúlyozta: a kormány családpolitikája értékalapú döntés, amely a gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolását ösztönzi. Mint fogalmazott, a támogatások lényege nem az, hogy az állam „odaadja” a pénzt, hanem hogy a családoknál hagyja azt. A családtámogatási rendszer jelenleg közel három tucat elemből áll, ami európai összevetésben is kiemelkedő.

Az otthonteremtési programok kapcsán elhangzott: az elmúlt években minden második gyermeket nevelő család jutott új, saját otthonhoz. Az Otthon Start program esetében a házasság nem feltétele a hitelfelvételnek, ugyanakkor a konstrukció kombinálható a csok plusszal vagy a falusi csokkal, amelyekhez továbbra is szükséges a házasságkötés.

Több ezer milliárd forint maradt a családoknál

A miniszter közlése szerint az elmúlt bő tíz évben összesen 4400 milliárd forintnyi adókedvezményt biztosítottak a családoknak, és a következő négy évben további 4000 milliárd forintot terveznek erre a célra fordítani. Idén a családtámogatások összege eléri a 4802 milliárd forintot, ami az évtized elejéhez képest ötszörös növekedést jelent.

Hankó Balázs szerint a családok támogatása nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is kulcskérdés, mivel erősíti a magyar gazdaság stabilitását. Úgy fogalmazott: a kormány célja a családok anyagi biztonságának megerősítése és hosszú távú kiszámíthatóságuk fenntartása.

Forrás: MTI

Orbán Viktor: „800 milliárd dollár nem a fán terem meg”

Magyarország számára súlyos terheket jelentene az a pénzügyi követelés, amelyet Ukrajna a következő tíz évben az európai országoktól vár el – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök szerdán közzétett Facebook-bejegyzésében.

A kormányfő szerint az összesen 800 milliárd dolláros igény Magyarország esetében több mint 9 milliárd dolláros hozzájárulást jelentene. Mint fogalmazott: ez az összeg „nem a fán terem meg”, és komoly árat kellene fizetni érte a magyar embereknek.

Orbán Viktor részletezte, hogy Brüsszel elképzelései szerint a forrásokat többek között a 13. és 14. havi nyugdíj megszüntetéséből, az otthonteremtési támogatások – így a CSOK –, a rezsicsökkentés, az egykulcsos személyi jövedelemadó, a munkáshitel, valamint az édesanyáknak, fiataloknak és családoknak járó adókedvezmények elvonásából kellene előteremteni. Hozzátette: a felsorolás korántsem teljes.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy ezek az elvárások nem feltételezések, hanem konkrét dokumentumokban szerepelnek. Mint írta, az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaiban, valamint a kötelezettségszegési eljárások anyagaiban „feketén-fehéren” megtalálhatók a brüsszeli követelések.

Orbán Viktor közölte: az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma egy részletes jelentésben foglalta össze ezeket az elvárásokat, pontos hivatkozásokkal és oldalszámokkal. A dokumentumot szerdán nyilvánosságra is hozták.

A kormányfő bejegyzését azzal zárta: április 12-én erről a kérdésről kell dönteni. „Egy biztos: mi nemet mondunk a brüsszeli háborús tervre” – hangsúlyozta.

Forrás: MTI

15 százalékkal emelkedtek a bérek a kulturális ágazatban

Január 1-jétől 15 százalékos béremelés lépett életbe a kulturális ágazatban, amely összesen mintegy 41 ezer munkavállalót érint. A béremelésről Novák Irén, a művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár beszélt az M1 Ma reggel című műsorában.

Az intézkedés az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozó kulturális szakemberekre, a nemzetiségi önkormányzatok munkatársaira, valamint az egyházi és civil szervezeteknél közfeladatot ellátó kulturális dolgozókra egyaránt kiterjed. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a béremelés célja a kulturális munka társadalmi értékének elismerése.

Egy ciklus alatt 35 százalékos bérnövekedés

Novák Irén felidézte, hogy a mostani intézkedés a 2022-ben végrehajtott, 20 százalékos béremeléssel együtt egy cikluson belül összesen 35 százalékos bérnövekedést jelent a kulturális ágazatban dolgozók számára.

Otthontámogatás is jár a kulturális dolgozóknak

Január elsejétől a kulturális szektor munkavállalói is jogosulttá váltak az egymillió forintos otthontámogatásra. A támogatás kétféleképpen vehető igénybe: a már meglévő lakáshitel törlesztésére fordítható, vagy új lakás vásárlásához, építéséhez használható fel önerőként. Azoknak, akik meglévő hitelükbe szeretnék betörleszteni az összeget, január 20-ig kell jelezniük igényüket a munkáltatójuknál. A támogatás kérhető egy összegben vagy havi részletekben is.

Több forrás jut a kultúra megismertetésére már óvodás korban

A műsorban szó esett az idei Kincses Kultúróvoda pályázatról is, amely 65 millió forintos keretösszeggel indul. A program célja, hogy a gyermekek már óvodás korban találkozzanak a magyar kultúra értékeivel, és ezek szerves részévé váljanak a pedagógiai programoknak. A támogatás lehetőséget ad arra is, hogy az intézmények kulturális szervezetekkel működjenek együtt, illetve a családokat is bevonják a programokba. Egy-egy óvoda akár 2 millió forint támogatást is elnyerhet, 2025-ben pedig már 101 intézmény részesült forrásban.

Kárpát-medencei kitekintés és népművészeti támogatások

Novák Irén elmondta: 2025-től valamennyi kulturális pályázatot kiterjesztették a Kárpát-medencére. Kiemelte a Csoóri Sándor Program jelentőségét is, amely elsősorban a népművészet és a népi kultúra szereplőit támogatja. A program idei pályázati határideje január 15., az elbírálás során a jelentkezések mintegy 85 százaléka támogatásban részesül. Az elmúlt években közel 30 milliárd forint jutott erre a célra, idén pedig 1,9 milliárd forint áll rendelkezésre.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kulturális programok – az óvodás kortól az iskolás évekig – egymásra épülnek, és azt a célt szolgálják, hogy lakóhelytől és élethelyzettől függetlenül mindenki hozzáférhessen a magyar kultúra értékeihez.

Forrás: MTI

Tűzesetek, jégveszély és baleset – mozgalmas napon vannak túl a baranyai tűzoltók

Kedden összesen hét alkalommal riasztották a Baranya vármegyei tűzoltóegységeket, szerda hajnalban pedig újabb tűzesetekhez és közlekedési balesethez is vonulniuk kellett. Pécsett, Újpetrén és az M6-os autópályán is szükség volt a gyors beavatkozásra, mutatjuk a jelentősebb káreseteket.

A villányi hivatásos tűzoltók a helyi önkéntesekkel együtt segítettek egy kisbuszon keddre virradó éjjel Újpetrén. A jármű egy jeges, lejtős útszakaszon megcsúszott és elakadt, a tűzoltók terepjáróval és kézi erővel juttatták tovább.

A pécsi hivatásos tűzoltók két helyszínen is beavatkoztak kedden az olvadó hó és jég miatt. Pécsett, a Mártírok útján a gyalogosforgalmat veszélyeztető lehulló hó miatt járdaszakaszt kordonoztak el, míg az Indóház téren létraszer segítségével távolították el egy épület tetejéről a havat és jeget. A beavatkozások során kár nem keletkezett, személyi sérülés nem történt.

Háromszintes családi ház szuterénjében keletkezett tűz tegnap délután Pécsett, a Felsőmakár dűlőben. A lángok elektromos zárlat következtében csaptak fel, három négyzetméteren égett bútor és papír. A tűzoltók kiérkezése előtt a házból két gázpalackot kivittek, ezeket nem érte hőhatás, a pécsi hivatásos tűzoltók további két palackot vittek ki, ezeket visszahűtötték. Az egység eloltotta a lángokat, majd átvizsgálta az épületet, a tűz másra nem terjedt át, az ingatlan lakható maradt. Az eset során személyi sérülés nem történt.

Húsz négyzetméteres, lakóingatlanként használt bódé égett szerda hajnalban Pécsett, az Ürögi fasoron. A tűz, mely vélhetően elektromos meghibásodás miatt keletkezett, részben érintette a ház melletti garázsban álló személyautót is. A lángokat a város hivatásos tűzoltói vízsugarakkal eloltották. A mentőszolgálat munkatársai megvizsgálták mindkét lakót, egyiküket enyhe füstmérgezés gyanújával kórházba szállították további kivizsgálásra.

Szalagkorlátnak ütközött, majd többször megpördült egy személyautó az M6-os autópályán szerda hajnalban. A baleset Babarc közelében történt, a helyszínre a mohácsi hivatásos tűzoltókat riasztották. Az egység a gépjárművet áramtalanította és segített a szétszóródott alkatrészek eltávolításában. A sztrádán emiatt tíz percig teljes útlezárás volt érvényben. A balesetben senki sem sérült meg.

Forrás: BVKI

Választás 2026 – Jelentkezőket várnak a szavazatszámláló bizottságokba

Megkezdődött a jelentkezés az április 12-én esedékes országgyűlési választás szavazatszámláló bizottságaiba. A helyi választási irodák várják azoknak a választópolgároknak a jelentkezését, akik részt vennének a szavazás lebonyolításában és biztosítanák a választás törvényességét, tisztaságát.

A szavazatszámláló bizottságok kulcsszerepet töltenek be a választás napján. Feladatuk a szavazás zavartalan lebonyolítása, a pártatlanság érvényesítése, valamint a szavazatok összeszámlálása és a szavazóköri eredmények megállapítása. Az áprilisi választáson országosan több mint tízezer ilyen bizottság működik majd.

A bizottságok legalább öt főből állnak. A tagok közül hármat a képviselő-testület választ meg a helyi választási iroda javaslata alapján, legkésőbb március 23-án 16 óráig. A választott tagok a választást megelőzően felkészítésen vesznek részt, a szavazás napján pedig hajnaltól a szavazatok összeszámlálásáig teljesítenek szolgálatot a szavazókörökben.

A szavazatszámláló bizottsági munka díjazással jár: egy korábban kiadott miniszteri rendelet értelmében a választott tagok bruttó 80 ezer forintos juttatásban részesülnek. Emellett a szavazás napját követő munkanapon mentesülnek a munkavégzés alól.

A bizottságok munkájában a jelöltek által delegált tagok is részt vehetnek, jelöltenként legfeljebb két fő. Az ő díjazásukról a megbízó szervezet gondoskodik. A bizottság működéséhez minimum öt tag szükséges, ezért ha a delegáltakkal együtt sem biztosított ez a létszám, további választott tagokat hívhatnak be.

Jelentkezni csak az adott településen lakcímmel rendelkező, választójoggal bíró állampolgárok tudnak. Fontos kitétel, hogy nem lehet bizottsági tag többek között országgyűlési képviselőjelölt, képviselő, alpolgármester, jegyző, más választási bizottság vagy választási iroda tagja, valamint honvédségi szolgálati jogviszonyban álló személy. Nem választhatók továbbá párttagok, jelölőszervezetek tagjai, a választókerületben induló jelöltek hozzátartozói, illetve egyes államigazgatási szervek munkatársai sem.

A jelentkezés részleteiről és az aktuálisan betöltetlen helyekről a települések polgármesteri hivatalában, a helyi választási irodáknál lehet érdeklődni.

Forrás: MTI

Szálló por: romlik a levegő minősége – Pécsett is kifogásolt értékeket mérnek

A szálló por magas koncentrációja miatt több térségben is romlott a levegő minősége Magyarországon – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerdán közzétett, az előző napi méréseket összegző térképéből.

A levegőhigiénés index négy kategóriát különböztet meg: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes.
Az adatok szerint a legsúlyosabb helyzet a Sajó völgyében alakult ki, ahol Putnok, Kazincbarcika, Sajószentpéter és Miskolc levegőjének minősége veszélyes kategóriába került.

Több városban egészségtelen a levegő, köztük Szentgotthárd, Sopron, Győr, Székesfehérvár, Kaposvár, Eger és több dunántúli, valamint északi település.

Pécs levegője is érintett

A friss mérési adatok alapján Pécs levegőjének minősége kifogásolt, ami azt jelenti, hogy a szálló por koncentrációja meghaladja az ajánlott szintet. Ez elsősorban az érzékeny csoportok – idősek, kisgyermekek, légúti vagy szív- és érrendszeri betegek – számára jelenthet fokozott kockázatot.

Pécs mellett kifogásolt minőséget mértek többek között Budapest, Szeged, Debrecen és Nyíregyháza területén is. Elfogadható értékeket jelenleg Komló, Vác és Szolnok mérőállomásai rögzítettek.

Nem várható gyors javulás

A HungaroMet Zrt. előrejelzése szerint péntekig nyugodt, szélcsendes időjárás marad, ami kedvez a légszennyező anyagok feldúsulásának. Emiatt több térségben – így akár Pécsett is – tovább romolhat a levegő minősége, és helyenként az egészségügyi határérték feletti szálló por koncentráció sem kizárt.

A szakemberek azt javasolják, hogy a kifogásolt vagy rossz levegőminőségű településeken csökkentsék a szabadban végzett megerőltető tevékenységeket, különösen a reggeli és esti órákban.

Új mérföldkő a pécsi szívgyógyászatban

Jelentős szakmai előrelépésről számolt be közösségi oldalán Dr. Cziráki Attila szívgyógyász professzor. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikájának Haemodinamikai Laboratóriumában sikeresen végeztek orbitális atherectomiás beavatkozást egy új, korszerű eszköz alkalmazásával.

A beavatkozás során az Abbott által fejlesztett technológiát használták, amely nemrég került be a Premier G.Med Cardio portfóliójába. Az eljárás nemcsak egy új eszköz első sikeres klinikai alkalmazását jelenti Pécsett, hanem egy új szakmai együttműködés kezdetét is a hazai intervenciós kardiológiában.

Mit jelent az orbitális atherectomia?

Az orbitális atherectomia egy speciális, katéteres érmegnyitó eljárás, amelyet a koszorúerek falában kialakult, súlyosan meszes plakkok kezelésére alkalmaznak. A technológia lényege egy nagy sebességgel forgó, orbitális mozgást végző eszköz, amely fokozatosan eltávolítja a meszes lerakódásokat, miközben kíméli az ér rugalmas, ép szöveteit. Ez lehetővé teszi a későbbi beavatkozások biztonságosabb és hatékonyabb elvégzését.

Már 82 sikeres beavatkozás

A professzor tájékoztatása szerint eddig összesen 82 orbitális atherectomiás beavatkozást végeztek el sikeresen. Ami nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó szakmai tapasztalatot jelent.

A pécsi klinika orvosai és szakdolgozói ezzel az eredménnyel újabb mérföldkövet állítottak fel a hazai intervenciós kardiológia területén, tovább erősítve a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának szerepét a korszerű szív- és érrendszeri ellátásban.

Életfogytiglani fegyházbüntetés különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért

Jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki volt élettársát előre kitervelten, aljas indokból és különös kegyetlenséggel ölte meg. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, emellett tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.

A vádlott és a sértett 22 éven át éltek élettársi kapcsolatban, amely 2019-ben megromlott. A férfi nem tudta elfogadni a szakítást, és a nőt folyamatos félelemben tartotta: előbb verbálisan, majd fizikailag is bántalmazta, ami miatt korábban szabadságvesztésre ítélték. A férfi mind a kapcsolat megszűnéséért, mind az elítéléséért a sértettet tette felelőssé.

A büntetés-végrehajtási intézetben, 2022-ben – feltételes szabadlábra helyezése előtti vizsgálat során – a vádlott még mindig a sértett megöléséről beszélt. A nő tartott tőle, érdeklődött a várható szabadulás idejéről, és önvédelmi gázspray-t is beszerzett.

A férfi 2024 februárjában szabadult, majd – a bíróság megállapítása szerint – tudatosan készült a gyilkosságra: vásárolt egy, az osztrák hadseregnél rendszeresített, hegyes katonai taktikai tőrkést. Március 25-én este elment a sértett házához, bemászott a zárt udvarba, fütyült, kopogtatott, zörgetett. A megijedt nő felébresztette fiát, majd rendőrt hívtak. A járőrök átvizsgálták a környéket, de nem találták meg a férfit, távozásuk után a házat ismét bezárták.

Másnap reggel, amikor a sértett a szokásos teendői során kinyitotta a bejárati ajtót, a vádlott ezt kihasználva bement a házba, és rátámadt. A férfi legalább 17 alkalommal szúrta meg a nőt a nála lévő tőrkéssel. A sikolyokra a sértett fia azonnal odarohant, megpróbálta feltartóztatni a támadót, miközben az anya ki tudott menekülni az udvarra. Ott azonban összeesett, és a fejét, valamint mellkasát ért szúrt és metszett sérülések miatt kialakult heveny vérvesztéses sokk következtében életét vesztette. A bíróság szerint a vádlott a bántalmazást rendkívüli embertelenséggel és brutalitással hajtotta végre.

A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú, a Szekszárdi Törvényszék által hozott ítéletet. A döntés jogerős.

Forrás: Pécsi Ítélőtábla