Kezdőlap Blog Oldal 114

ANYÁCSKA néven új nyomtatványt vezetett be a NAV a több kedvezményre jogosult édesanyáknak

Új, egyszerűbb ügyintézést segítő nyomtatványt hozott létre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azoknak az édesanyáknak, akik egyszerre több adókedvezményre is jogosultak – jelentette be Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter közösségi oldalán.

Az ANYÁCSKA elnevezésű nyomtatvány lehetővé teszi, hogy a többgyermekes anyák egyetlen nyilatkozattal érvényesítsék az anyák kedvezményeit és a családi adókedvezményt, így nem kell külön dokumentumokat benyújtaniuk.

Jelentős kedvezmények 2026-tól

A miniszter felidézte: 2026. január 1-jétől elindult a családi adócsökkentés plusz program. Ennek részeként a három- és többgyermekes anyák mellett már a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák is szja-mentessé váltak, a 30 év alatti anyák szja-mentességét a teljes jövedelemre kiterjesztették, valamint megduplázták a családi adókedvezmény összegét.

Hankó Balázs hangsúlyozta: az szja-mentesség révén egy átlagos keresetű édesanya havonta mintegy 109 ezer forinttal, éves szinten 1,34 millió forinttal több jövedelemhez juthat.

A családi adókedvezmény megduplázása pedig egy gyermek esetén 240 ezer forinttal, két gyermeknél közel 1 millió forinttal, három gyermeknél 2,4 millió forinttal növelheti a családi költségvetést évente.

Fontos határidő az első fizetéshez

A tárcavezető felhívta a figyelmet: azoknak, akik már az idei első fizetésükben szeretnék érvényesíteni a kedvezményeket, adóelőleg-nyilatkozatot kell benyújtaniuk. Ez megtehető papíron a munkáltató felé, vagy online, a NAV nyomtatványkitöltő alkalmazásában. Ezt érdemes még a bérszámfejtés előtt elintézni.

Online ügyintézés egy helyen

Az ANYÁCSKA nyomtatvány és minden kapcsolódó információ elérhető a NAV honlapján, az „Anyák kedvezménye” elnevezésű menüpont alatt. Az online kitöltéshez Ügyfélkapu- vagy DÁP-regisztráció szükséges.

Forrás: MTI

Százszázalékos csoportkörrel lépett tovább a magyar válogatott

Hibátlan mérleggel zárta a csoportkört a Magyar férfi vízilabda-válogatott a belgrádi Férfi vízilabda Európa-bajnokság küzdelmein. Varga Zsolt együttese a harmadik fordulóban 21–6-ra győzte le Máltát, így mindhárom mérkőzését megnyerve, maximális pontszámmal jutott tovább a középdöntőbe.

A találkozó elején még érezhető volt némi „rozsda” a magyar támadásokban, a máltaiak nyolc perc után mindössze kétgólos hátrányban voltak. A folytatásban azonban felgyorsult a játék: a fórhelyzetek egyre hatékonyabb kihasználása és az akciógólok sorozata hamar megnyugtató előnyt hozott. A nagyszünetre már 11–4 állt az eredményjelzőn.

A térfélcsere után az ellenfél rövid ideig tartotta a lépést, de a magyar válogatott gyorsan visszavette az irányítást, és fokozatosan növelte a különbséget. A zárónegyedben már egyoldalú volt a játék, a csapat kapott gól nélkül hozta le az utolsó nyolc percet, beállítva a 21–6-os végeredményt.

A középdöntőben komoly kihívások várnak a magyarokra: a címvédő spanyolokkal, a házigazda olimpiai bajnok szerbekkel és a hollandokkal mérkőznek meg. A tét nagy, hiszen a csoport első két helyezettje az elődöntőbe jut, ám a csoportkörben mutatott teljesítmény biztató folytatást ígér.

Forrás: MTI

Újabb történelmi mélyponton az álláskeresők száma Magyarországon

Történelmi mélypontra csökkent az álláskeresők száma Magyarországon: tavaly decemberben mindössze 216 082 főt tartott nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Ez a rendszerváltozás óta mért legalacsonyabb adat – hívta fel a figyelmet Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt közel négyezerrel csökkent, 2010-hez képest pedig mintegy 375 ezer fővel kevesebben keresnek munkát. A munkanélküliségi ráta is javult: az elmúlt egy évben 4,7 százalékról 4,4 százalékra mérséklődött, amivel Magyarország továbbra is az Európai Unió élmezőnyébe tartozik a foglalkoztatás szintjét tekintve.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010 óta mintegy egymillióval nőtt a dolgozók száma. Eközben az átlagbérek több mint háromszorosukra emelkedtek, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. Január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal, 373 200 forintra emelkedett.

Czomba Sándor hangsúlyozta: több mint két éve folyamatosan nőnek a reálbérek, miközben a kormány jelentős adócsökkentési intézkedéseket hajt végre. Ez érezhetően javítja a családok anyagi mozgásterét, szemben azokkal a javaslatokkal, amelyek szerinte komoly megszorításokat hoznának.

Az álláskeresők gyorsabb elhelyezkedését több célzott program is segíti. Az Ifjúsági Garancia Plusz a 30 év alatti fiatalokat és az inaktívakat támogatja, míg egy másik uniós program a 30 év felettieket segíti bértámogatással, lakhatási és utazási hozzájárulással. Ezek révén eddig mintegy 60 ezer regisztrált álláskereső talált munkát, több mint 73 milliárd forint uniós forrás felhasználásával.

Emellett folytatódik a „Közfoglalkoztatásból versenyszférába 2025” program, amely a közfoglalkoztatottak tartós elhelyezkedését célozza, valamint a KKV-kat segítő GINOP Plusz kapacitásbővítő támogatás, amely egy új munkavállaló felvételéhez akár 2,5 millió forintos hozzájárulást biztosít. A program eddig több mint 3400 ember munkaerőpiaci helyzetét javította, megerősítve a kormányzati intézkedések gazdasági és társadalmi hasznosságát.

Forrás: MTI

Holttestet találtak egy harkányi házban, korábban tűz pusztított az épületben

Egy idős férfi holttestére talált rá ismerőse csütörtök délután Harkányban, a Lomb utcában. A kis alapterületű ház egyik helyiségében korábban tűz keletkezett, az eset körülményeit vizsgálják – az esetről a Harkányi Hírek számolt be.


Csütörtök délután érkezett bejelentés a hatóságokhoz, hogy Harkány Lomb utcájában egy házban holttestet találtak. A harminchat négyzetméteres ingatlanban élő idős férfira egy ismerőse bukkant rá az előszobában, közvetlenül a bejárati ajtó közelében.

A helyszíni szemle során kiderült, hogy a ház egyik szobájában korábban tűz keletkezett: egy televízió és annak közvetlen környezete égett. A lángok nem terjedtek tovább az egész épületre, azonban a tűzeset és a haláleset közötti összefüggés egyelőre nem ismert.

A tűz keletkezésének okát és körülményeit tűzvizsgálati eljárás keretében vizsgálják, az idős férfi halálának pontos okát pedig igazságügyi boncolás fogja megállapítani. Az ügyben a hatóságok további vizsgálatokat folytatnak.

Forrás: Harkányi Hírek

l

Petíciót indít a kormány a „brüsszeli háborús terv” finanszírozása ellen

Petíció elindítását jelentette be Orbán Viktor az ukrajnai háborúval összefüggő brüsszeli finanszírozási elképzelések ellen. A miniszterelnök szerdán, közösségi oldalára feltöltött videóban közölte: a kormány egyértelműen elutasítja, hogy Magyarország részt vegyen a háború költségeinek viselésében.

A kormányfő beszámolója szerint a szerdai kormányülésen Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter ismertette a helyzetet. Elhangzott: Ukrajna a következő tíz évben 800 milliárd dollár támogatást követel Európától, amelynek fedezetét Brüsszel a tagállamoktól – köztük Magyarországtól – várná el.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kabinet álláspontja szerint a brüsszeli követeléseket vissza kell utasítani. Mint fogalmazott, a kormány nem kívánja a háború költségeit finanszírozni, nem akarja átvállalni Ukrajna rezsikiadásait, és nem tartja elfogadhatónak azt sem, hogy a háború következményeként megemelkedett energiaárak terhét a magyar családok viseljék.

A miniszterelnök szerint, ha Magyarország engedne ezeknek az elvárásoknak, akkor a következő évtized nem a hazai családok támogatásáról, hanem egy „brüsszeli hadisarcról” szólna. Ezt – mint mondta – nem lehet megengedni.

A bejelentés értelmében ezért petíció indul, amelyhez a kormány minden magyar állampolgár támogatását kéri. Orbán Viktor úgy fogalmazott: közösen szeretnék üzenni Brüsszelnek, hogy Magyarország nem vállalja a háború finanszírozását, és nem járul hozzá az erre irányuló követelésekhez.

Forrás: MTI

Nem indul a 2026-os országgyűlési választáson a Megoldás Mozgalom

Nem állít jelölteket a 2026-os országgyűlési választáson a Megoldás Mozgalom. A döntést a párt elnöksége egyhangúlag hozta meg, és erről csütörtökön közleményben tájékoztatták a nyilvánosságot.

A Gattyán György által alapított párt közlése szerint nem kívánja megmondani tagságának és szimpatizánsainak, hogy mely politikai erőt támogassák. Ehelyett arra ösztönzik őket, hogy egyéni mérlegelés alapján hozzanak döntést a szavazófülkében. A közleményben megfogalmazott kérdés szerint minden választónak azt kell átgondolnia, szeretné-e, ha a jelenlegi állapotában maradna az ország, amelyben gyermekei és unokái élnek majd.

A Megoldás Mozgalom jelezte: a választásokig és azt követően is figyelemmel kíséri a politikai folyamatokat. Szükség esetén szakmai javaslatokkal kíván hozzájárulni a közélethez. Emellett fenntartják a jogot arra, hogy az általuk kedvezőtlennek vagy vitathatónak tartott döntésekkel szemben kritikát fogalmazzanak meg.

A párt a jövőben elsősorban helyi ügyekkel kíván foglalkozni, különösen azokon a településeken, ahol a Megoldás Mozgalom támogatásával megválasztott polgármesterek dolgoznak, illetve ahol korábban „mintatelepülési” programjaikat hirdették meg.

A Megoldás Mozgalom a 2022-es országgyűlési választáson országos listával indult, amelyre a választók 1,04 százaléka szavazott. A párt ezt követően részt vett az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon is, ahol országos szinten már alacsonyabb támogatottságot ért el, ugyanakkor helyi szinten több településen is megjelent a közéletben.

A fürge gyík lett 2026-ban az év hüllője

A fürge gyíkot választotta az év hüllőjének 2026-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya. A döntés célja, hogy felhívja a figyelmet egy olyan, hazánkban még viszonylag gyakori fajra, amelynek jövőjét egyre komolyabban veszélyezteti a klímaváltozás és az élőhelyek átalakulása.

A szakemberek kiemelték: a fürge gyík a klímaváltozás egyik vesztese. Természetes élőhelyeit – az üde, nedves réteket, hegyi kaszálókat, erdőszegélyeket – az egyre gyakoribb aszályok, a csapadékhiány és a melegedő hőmérséklet miatt fokozatos kiszáradás fenyegeti.

Széles elterjedés, csökkenő állomány

A faj Magyarországon az alföldi vízjárta gyepektől a tavak és vízfolyások menti területeken át egészen a hegyvidéki kaszálókig és erdei tisztásokig számos élőhelyen megtalálható. Táplálékát elsősorban rovarok és más ízeltlábúak alkotják. A fürge gyík közepes termetű: kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb a homoki gyíknál. Teljes hossza általában 20–23 centiméter, amelynek több mint fele a farok. Elterjedési területe Nagy-Britannia déli részétől egészen Belső-Ázsiáig és a Bajkál térségéig húzódik.

Életmód és szaporodás

A fürge gyíkok a téli hibernációból március végén bújnak elő. A párzási időszak április–májusra esik, ilyenkor a hímek gyakran egymással is megküzdenek, amelynek során akár a farkukat is elveszíthetik. A nőstények tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakják 5–12 pergamenes héjú tojásukat. A kis gyíkok július végén, augusztus elején kelnek ki. Nappali életmódot folytatnak, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt töltik. Forró, száraz időszakokban aktivitásuk a hűvösebb reggeli és esti órákra korlátozódik. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, míg a fiatalok akár október végéig is aktívak maradhatnak.

Védett faj, civilizációs veszélyekkel

A tájékoztatás szerint a fürge gyík legnagyobb veszélyeztető tényezői az élőhelyek leromlása, a gyepek intenzív művelése, valamint a klímaváltozással és az elhibázott vízgazdálkodással összefüggő szárazodás. Emiatt Magyarországon csökken az állománya, sok helyen a zöld gyík veszi át a helyét.

A fürge gyík 1974 óta védett hazánkban, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Lakossági segítséget is várnak

A szakosztály arra kéri a természetjárókat és érdeklődőket, hogy a fürge gyíkkal – valamint más hazai kétéltű- és hüllőfajokkal – kapcsolatos megfigyeléseiket rögzítsék az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program online felületén. Az adatok fontos segítséget nyújtanak a fajok állományának nyomon követésében és védelmében.

Elindultak a postások az emelt nyugdíjakkal

Megkezdődött az év első, megemelt összegű nyugdíjainak kézbesítés. A Magyar Posta munkatársai január 15-től viszik házhoz az ellátásokat. A társaság tájékoztatása szerint a kifizetés a hivatalos nyugdíjkifizetési naptár alapján, ütemezetten zajlik. Január 30-áig minden érintetthez eljut a járandóság.

A posta közleménye szerint a kézbesítés a korábbi évek gyakorlatának megfelelően történik. A megszokott időpontokban számíthatnak a nyugdíjasok a postások érkezésére. Az állam jelenleg is jelentős számban, mintegy 800 ezer ember számára készpénzben, postai úton fizeti ki a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat, ami az összes kifizetés közel 34 százalékát jelenti.

A Magyar Posta hangsúlyozta: a kézbesítők országszerte azon dolgoznak, hogy az emelt összegű nyugdíjak pontosan és biztonságosan érkezzenek meg az érintettekhez az év első felében.

Forrás: MTI

Erőszak a közösségi közlekedésben: 179 dolgozót ért bántalmazás egy év alatt

Egyre súlyosabb problémát jelent az erőszak a közösségi közlekedésben. 2025-ben összesen 179 alkalommal bántalmaztak szolgálatot teljesítő munkatársakat a vasúti és közúti közlekedésben – derül ki a MÁV-csoport közleményéből.

A támadások túlnyomó része a vasúti dolgozókat érte. A regisztrált esetek közül 126 alkalommal jegyvizsgálókat és más vasúti munkatársakat bántalmaztak. Leginkább a ceglédi, a szobi és a székesfehérvári vonalon, valamint a pécsi fővonal Ercsi térségében. A Volán-járatokon 48 esetben ért támadás járművezetőket. Főként Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben, míg a HÉV vonalain öt ilyen esetet regisztráltak.

A közlemény szerint a bántalmazások súlyossága széles skálán mozgott. A szóbeli fenyegetéstől egészen a súlyos testi sérüléssel járó támadásokig. Előfordult, hogy egy buszvezetőt téglával dobáltak meg, máshol paprika spray-vel fújták le a jegyvizsgálót, de akadt olyan eset is, amikor késsel fenyegették meg a szolgálatot teljesítő dolgozót – jellemzően jegyellenőrzés vagy jegy hiánya miatti konfliktus során.

A MÁV-csoport minden esetben rendőrségi feljelentést tesz, valamint jogi és mentális támogatást biztosít az érintett munkatársak számára. A kritikus vonalszakaszokon növelik a biztonsági jelenlétet. Vasútőröket és rendőröket vezényelnek a járatokra, emellett folytatják a testkamerák beszerzését a jegyvizsgálók számára. Az újonnan forgalomba álló buszokon és vonatokon már alapkövetelmény a fedélzeti kamerarendszer kiépítése, amely jelentősen segíti a felderítést és a bizonyítást.

A közlekedési társaság hangsúlyozta: a jegyvizsgálók és járművezetők közfeladatot ellátó személynek minősülnek, így bántalmazásuk súlyos bűncselekmény, amely akár szabadságvesztéssel is büntethető.

Forrás: MTI

Kós Hubert dobogón Európában: harmadik lett az Év úszója-szavazáson

A magyar úszósport újabb rangos nemzetközi elismeréssel gazdagodott. Kós Hubert a harmadik helyen végzett az európai szövetség, a European Aquatics Év úszója-szavazásán a férfiak mezőnyében.

A 200 méter háton olimpiai és világbajnok klasszis a voksok 16,57 százalékát gyűjtötte be, ezzel Európa élmezőnyében zárta az esztendőt. Kós számára különösen emlékezetes időszak ez: a hazai sportújságírók döntése alapján 2024 után idén is elnyerte az Év sportolója címet, miközben nemzetközi porondon is sorra halmozta az eredményeket.

A szingapúri világbajnokságon 200 háton aranyérmet nyert, 200 vegyesen pedig bronzérmes lett. Az őszi rövidpályás világkupa-sorozatban mindhárom állomáson megnyerte a hátúszó számokat, 100 és 200 méteren is világcsúccsal zárt, ami ritka bravúr még a sportág elitjében is.

Az európai szavazást a román szupersztár, David Popovici nyerte a voksok 37,94 százalékával. A második helyen a francia klasszis, Léon Marchand végzett 31,52 százalékkal. Érdekesség, hogy Marchand Kós csapattársa az Egyesült Államokban, a Texas Egyetem úszócsapatában.

A nemzetközi elismerés jól illeszkedik a hazai díjesőbe is: Kós Hubert az itthon megrendezett Nemzeti Sport Gálán a sportújságírók szavazatai alapján a 2025-ös év legjobb férfi sportolója lett. A világbajnok úszó ezzel ismét bizonyította, hogy nemcsak Európában, hanem Magyarországon is az elmúlt év egyik legmeghatározóbb sportteljesítményét nyújtotta.

Forrás: MTI