Még idén 15%-kal emelkedik a minimálbér! – jelentette be Hollik István a Facebook-oldalán.
Czomba Sándor, a gazdaságfejlesztési minisztérium államtitkára pár nappal ezelőtt jelentette be, hogy a minimálbér 15 százalékkal, míg a bérminimum 10 százalékkal emelkedhet. Ezt erősítette meg most Hollik István.
A megállapodás harmadik részét, a 100 ezer forintos egyszeri bérkompenzációt ivszont a kormány nem támogatta. Ehelyett hozhatták előre decemberre a minimálbér emelését.
Forrás: 24.hu
Azt már régebb óta tudjuk, hogy a 2024-es évtől az egyetemeknek sokkal szélesebb hatásköre lesz annak a 100 korábban többletpontnak nevezett felvételi pont meghatározásakor, mint eddig. Ez azt jelenti, hogy maguk az intézmények dönthetnek arról, hogy milyen tanfolyamokét adnak extra pontokart, illetve, hogy a nyelvvizsga, emelt szintű érettségi pontosan mennyit számít náluk. Nemrégiben azonban napvilágot látott egy újabb hír: az MCC (Mathias Corvinus Collegium) elvégzéséért akár 70 extra pont is kapható. Ez két szempontból is aggályos: egyrészt maga a pontmennyiség is aránytalanul magas az összesen adható 100 intézményi pont tükrében (mindez egy tanfolyamért). Ráadásul az MCC köztudottan a Fidesz saját képzőközpontja (rosszabb nyelvek szerint káderképző-központja). Így joggal merülhet fel az a vád, hogy a Fidesz a saját politikai céljaira használja fel a felvételi rendszert.
A Népszava nemrégiben a PTE-n járt és a hallgatókat kérdezte ezekről a változásokról. A riportokból kiderült, hogy nagyon sokan nem is tudnak erről, de aki tud az döntő többségében nem helyesli.
Amikor a Népszava riportere 5 informatikus hallgatót kérdezett erről, kiderült, hogy kettő hallott róluk. Abban azonban egységes volt a véleményük, hogy ez így nem volna igazságos.
70 pontot is kaphatnak? – morfondírozott egyikük. – Szerintem az egy kicsit sok. Én is kaptam 32 plusz pontot, mert elvégeztem egy szoftverfejlesztő tanfolyamot, de az a mi szakunkon érthető. Ám hogy több pont járjon egy tanfolyamért, mint az emelt szintű érettségiért vagy a felsőfokú nyelvvizsgáért, hát… az, eléggé fura.
Más kérdés, hogy mivel ez a változás a mostani hallgatókat már nem érinti, a Népszava riportere több olyan interjúalanyt is talált, aki bár nem feltétlenül értett egyet a döntéssel, különösképpen már nem érdekelte a dolog.
Egy másik hallgató véleménye szerint nagy jelentősége nincs a döntésnek, de ezzel együtt a döntést nem sportszerű.
„Összességében nincs jelentősége ennek a döntésnek, hisz a felvételizők maximum 100 pluszpontot kaphatnak, és a legjobb hazai egyetemek legkeresettebb szakjaira jelentkező fiatalok ezt kimerítik az emelt szintű érettségivel meg a nyelvvizsgával. Csak a gyenge egyetemek gyenge szakjain lehet jelentősége, hogy pontokat lehet kapni az MCC révén. Ezzel együtt nem sportszerű, hogy 70 pontot lehet kapni az MCC-s képzésekért.”
Persze, hogy ez a 70 pont megvalósul-e Pécsett, az egy más kérdés. Ugyanis a PTE szenátusa arról hozott döntést, hogy csak egyes szakokon, maximum 10 pont jár az MCC képzéséért. Persze a mai világban ki tudja, hogy ez így marad-e…
November 6-tól, azaz hétfőtől kezdődik a termelés az iváncsai akkumulátorgyárban – írja a Szabad Európa. Az oldalon azt írják, hogy a gyár 2024 közepén lesz teljes kapacitáson, pedig több minden is hiányzik még hozzá. Így például az odavezető ipari vágány építése, a közúti kapcsolat bővítése sem kezdődött el, de a kiszolgáló infrastruktúra sincs még kész. A legrosszabb talán, hogy az iváncsiakat a gyár mellékhatásaitól védő létesítményeket sem kezdték el építeni.
A Szabad Európa szerint négyszázan kezdhetik a munkát az első hónapokban, ami húsz százalékos kapacitást jelent.
Az iváncsiak így is folyamatosan panaszkodnak a gyár miatt megnövekedett forgalomra. Még nagyobb probléma, hogy ahogy arról mi is beszámoltunk, júniusban többtucatnyian lettek rosszul az iváncsai akkumulátorgyárban, miután valamilyen anyag a levegőbe került, és belélegezték.
Forrás: 24.hu
Mielőtt bárki azt hinné, az elején leszögezem: nem, ez nem egy gasztronómiai cikk lesz ezúttal. Tegnapelőtt számos Halloween-rendezvényen vettem részt, köztük az Uránia mozién is. Magát az eseményt szerintem remekül megszervezték, a Cosplayesek nagyon kitettek magukért, látványos keretek között vonultatták fel a különböző horror karaktereket, délután pedig Darth Vader is tiszteletét tette. Az esti program pedig egy horrorfilm, az „5 éjjel Freddy Pizzázójában” premier előtti vetítése volt. Erről fogok írni egy rövid kritikát, igyekszem nagyon keveset spoilerezni.
Az igazat megvallva, nagyon gondolkodtam azon, hogy ezt a filmet nézzem-e meg egyáltalán, egyrészt, mert nem stílusom a horrorfilm, másrészt ez a film egy olyan számítógépes játék filmadaptációja, amit egyáltalán nem ismerek. Szerintem, ha nem az az ismerősöm kér meg, hogy kísérjem el, aki, akkor nem ülök be. De ha már így alakult, kíváncsi voltam, mit hoznak ki belőle.
Az alaptörténetben egy férfi, Mike Schmidt, aki a húgát neveli a szülei halála után, próbál munkát találni, hogy az utált nagynénje nehogy megszerezze a húgát. Így elvállal egy éjjeli őri munkát egy régen bezárt pizzéria, a Freddy Fazbear épületében, ahol néhány robot is biztosította a hangulatot (nyilván ebből sejthető, kik/mik fogják adni a film horror részét). Mint kiderül, annak idején azért zárták be a pizzázót, mert gyerekek rejtélyes körülmények között eltűntek ott. E mellett hamar megtudjuk, hogy Mike öccsét is elrabolták gyerekkorában. Nem árulok el nagy titkot, hogy a végén kiderül, hogy a kettő között van összefüggés.
Ha teljesen őszinte akarok lenni, nekem a film első fele eléggé szenvedős volt. Maga a film nem nagyon véres és durva (ezért is csak 16-os karikás), de váratlan ijesztgetések vannak benne, ami nem a kedvencem. De tudom, hogy a horror műfaj sajátja. Ugyanakkor azt éreztem, hogy a film első felében a történet már-már fájdalmasan lassan halad. Egy érdektelen gyerekelhelyezésen és néhány apró csepegtetett információn kívül semmit nem haladunk előre. A film teljesen a horror-effektekre épít, azok pedig klisések, mindegyik olyan, amit láttunk már korábban. Úgyhogy túl sok mindent nem adott nekem, néha-néha már néztem, hogy mennyi az idő, meddig kell még ezt néznem. Az álmokban játszódó jelenetek izgalmasabbak voltak, ott legalább haladt valamerre a film, de az, hogy ugyanaz ismétlődik alkalomról alkalomra, picit azt is unalmassá tette.
A film második fele szerencsére sokkal jobban sikerült. A fordulópont nekem az a jelenet volt, amikor a robotok, akik korábban láttuk, hogy mennyire kegyetlenek tudnak lenni, Mike húgát nem bántották. Az már felvetett kérdéseket, hogy vajon ezek tényleg gonosz lények, vagy csak a területüket védik? Egyáltalán mi van a háttérben? Mi a közös az álomban látott gyerekek és ezek a különleges robotok között? És innentől kezdve maga a történet is beindul, gyorsabban, több információt ismerünk meg, és a céltalan horror helyett tényleg az eseményre helyeződik a hangsúly.
Ugyanakkor a finálé megint lejjebb húzta a filmet. A helyett, hogy tényleg jobban belementünk volna a történet részleteibe, és megtudtunk volna a végén megjelenő antagonistáról picit többet, egy olcsó akciójelenetbe fulladt az egész történet. Mike öccsének a sorsáról semmit nem tudtunk meg, ezenkívül tele volt olyan logikai bukfencekkel, hogy miért nem ölték meg a teljesen kiszolgáltatott helyzetben lévő főhőst azok a kegyetlen lények, akik korábban nem ismertek irgalmat. Végül pedig adtak egy olyan zárást a történetnek, ami előrevetít, sőt, inkább megkíván egy folytatást, de nagyon sok kérdést nyitva vagy, például a főgonosz sorsát is.
Összességében nem mondom azt, hogy megbántam, hogy láttam a filmet. Egynek oké volt, a látvány rendben van, a színészi játék sem tragikus, de mégsem érzem azt, hogy újra kellene néznem bármikor ezt a filmet. Azt érzem, hogyha picit több figyelmet kap a történet és a misztikum, és kevesebbet az akció és a horror, akkor ez sokkal jobb film lehetett volna.
Ugyanakkor olvastam más kritikusoknál, hogy tele van a film olyan easter eggekkel, amit a játék szerelmesei észrevesznek és imádni fognak, és ilyen szemmel teljesen más ez a film. Ezzel én nem tudok kezdeni, mert mint írtam, nem ismerem a játékot. De aki ismeri, annak ezek alapján kötelező darab.
Elég egy kis figyelmetlenség és máris kész a baj, ahogy erre egy szerencsétlenül járt lajosmizsei asszony is rájöhetett.
Az otthona előtti utcafronton gyomlált egy 83 éves lajosmizsei asszony 2023. május 8-án délután, amikor felfigyelt egy gyanús alakra – kezdi a közleményét a rendőrség. Az idegen a ház körül ólálkodott: fel-alá sétált az utcában és beleskelődött az udvarokra. Ez meglehetősen zavarta az idős nőt, ezért megkérte a férfit, hogy távozzon. Úgy tűnt, hogy az idegen nem okoz több bosszúságot, ugyanis elment.
Az asszony ezután nyugodtan merült bele ismét a munkába, majd nem sokára ismét meglátta a férfit, csakhogy most sietősen távozott. Ez gyanút ébresztett benne, ezért besietett a házba, hogy ellenőrizze az értékeit. A megérzése sajnos nem csalt, ugyanis eltűnt a pénzkazettája, amiben az évek alatt 12 millió forintot gyűjtögetett össze.
A sértett egyből értesítette a kecskeméti rendőröket, akiknek azt is elmesélte, hogy a kaput és a bejárati ajtót becsukta ugyan, de nem zárta be, így a tolvaj könnyedén bejuthatott. A pénzkazettát bezárta, de benne hagyta a kulcsát, és nem is rögzítette a fémdobozt.
A nyomozók tanúk után kutattak és adatot gyűjtöttek, aminek eredményeként találtak egy kamerát, amit a közeli ingatlanra szereltek, és rögzítette az elkövetőt. A felvétel segítségével azonosították a tolvajt, akit július 18-án elfogtak és őrizetbe vettek. A 37 éves férfit gyanúsítottként hallgatták ki a jelentős értékre elkövetett lopás miatt. A nyomozást a napokban fejezték be, és az iratokat megküldték az ügyészségnek.
A rendőrség felhívja mindenki figyelmét arra, hogy az ajtókat minden esetben zárják be, még ha csak egy percre is távozik a lakásból! Senki ne tartson otthon jelentős összegű pénzt, vagy azt – a nagyobb értékű ékszerekkel elzárva – széfben helyezze el!
Ketten meghaltak a gödi Mikszáth Kálmán utcai vasúti átjárónál, ahol szerda este vonattal ütközött egy személyautó – közölte Szabóné Berki Bianka, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-vel.
A Mávinform a vasúttársaság honlapján azt írta: a Nyugati pályaudvarról Szobon át a csehországi Breclavba közlekedő Metropolitan EuroCityvel ütközött az autó. Tájékoztatásuk szerint a fény- és félsorompó jól működött a vasúti átjáróban.
A helyszínelés és a műszaki mentés idején mindkét vágányon szünetelt a forgalom, Dunakeszi és Vác között pótlóbuszok jártak.
Kép: MTI/Mihádák Zoltán
Csütörtök hajnalban egy melegfront vonul végig térségünkön. Főleg a délelőtti órákban lehet számítani záporokra és zivatarokra. Kezdetben sok lesz a felhő, de később nyugat felől ez felszakadozik. A szél a déli órákban megerősödhet, a minimumok 8-10 fok között lesznek.
Az összefüggő felhőzet délutánra elhagyja a térséget, több órás napsütésre lehet számítani. A déli szél ugyanakkor egyre több helyen felélénkül, de csapadékra késő estig nem kell számítani. A hőmérséklet 15 fok körül alakul majd.
Péntek hajnalban nyugat felöl melegfront érkezik a térségbe. Többfelé lesz záporos idő, de zivatarok is várhatóak, néhol jelentős csapadék is leeshet. A délnyugati szél gyakran viharos lesz, ez csak a déli órákra fog visszaesni.
Forrás: Meteo Mecsek
Amerikai kutatók kiderítették, hogy a cicusok, több mint 270 arckifejezésre képesek. A kutatók arra is rájöttek előfordulhat, hogy akár a több ezer éves közös történelmünk során tanulták el ezeket tőlünk. A kutatók két hónapon keresztül egy jótékonysági macskakávézóban figyelték meg a macskákat Kaliforniában. Közel 200 percnyi macska-arckifejezést filmeztek le, főként azokat, amelyeket a macskák egymás között használtak. Ezt követően egy evolúciós pszichológus kielemezte a felvételt.
A felvételen látható arckifejezések körülbelül 45 százalékát barátságosnak, 37 százalékát pedig agresszívebbnek vagy dühösebbnek kategorizálták. A maradékot pedig a kettő keverékének Azt még nem tudják, hogy mit akarnak üzenni egymásnak ezekkel, de bíznak benne, hogy ezzel segíthetnek a kisállat-tulajdonosoknak és az állatmenhelyeknek, hogy jobban megértsék a macskák viselkedését. – írta meg a TELEX
Magyar-bajor összefogással, több mint 266 millió forintos állami támogatással új evangélikus templom épült Piliscsabán – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Pest vármegyei városban kedden.
Soltész Miklós úgy fogalmazott, hogy a reformáció emléknapján egyszerre van ok örömre és bánatra. A bánatra azért van ok – tette hozzá -, mert látni, hogy Nyugat-Európában és Észak-Európában mi történik „a kereszténység szakrális helyeivel”, sok helyen szűnnek meg templomok. „Nem tudjuk, hogy keresztény testvéreink észreveszik-e a bajt, és beletörődnek-e (…) abba, ami történik, vagy sem” – közölte az államtitkár.
Az egyházi kapcsolatokért is felelős államtitkár hangsúlyozta: szerencsére Magyarországon éppen az ellenkezője történik annak, mint ami Nyugat- és Észak-Európában. A Kárpát-medencében megújított a kormány 3200 templomot a Felvidéktől a Partiumon át Erdélyig, a Délvidéktől Magyarország területéig.
Soltész Miklós örömnek nevezte azt is, hogy a többi felekezethez hasonlóan az evangélikus egyház is „utánamegy a híveinek”, és mint most itt, az agglomerációban, templomot épít. Örömre adhat okot továbbá, hogy a kormánnyal kötött megállapodás értelmében az evangélikus egyház bekapcsolódik az óvodaprogramba – tette hozzá.
„Őrizzük meg a hitet, és az egyházaink utasítsák vissza azokat a divatosnak tűnő, de az emberi természettől, a teremtett világtól teljes mértékben távolálló ideológiákat, amelyekkel rombolják fiataljainkat” – szorgalmazta az államtitkár.
A piliscsabai evangélikus templom szentelési istentiszteletén Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hirdetett igét.
A beruházás összköltsége 423 millió forint volt, ehhez a Magyarországi Evangélikus Egyház 51 millió forinttal járult hozzá. Csaknem 267 millió forintot a kormány adott. Az élő testvéregyházi kapcsolat révén a Bajorországi Evangélikus Egyház pedig több mint 104 millió forinttal támogatta az építkezést.
A templomot Krizsán András Ybl-díjas építész tervezte. A 330 négyzetméter alapterületű épületben a templomtér mellett két terem, teakonyha és mellékhelyiségek kaptak helyet, így az nemcsak hitéleti, hanem kulturális, közösségi programok megtartására is alkalmas.
Forrás: mti.hu
A keresztény országokban, köztük Magyarországon is a Mindenszentek napja azoknak a már üdvözülteknek az ünnepe, akiknek nincs külön emléknapjuk, tehát minden szentnek az ünnepe. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap.
November 1: Mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek – latinul: Festum omnium sanctorum – a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból.
A november 1-ét követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé.
Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. A IV. században Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János már tudott Mindenszentek ünnepéről, amelyet május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. (E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja, s az ortodox keresztény egyház ekkor tartja a Mindenszentek napját.) Nyugaton 609-ben (más források szerint 610-ben) jelent meg először, amikor május 13-án IV. Bonifác pápa a római Pantheont Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel.
Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. (A kelták november első napjaiban emlékeztek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával, s november első napja egyben az év kezdetét is jelentette.) Később III. Gergely pápa (731-745), a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanú, hanem „a földkerekségen elhalt minden tökéletes, igaz ember” tiszteletére szentelte. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, attól kezdve a Mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett. Az ünnep fél évszázad után 2000-ben lett ismét munkaszüneti nap Magyarországon.
Általános szokás lett, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik, és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. Az ünnephez sokféle népi szokás, hiedelem kapcsolódott. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottjaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon tartották meg a bíróválasztást, a cselédfogadást, és ekkor újították meg az egész tanácsot. A mindenszentek ünnepe az utána következő halottak napja miatt annak vigíliája lett.
A Mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű Halloween-ünnep is. Elnevezése, az angol „All Hallows” magyarul azt jelenti: mindenszentek. A nap előestéje (angolul „All Hallows Eve”, rövidítve: halloween) a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.
A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapul a Cluny anyaház alá tartozó minden bencésházban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, s a XIV. század elejétől Róma is átvette. A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, és az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapszik. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn és büntetés teher van még lelkükön, Isten színről-színre látása előtt tisztulniuk kell. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz kapcsolódó némelyik népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai magyarok körében még ennivalót is vittek a temetőbe. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát, s néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.”
Forrás: mti.hu, ezenanapon.hu
Copyright Mojzes PR & MORE Kft.
