A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.
Napjaink rostszegény étkezései miatt pedig fokozottan érdemes odafigyelni arra, hogy milyen kenyeret is eszünk nap, mint nap, hogy milyen kenyér kerül a család asztalára.
Miért is érdemes visszatérni a teljes kiőrlésű kenyérhez?
A teljes kiőrlésű, magvakkal dúsított, magas rozsliszttartalmú kenyérféleségnek magasabb a élelmi rosttartalma. Több vitamint, főként B1-, B2- és B6-vitamint tartalmaz. Az ásványi anyagok közül megtalálható benne a szelén, a cink, a magnézium és a kálium.
A magas rosttartalmú kenyerek fogyasztásakor, fontos, hogy figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre! A vízben oldódó rostok úgy fejtik ki jótékony hatásukat, hogy elősegítik a vastagbél megfelelő működését.
10 okot is fel tudunk sorolni, hogy miért térjünk át a teljes kiőrlésű kenyér fogyasztására:
1. Gazdag rosttartalmú, ezért időre van szüksége ahhoz, hogy megemésztődjön, így tovább tart a telítettség érzet, ezzel csökkenthető a kalóriabevitel és stimulálható a fogyás. A rost jótékony hatásai közé tartozik a vércukorszint- és a rossz koleszterin (LDL) szint szabályozása, valamint a végbélrák kockázatának csökkentése.
2. Emésztést serkentő, mert a rostok ugyanis szabályozzák a bélmozgásokat. A teljes kiőrlésű termékekben található tejsav serkenti a jó baktériumok növekedését a belekben. Ezek a baktériumok javítják az emésztést, erősítik az immunrendszert.
3. Koleszterint csökkentő, mert a teljes kiőrlésű gabonafélék megakadályozzák, hogy a szervezet felszívja a rossz koleszterint. Csökkentik a triglicerid szintet, a szívbetegségek kialakulását.
4. Vérnyomás csökkentő, mert ateljes kiőrlésű kenyér fogyasztásával lényegesen csökkenthető a rossz koleszterin bevitel, vele az inzulinszint, és a vérnyomás.
5. Testsúly szabályozó, mert serkenti az emésztést és fogyasztása csökkenti az éhségérzetet.
6. Zsír elosztó, mert a teljes kiőrlésű gabonák segítenek csökkenteni a testzsír mennyiségét és egészségesebben eloszlatják a zsírt az testen belül. Fogyasztásával csökkenthető a hason lévő zsír vagy „középponti elhízás” kockázata, amely növeli az olyan különböző egészségügyi problémák kialakulását.
7. Teltségérzetet okoz, mert magas rosttartalmuknak köszönhetően sokáig teltségérzetet okoznak a gyomorban. A teljes kiőrlésű gabonák emésztése hosszabb ideig tart, így a jóllakottság érzése is tovább kitart. Gans szerint a teljes kiőrlésű kenyér szabályozza az evés mennyiségét.
8. Vércukor szabályzó, mert a teljes kiőrlésű gabonák szabályozzák a vércukor szintünket. Ezáltal csökkentik a kettes típusú cukorbetegség és számos más ehhez köthető probléma kialakulását.
9. B-vitaminokban gazdag, mert a teljes kiőrlésű gabonafélék tele vannak B-vitaminnal, ide értjük a tiamint, niacint, és riboflavint, amelyek rendkívül hatékonyan serkentik az anyagcserét. A B-vitamin egy fajtája a folsav, ami segít a vörös vérsejtek termelésében, ezek pedig létfontosságúak a babák számára, mert többek között megelőzik a születési rendellenességek kialakulását. Elsősorban B1-, B2- és B6-vitamint tartalmaznak.
10. Ásványi anyagokat tartalmaz, mert a szervezetnek szüksége van a kenyérben található vasra, ami létfontosságú a szervezet oxigénszállításában, ezáltal megakadályozza a vérszegénység kialakulását. A benne található magnézium, fontos a csontok felépítésében. A cink, szükséges az immunrendszer hatékonyságának és erősségének megőrzéséhez. A kálium alapvető szerepet játszik az idegszövet és az izomszövet sejtjeinek megfelelő működésének biztosításában, de szükség van rá a vércukorszint szabályozásában, anyagcseréjében, szorosan kötődik a szervezet vízforgalmának szabályozásához, és kálium szükséges a gyomorsav termelődéséhez, és számos enzim normális működéséhez is.
