Kezdőlap Blog Oldal 127

Tizenöt év fegyházbüntetést kapott a komlói késelő – jogerős az ítélet

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Tizenöt év fegyházbüntetést kapott a komlói késelő – jogerős az ítélet

Jogerősen tizenöt év fegyházbüntetésre ítélte a Pécsi Ítélőtábla azt a férfit, aki 2024 júliusában késsel támadt volt élettársára és egy másik férfira Komlón. A másodfokon eljáró bíróság súlyosította az első fokon kiszabott, 13 éves börtönbüntetést.

A táblabíróság a vádlottat több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete és zaklatás miatt marasztalta el. A férfi és a sértett nő korábban élettársak voltak. Ám a vádlott agresszív viselkedése, valamint egy tettlegességbe torkolló vita miatt a nő öt éves gyermekével elköltözött tőle.

2024. július 12-én a férfi találkozni akart volt élettársával, aki ebbe beleegyezett. A nő barátnője – aki befogadta őt – csak azzal a feltétellel engedte be a vádlottat a lakásba, hogy veszekedésre, erőszakra nem kerül sor. A férfi ott is aludt, másnap azonban erőszakossá vált.

Amikor a nő nemet mondott arra a kérésére, hogy menjen vele, a vádlott a lakásban talált kést ragadta meg, és többször mellkason és felsőtesten szúrta, miközben azt kiabálta, hogy „meg fog halni”.

Ezután a lakásban tartózkodó férfira támadt, akit szintén több alkalommal megszúrt, majd elmenekült. A támadás mindkét áldozatának életmentő műtétekre volt szüksége; a férfi a lépe eltávolítása miatt maradandó fogyatékosságot szenvedett.

A vádlott a támadás után Budapestre utazott, ahol telefonon megfenyegette a sértett nő édesapját is: azt mondta neki, hogy ha elkapják vagy a családjának baja lesz, „úgy járnak, mint a lánya”.

A férfit július 15-én fogták el a fővárosban.

A jogerős ítélet szerint a következő 15 évet fegyházban tölti.

Új, csúcstechnológiás labor nyílik Pécsen – az inváziós szúnyogok terjesztette betegségek ellen veszik fel a harcot

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Új, csúcstechnológiás labor nyílik Pécsen – az inváziós szúnyogok terjesztette betegségek ellen veszik fel a harcot

A Pécsi Tudományegyetem új, országosan egyedülálló laboratóriumot hoz létre a Szentágothai János Kutatóközpontban, amely a szúnyogok által terjesztett egzotikus betegségek megelőzését és a környezetbarát védekezési módszerek kidolgozását szolgálja. A fejlesztés egy magyar–horvát együttműködés részeként, 6,1 millió euró uniós támogatással valósul meg, ebből 1,2 millió euró jut a PTE-re.

Az elmúlt években az enyhébb telek és a folyamatosan növekvő átlaghőmérséklet miatt Európa-szerte megjelentek az úgynevezett inváziós szúnyogfajok. Ezek olyan kórokozókat képesek terjeszteni, mint a dengue-, zika- vagy chikungunyavírus, amelyek korábban csak trópusi területeken jelentettek valós veszélyt.

A szakemberek szerint ma már Magyarországon is valós kockázatot jelent egyes egzotikus betegségek behurcolása és helyi terjedése, ezért a szúnyogok elleni célzott védekezés kiemelt közegészségügyi feladattá vált.

A PTE Virológiai Nemzeti Laboratóriuma keretében jön létre az ország első ACL-3 minősítésű vektorkompetencia-laboratóriuma, amely lehetővé teszi:

  • a szúnyogokkal kapcsolatos legmagasabb biztonsági szintű vizsgálatokat,
  • a rovarok által terjesztett kórokozók – köztük egzotikus vírusok – biztonságos kutatását,
  • korszerű, környezetbarát szúnyoggyérítési technológiák fejlesztését és tesztelését.

A laborban biológiai, ökológiai, genetikai és kórokozóelemzési vizsgálatok zajlanak majd. A gyűjtött adatokra épülő, fejlesztés alatt álló előrejelző szoftver pedig képes lesz megmutatni, hol jelennek meg az inváziós fajok, milyen vírusok hordozhatók általuk, és hogyan terjedhetnek a fertőzések.

A projekt egyik legfontosabb hozadéka, hogy a kutatási eredmények alapján pontosabb, gyorsabb és hatékonyabb védekezési stratégiák dolgozhatók ki. Ez nemcsak a járványmegelőzés szempontjából kulcsfontosságú, hanem a lakosság életminőségét is jelentősen javítja majd – különösen a nyári hónapokban, amikor a szúnyogok jelenléte a legzavaróbb és legveszélyesebb.

Forrás: PTE

Szeptemberben 687 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon

Bahír.hu
-
0
Szeptemberben 687 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon

A KSH friss adatai szerint szeptemberben tovább emelkedtek a bérek. A bruttó átlagkereset 687 100 forintot, a nettó 475 100 forintot ért el. A fizetések reálértéke is nőtt, részben a fogyasztói árak lassuló emelkedésének és a családi adókedvezmény változásának köszönhetően.

A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett jelentése szerint 2025 szeptemberében is folytatódott a bérek emelkedése Magyarországon. A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 687 100 forint volt, ami 9,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A nettó átlagkereset 475 100 forintra emelkedett, ez pedig 10 százalékos bővülést mutat.

A nettó keresetek gyorsabb növekedését a KSH szerint a 2025. július 1-jén életbe lépett magasabb összegű családi adókedvezmény okozta, amely jelentősen csökkentette az érintett háztartások adóterheit.

A bérek mediánértéke szintén számottevően nőtt:

  • a bruttó mediánkereset 568 700 forint,
  • a nettó mediánkereset 397 400 forint volt, ami 10,4 illetve 11,1 százalékos éves növekedést jelent.

A rendszeres, prémium és jutalom nélküli bruttó átlagkereset 660 400 forintra emelkedett, ami 9,3 százalékos bővülés egy év alatt. Szektorok szerinti bontásban a vállalkozásoknál 656 300, a költségvetésben 664 200, a nonprofit szektorban pedig 689 200 forint volt a rendszeres bruttó átlagkereset.

A reálkeresetek is javultak: szeptemberben 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, mivel a fogyasztói árak növekedése (4,3 százalék) jóval lassabb volt, mint a bérdinamika.

Az év első kilenc hónapjában a bruttó átlagkereset 691 200, a nettó pedig 476 000 forintot tett ki, amelyek 9,1 illetve 9,2 százalékkal magasabb értéket mutatnak, mint 2024 azonos időszakában.

Forrás: MTI

PTE-tanulmány írhatja át, hogyan gondolkodunk a prostitúcióról és a szexuális cserékről

Bahír.hu
-
0
PTE-tanulmány írhatja át, hogyan gondolkodunk a prostitúcióról és a szexuális cserékről

A pécsi egyetem kutatója olyan témához nyúlt, amelyet a közvélemény gyakran leegyszerűsít, a tudomány pedig ritkán vizsgál egységes keretben: mi áll a szexuális-gazdasági csere – például a prostitúció vagy más tranzakciós intimitásformák – hátterében?

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Pszichológia Intézetében dolgozó
Prof. Dr. Meskó Norbert elméleti tanulmánya a világ egyik vezető szexuálpszichológiai folyóiratában, az Archives of Sexual Behavior-ben jelent meg, és merőben új nézőpontból közelíti meg a kérdést.

A kutatás szerint a szexért cserébe adott erőforrás – legyen az pénz, ajándék vagy más ellenszolgáltatás – nem érthető meg egyetlen tudományág szemszögéből. A korábbi elméletek többnyire külön-külön magyarázták a jelenséget:

  • a biológiai megközelítés a nemek közötti evolúciós különbségekre hivatkozott,
  • a társadalomtudomány a hatalmi viszonyokat és társadalmi normákat emelte ki,
  • a pszichológia pedig az egyéni motivációkat és élethelyzeteket vizsgálta.

Meskó Norbert szerint a szexuális-gazdasági csere valójában ezeknek a tényezőknek a kölcsönhatásában alakul ki. A tanulmány integrált elméleti kerete egyszerre veszi figyelembe:

  • a biológiai különbségeket és ösztönöket,
  • a társadalmi normák és hatalmi helyzetek hatását,
  • az egyéni tapasztalatok, életutak és motivációk szerepét.

„A szexuális-gazdasági csere megértéséhez nem elég egyetlen tudományág szemszögét figyelembe venni” – mondja a professzor. A cél: párbeszédet indítani a biológiai, pszichológiai, társadalomtudományi és gazdasági megközelítések között, hogy a kutatások végre a jelenség teljes, összetett valóságát tükrözzék.

A publikáció külön hangsúlyt fektet arra, hogy nem mond ítéletet, nem foglal állást a jelenség mellett vagy ellen. A cél a tisztább, árnyaltabb tudományos és társadalmi párbeszéd – egy olyan témáról, amelyről a legtöbben végletekben gondolkodnak.

Az új multidiszciplináris keret egy lépéssel közelebb vihet az emberi természet egyik legvitatottabb működésének megértéséhez, és utat nyithat további kutatásoknak is.

Forrás: PTE

Indul a „drogfészkek” bezárása: új, azonnali eszközt kap a rendőrség a kábítószer elleni küzdelemben

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Indul a „drogfészkek” bezárása: új, azonnali eszközt kap a rendőrség a kábítószer elleni küzdelemben

Új, szigorú intézkedés lép életbe a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása érdekében. A rendőrség akár azonnali hatállyal, legfeljebb három hónapra bezárathat minden olyan üzletet vagy helyiséget, ahol felmerül a droggyártás, -kereskedelem vagy -fogyasztás gyanúja – jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Horváth László, a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos.

A kormány döntése értelmében a hatóságoknak mostantól nincs szükségük a büntetőeljárás lezárultára: már a nyomozás során is lakatot tehetnek az érintett helyszínekre, legfeljebb három hónapos időtartamra. A kormánybiztos szerint ezzel „rendkívül erős eszközt” kapott a rendőrség a kezébe.

Horváth kiemelte: az elmúlt időszakban több nyomozás is olyan helyekig vezetett, ahol nyíltan vagy burkoltan jelen volt a drogfogyasztás és a terjesztés. „A közvélemény jogos felháborodása egyre erősebben követelte a fellépést a kontroll nélküli droghasználat ellen” – fogalmazott.

A jogszabályt kedden hirdetik ki a Magyar Közlönyben. A kormánybiztos hangsúlyozta: a cél továbbra is a drogkereskedelem és a drogtanyák felszámolása.

„Világossá tettük, hogy a kábítószer elleni küzdelemben nincs alku. Folytatjuk a kábítószer kisöprését Magyarországról – a drogkeverők, a drogdílerek és a drognak teret adó szórakozóhelyek, üzletek lekapcsolását. Nincsenek érinthetetlenek, mindenkinek vállalnia kell a felelősséget – különösen azoknak, akik fiatalok életével játszanak” – írta.

Huszonhat millió forintért kelt el egy Zsolnay-váza a Virág Judit Galéria árverésén

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Huszonhat millió forintért kelt el egy Zsolnay-váza a Virág Judit Galéria árverésén

Rekordközeli árakon keltek el a ritka Zsolnay-porcelánok a Virág Judit Galéria ötödik Zsolnay-árverésén. Három tétel is 20 millió forint felett talált új tulajdonosra, köztük egy 120 éves óriáskaspó, amelyért végül 26 millió forintot fizettek – közölte a galéria az MTI-vel.

A hétfői aukción 71 különleges porcelánra lehetett licitálni. Olyan darabokra, amelyekből jellemzően csak egy készült, vagy csupán néhány példány maradt fenn. A legnagyobb meglepetést az a monumentális, 120 éves óriáskaspó okozta, amelynek létezéséről a szakértők korábban nem is tudtak; csupán a párját tartják nyilván egy bécsi gyűjteményben. A virágtartó 12 millió forintos kikiáltási árról indulva 26 millióig jutott. A galéria kiemelte: élénk színei és különleges motívumai teszik igazán páratlanná.

Szintén hatalmas érdeklődés övezte Mack Lajos 1907–1908 körül készült vázáját, amelyen mintegy harminc árnyalatban jelenik meg a kék szín. A félmeztelen nőalakot és párducot ábrázoló mű 12 millió forintról indult, végül 22 millió forintért kelt el.

A 10 millió forintos kikiáltási árról induló, 1900-as, tűzliliomos díszítésű, Tiffany-rajzos óriásváza licitje egészen 20 millióig emelkedett. Ugyancsak komoly érdeklődést váltott ki egy muzeális értékű, szőlőleveles padlóváza is, amelyet az alapító Zsolnay Vilmos lánya, a manufaktúra egyik legismertebb művésze, Zsolnay Júlia tervezett és saját kezűleg festett. Ez 13 millió forintnál talált új gazdára.

Apáti Abt Sándor két alkotása is izgalmas licitharcot eredményezett. Egy madarakkal díszített, 1906-os porcelán 12 millió, egy hódfigurás váza pedig 11 millió forintért kelt el.

„A sztárdarabok fantasztikus áron keltek el, de a kisebb tételek is hatalmasat meneteltek” – mondta Törő István, a galéria társtulajdonosa. Hozzátette: „Egy-egy izgalmas Zsolnay tárgyért olyan aukciós házak vetélkednek, mint a Sotheby’s vagy a Christie’s, de a Zsolnay-kereskedelem központja ma Budapest.”

Forrás: MTI

Sikkasztás és okirathamisítás: bűnösnek mondták ki a volt kozármislenyi polgármestert

Bahír.hu
-
0
Sikkasztás és okirathamisítás: bűnösnek mondták ki a volt kozármislenyi polgármestert

A Pécsi Járásbíróság kedden hirdette ki elsőfokú ítéletét a volt kozármislenyi polgármester ügyében, amelyben egy életbiztosítási kifizetés és egy visszadátumozott bankkártyahasználati utasítás miatt kellett felelnie. Az ítélet nem jogerős.

Ahogy arról a bama.hu is beszámolt, a vádirat szerint az önkormányzat két életbiztosítást fizetett a vádlott számára, ám a képviselők csak az egyik létezéséről tudtak. A második szerződésről nem kaptak tájékoztatást, noha azt is a település költségvetéséből állták. A biztosítás 2019-es lejártakor B. K. másfél millió forintot utalt a saját bankszámlájára, amit a bíróság szerint később egy rendkívüli testületi ülés összehívásával próbált meg utólag legitimálni, ahol egy hasonló összegű jutalmat fogadtatott el magának.

A tárgyaláson meghallgatott egykori képviselők, a jegyző és hivatali dolgozók egyöntetűen arról számoltak be, hogy 2019 végéig nem is tudtak a második életbiztosítás létezéséről. A költségvetésben szereplő előirányzat alapján sem lehetett arra következtetni, hogy két szerződés van érvényben, és volt olyan képviselő, aki korábban rákérdezett a hivatalban, ám akkor is azt a tájékoztatást kapta, hogy csak egy biztosítás létezik.

A vád másik eleme szerint a volt polgármester több éven át használta az önkormányzat egyik bankkártyáját, viszont a kártyahasználatra vonatkozó polgármesteri utasítást csak 2020 elején írta alá, miközben a dokumentumon 2015-ös dátum szerepelt. A hivatali dolgozók erről az iratról egy kormányhivatali vizsgálatig nem is tudtak, amit a hatóság hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisításnak minősített.

A tárgyaláson felolvasták a közelmúltban elhunyt Feleki Attila volt képviselő vallomását is. A néhai sportvezető szerint az, hogy a költségvetésben szerepelt egy életbiztosítási sor, nem jelentett felhatalmazást egy második szerződés megkötésére, és ez utólag sem volt „legalizálható”.

Az ügyészség több mint egy év letöltendő börtönbüntetést indítványozott. A védelem szerint a történtek legfeljebb adminisztrációs hibáknak minősülnek, nem pedig bűncselekmények. A vádlott arról beszélt, hogy a biztosítás célja egy későbbi önkormányzati juttatás megalapozása lett volna, és nem akart vagyoni hátrányt okozni.

A bíróság végül sikkasztás és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt 300 napi tételnek megfelelő, összesen másfél millió forintos pénzbírságot szabott ki, amely meg nem fizetés esetén fogházbüntetésre változik. Enyhítő körülményként értékelték a büntetlen előéletet, a kár megtérülését és az idő múlását.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész gondolkodási időt kért, a vádlott és védője pedig felmentésért vagy enyhítésért fellebbez.

Forrás: bama.hu / Pécsi Törvényszék

Benyújtotta a kormány a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvényjavaslatot

Bahír.hu
-
0
Benyújtotta a kormány a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvényjavaslatot

Hétfőn a parlament elé került az a törvényjavaslat, amely a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetését szabályozza. Az Országgyűlés honlapján elérhető dokumentum szerint a kormány 2026-tól újabb juttatással bővítené a nyugdíjrendszert: a tizenharmadik havi nyugdíjon felül minden évben tizennegyedik havi ellátást is kapnának az érintettek.

Az előterjesztést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jegyzi. A javaslat indoklása hangsúlyozza: a bevezetés fokozatos lesz. Első lépésként 2026-ban a tizennegyedik havi nyugdíj összege a havi nyugellátás 25 százalékát teszi ki, majd a kormány döntése szerint 2030-ra fokozatosan el kell érnie a teljes havi nyugdíj összegét, vagyis a 100 százalékot.

A törvényjavaslat értelmében a jogosultak a februári nyugdíjukon és a tizenharmadik havi juttatásukon felül kapnák kézhez a tizennegyedik havi összeget. A jogosultsági feltételek megegyeznek a tizenharmadik havi nyugdíjnál már alkalmazott szabályokkal: a juttatás annak jár, aki a tárgyévet megelőző évben legalább egy napig, valamint a tárgyév februárjában nyugellátásban részesült.

A tizennegyedik havi ellátás ugyanazokat a csoportokat érinti, mint a tizenharmadik havi: az öregségi nyugdíjasokat, a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket és a szövetkezeti járadékosokat.

A kormány azt is kezdeményezte, hogy az Országgyűlés hétfőn kezdődő ülésének napirendjét egészítsék ki a javaslattal, hogy a képviselők már december 10-én szavazhassanak róla.

Orbán Viktor: tizenegy pontos adócsökkentési csomag jön a vállalkozásoknak

Bahír.hu
-
0
Orbán Viktor: tizenegy pontos adócsökkentési csomag jön a vállalkozásoknak

Tizenegy pontból álló adócsökkentési és adminisztrációt egyszerűsítő csomagról állapodott meg a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával – jelentette be Orbán Viktor hétfőn Budapesten. A miniszterelnök szerint a lépések összértéke elérheti a 80–90 milliárd forintot, és céljuk egyértelmű: csökkenteni a vállalkozók terheit és visszaszorítani a túlzott bürokráciát.

Orbán Viktor felidézte: az első lépést a támogatott, fix három százalékos kamatozású vállalkozói hitel bevezetése jelentette, most pedig újabb intézkedések következnek. Ezek közül az egyik legfontosabb az alanyi áfamentesség értékhatárának több lépcsőben történő emelése, amely 2026-tól 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra nő. A miniszterelnök szerint ez jelentős könnyítés a kisvállalkozóknak, hiszen egyre több cég maradhat a kedvezőbb adózási körben.

Változik az átalányadózók költséghányada is: a kormány három évre előre állapodott meg a kamarával, így 2026-ban 45, 2027-ben pedig 50 százalékra nő az elszámolható mérték. Emellett csökken a szocho-alap a főállású egyéni vállalkozóknál, ami több mint 140 ezer ember havi terheit mérsékli. A KIVA is több vállalkozó számára válik elérhetővé, várhatóan 4-5 ezer céggel bővül a rendszer.

Komoly kedvezmény jár ezentúl azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek barnamezős területeket fejlesztenének. A környezeti károk felszámolásával és az ilyen beruházásokkal járó költségek akár 100 millió forintig adóalapból leírhatók, ami a miniszterelnök szerint lendületet adhat a régi iparterületek megújításának. Ugyancsak adókedvezmény segíti majd az energiaellátókat abban, hogy korszerűsítsék hálózataikat – Orbán Viktor hangsúlyozta, a cél nem a profitemelés, hanem az ellátásbiztonság javítása.

A kiskereskedelmi adó határsávjain is változtat a kormány, ami a számítások szerint 3500 vállalkozás számára jelent majd könnyebbséget. A jövedéki adó tervezett emelését viszont fél évvel elhalasztják: bár a törvény szerint január 1-jén életbe lépett volna, a kamara kérésére ezt júliusra tolják, ami 20 milliárd forintos bevételkiesést jelent az államnak.

Orbán Viktor szerint fontos része a megállapodásnak az adminisztráció csökkentése is. A tao-előleg fizetési határa négyszeresére, 20 millió forintra emelkedik, ez mintegy 20 ezer cég működését könnyíti meg. A mikrogazdálkodói beszámoló választásának értékhatára szintén nő, így több mint 10 ezer vállalkozás készíthet egyszerűbb éves beszámolót. Emellett 80 ezer egyéni vállalkozónak lesz kevesebb dolga: a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és a járulékbevallás gyakorisága negyedévesre csökken.

A miniszterelnök elmondta: a csomag fedezetét a megemelt bankadó biztosítja. Hozzátette, hosszabb távon fontos vitát kell majd folytatni arról, milyen arányban viselje a terheket a pénzügyi szektor és a termelő vállalkozások köre. A kormány álláspontja szerint a munkahelyeket biztosító termelő és szolgáltató cégek élveznek elsőbbséget.

Orbán Viktor a gazdaságpolitikai környezetre is kitért, szerinte Európa egy háborús gazdaságpolitika felé sodródik, Magyarország viszont továbbra is saját, nemzeti érdekeit követő stratégiát kíván folytatni. Úgy látja, a kamarával kötött megállapodás ezt a megközelítést erősíti, és a jövőben akár további gazdaságirányítási feladatokat is átadhatnak a szervezetnek.

Forrás: MTI

Zsigó Róbert: több ezer forintot spórolhatnak a családok az árréscsökkentésnek köszönhetően

Bahír.hu
-
0
Zsigó Róbert: több ezer forintot spórolhatnak a családok az árréscsökkentésnek köszönhetően

Egy kisebb bevásárlás alkalmával is több ezer forint maradhat a családok zsebében az árréscsökkentés miatt – erről számolt be hétfő reggel Facebook-oldalán Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.

Bejegyzésében hangsúlyozta: ha a kormány kivezetné az intézkedést, számos termék ára szinte azonnal emelkedne. A számítások szerint az alapvető élelmiszerek átlagosan 25, míg a drogériai termékek több mint 30 százalékkal lennének drágábbak.

Zsigó Róbert kiemelte, hogy a kormány hónapok óta dolgozik az árak alacsonyan tartásán, és továbbra is elkötelezett abban, hogy védi a családok pénztárcáját. A kabinet elvárja a kereskedőktől az árréscsökkentés betartását, a beszállítóktól pedig azt, hogy ne emeljenek árakat – ennek érdekében folyamatosak az ellenőrzések.

A számok alapján eddig:

  • több mint 3500 hatósági ellenőrzés történt,
  • közel 100 közérdekű bejelentés érkezett,
  • legalább 265 eljárás indult,
  • és összesen több mint 220 millió forint bírságot szabtak ki.

Az árak összehasonlítását továbbra is segíti az online árfigyelő, amelyben kilenc üzletlánc több mint 25 ezer terméke szerepel.

A politikus a bejegyzéshez csatolt videóban arról is beszélt, hogy az árréscsökkentés március óta érezhető változásokat hozott. Két termék – egy 140 grammos félzsíros tejföl és egy 250 grammos vaj – most 60 százalékkal olcsóbb, mint az intézkedés bevezetésekor volt.

További példák:

  • 17 termék ára több mint 50%-kal csökkent, köztük a 150 grammos natúr joghurt, amely 319 forintról 133 forintra esett vissza.
  • Egyes boltokban a burgonya kilója 450-ről 200 forintra mérséklődött.
  • A finomlisztek között akad olyan termék, amely 188 forinttal lett olcsóbb.
  • Egy 250 grammos túró 500 forinttal, azaz pontosan a felével kerül kevesebbe.
  • A fokhagyma kilónkénti ára több helyen 3000-ről 1745 forintra csökkent.

Zsigó szerint ezek a tételek már egy kisebb bevásárlásnál is érezhető megtakarítást jelentenek a háztartásoknak.

1...126127128...2 827127. oldal a 2 827-ból