Napjainkban egyre több szó esik a fenntartható és zöld energiatermelésről és annak felhasználásáról. Számos olyan országot találunk az Európai Unióban és azon kívül, amelyek kormánya évek vagy évtizedek óta komoly pénzeket fektet például a nap- és a szélenergia felhasználásával kapcsolatos fejlesztésekbe, a hálózat bővítésébe.
Sajnos ehhez képest Magyarország például a szélenergiát tekintve jelentős lemaradásban van. Az utolsó nagy turbinaépítések – szám szerint 170 darab – tizenhét(!) évvel ezelőtt történt, 2006-ban lehetett ugyanis utoljára ilyen célú állami támogatásra pályázni itthon. Ezt követően nem csak a források apadtak el a kormányok részéről, de 2016-ban tiltólistára is került ez a fajta energiatermelés. Ekkor a kormány úgy módosította a villamosenergia törvényt, hogy az energiahatóságtól saját hatáskörbe vonta a szélenergiával kapcsolatos beruházások engedélyezését. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy egy rendelet értelmében meghatározták, hogy az újonnan építendő szélerőművek esetében minimum 12 kilométeres távolságot kell tartani a beépített területektől. Hazánk településszerkezetének sajátosságai miatt ezzel – és az állami támogatás hiányával – teljesen ellehetetlenítették az ilyen erőművek építését.
Hosszú évek hallgatása után az LMP kormányra gyakorolt nyomásának hatására ismét szóba került az elmúlt egy-két évben a téma, vagyis a szélenergiára vonatkozó túl szigorú szabályozás lazítása. Orbán Viktorról saját bevallása alapján lehet tudni, hogy ő nem a szélenergia elkötelezett híve, ugyanakkor korábbi minisztere, Palkovics László lemondásával már a sajtó összefüggésbe hozta ezt a témát és megkezdődtek a találgatások, hogy ez a véleménykülönbség is a szakítás okai közé tartozhatott-e.
További bíztató jel volt Palkovics utódjának, Lantos Csaba energiaügyi miniszternek az ígérete, amit 2022 novemberében az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt tett. Itt Lantos szóba hozta a szélenergia kérdését, amivel kapcsolatban elmondta, hogy Palkovics László minisztersége alatt már megtörtént a fejlesztési tervek kidolgozása, majd úgy folytatta:
„lesznek, lehetnek még Magyarországon szélkerekek, ha a helyi közösségek ezt jóváhagyják”
Az elérhető legfrissebb információk szerint, amiket szintén Lantos miniszter úrtól tudhatunk, aki júniusban interjút adott a Világgazdaságnak, a kormány jelenleg vitában áll ezügyben az Európai Unióval:
„Erről vitában állunk az Európai Unióval, mert bár a szándék megvan a részünkről, az ördög a részletekben rejlik. Ez is, mint minden építkezés, minden erőmű, engedélyköteles. Kérdés, hogy a széltorony mekkora lehet, hol telepíthető, hogyan illeszkedik a tájba. A társadalomnak megvannak a maga szempontjai. El szeretnénk kerülni az olyan szélkerékerdőket, amilyeneket néhol a világban most is lehet látni, nem szeretnénk Magyarországot ipari tájjá változtatni.”
Ígéreteket, bíztató félmondatokat láthattunk tehát az elmúlt időszakban, a tiltással felérő szigor feloldására azonban egyelőre nem utalnak jelek. Ez jelentheti azt, hogy a kormány még nem dolgozta ki a számukra is elfogadható feltételeit a szélenergia használatának újra szabályozásához, vagy rosszabb esetben akár azt is, hogy a miniszterelnökéhez hasonló, a szélenergia használatát ellenző vélemény került végül túlsúlyba a kabineten belül. Mindenesetre a klímacélok teljesítése és a zöld átállás elég nehézkes lesz egy folyamatosan halasztott atomerőművel, apránként ellehetetlenített napenergia felhasználással és tiltott szélenergiával.
