Kezdőlap Blog Oldal 133

Fülöp Attila: tavaly volt a valaha mért legtöbb örökbefogadás Magyarországon

Bahír.hu
-
0
Fülöp Attila: tavaly volt a valaha mért legtöbb örökbefogadás Magyarországon

Történelmi csúcsot ért el tavaly az örökbefogadások száma Magyarországon: 1291 gyermek talált családra, ami az eddigi legmagasabb érték – jelentette be Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a miskolci új gyermekotthon átadásán.

Az államtitkár hangsúlyozta: hosszú távon továbbra is az a cél, hogy minél több gyermek családi környezetben nőhessen fel, még akkor is, ha ez nem vér szerinti családot jelent.

Növekszik az újszülöttként magukra maradó gyermekek száma

Fülöp Attila elmondta: az elmúlt években különösen Északkelet- és Kelet-Magyarországon nőtt azon újszülöttek száma, akik valamilyen okból a kórházakban maradnak. A kormány ezért döntött rövid távú megoldások bevezetéséről, köztük új gyermekotthonok építéséről.

A most átadott miskolci intézmény:

  • 72 csecsemőnek biztosít gondoskodó környezetet,
  • továbbá 24 iskoláskorú gyermeknek nyújt stabil ellátást,
  • az intézmény működését pedig közel 70 munkavállaló – többségük szakképzett szakember – biztosítja.

Új gyermekotthonok létesülnek több városban is

Az államtitkár bejelentette, hogy a következő években: Miskolcon egy újabb gyermekotthon, Mátészalkán és Karcagon is új intézmény épül, hogy a gyermekek minél gyorsabban jobb körülmények közé kerülhessenek.

A nevelőszülőség ma már hivatás – és versenyképes keresettel jár

Fülöp Attila kiemelte: a kormány azzal, hogy a nevelőszülőséget foglalkoztatási jogviszonyhoz kötötte, hivatássá tette ezt a korábban alig elismert tevékenységet. Így ma a nevelőszülők:rendszeres, stabil jövedelmet kapnak, munkájuk pedig anyagilag is versenyképes más foglalkoztatásokhoz képest. Ezzel a cél, hogy minél több gyermek családi közegben tanulhassa meg, mit jelent biztonságban, figyelemben és szabályok között felnőni.

Komplex támogatási csomag a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére

A kormány olyan csomagot fogadott el, amely:

  • közvetlenül a gyermekeket támogatja (étkezési, ruházati, sporteszköz-támogatások),
  • és a gyermekvédelmi intézményrendszer működését erősíti:
  • több gyámügyi ügyintéző,
  • több gyám,
  • bővülő szakmai források.

„Minden gyermeknek joga van a törődéshez”

Csöbör Katalin, a térség országgyűlési képviselője az átadáson arról beszélt: a legfontosabb, hogy a gyermekek saját családjukban nőhessenek fel, ám sajnos előfordul, hogy újszülöttek maradnak édesanyjuk nélkül a kórházakban. Háláját fejezte ki a kormányzat felé, amiért meghallotta a túlterhelt gyermekotthonok problémáját, és létrehozta a miskolci intézményt.

Gyors sorsrendezés: nem maradhatnak hosszú távon intézményben

Cséplőné Gönczi Veronika, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője kiemelte: a cél, hogy a gyermekek sorsát a lehető leggyorsabban rendezzék, és minél előbb családi környezetbe kerülhessenek.

Forrás: MTI

Digitális tanulás, VR-élmények és helyi értékek kerülnek a középpontba – 643 milliós fejlesztés a baranyai oktatásban

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Digitális tanulás, VR-élmények és helyi értékek kerülnek a középpontba – 643 milliós fejlesztés a baranyai oktatásban

Elindul 2026-ban az a nagyszabású, három évig tartó oktatásfejlesztési program, amely teljesen új szintre emeli a baranyai gyerekek és fiatalok tanulási élményeit. A Baranya Vármegyei Önkormányzat kezdeményezésére, 643 millió forintos TOP Plusz-forrásból megvalósuló projekt célja, hogy a diákok a modern technológiák segítségével fedezzék fel szülőföldjük értékeit – és mindez tartósan beépüljön az oktatás mindennapjaiba.

Digitális tananyagtár a baranyai értékekről

A fejlesztés egyik alappillére egy online tananyagtár, amely pedagógiailag megalapozott, a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő módon rendszerezi a helyi történeteket, kulturális örökséget, hagyományokat és természeti kincseket. A cél, hogy minden baranyai diák korszerű, frissített, könnyen elérhető tartalmakon keresztül tanulhasson saját környezetéről.

A tartalmak hosszú távú megőrzését és folyamatos bővítését egy részletes projektdokumentációs adatbázis szolgálja majd.

VR-labor Pécsen – élményalapú tanulás új dimenzióban

A program egyik legizgalmasabb eleme a Baranya Kincsei interaktív könyv, illetve a hozzá kapcsolódó VR-labor, amely Pécsen, a vármegye központjában kap helyet. A labor célja, hogy a diákok egy virtuális térben „utazhassák be” Baranya legismertebb helyeit, sőt olyan értékeit is, amelyekhez a valóságban kevésbé férnek hozzá.

A VR-labor elhelyezése stratégiai döntés: innen a kisebb települések iskolái is könnyen elérhetik a szolgáltatást.

Bűnmegelőzés és közlekedésbiztonság új köntösben

A projekt nem csak kulturális és digitális területen hoz újdonságot. Két másik oktatási elem is bekerül a csomagba:

  • interaktív bűnmegelőzési modul, amely a fiatalok számára érthetően és élményszerűen mutatja be a veszélyhelyzeteket és a helyes döntéseket;
  • kerékpáros közlekedésbiztonsági képzés, amely a mindennapi közlekedésben használható gyakorlati tudást ad.

Mindkét programot közösségimédia-kampányok egészítik ki, hogy az üzenetek ne csak a gyerekekhez, hanem a családokhoz is eljussanak.

„Be kell vinni az iskolákba mindazt, ami Baranya értéke”

Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke szerint a projekt célja, hogy a fiatalokhoz a saját eszközeiken keresztül szóljanak:

„A fiatalokat digitális és élményalapú formában kell megszólítani, és el kell érni, hogy büszkén vállalják szülőföldjüket. A helyi történeteket, értékeket, példaképeket be kell vinni az iskolákba, a tananyagba és a digitális térbe is – ezt szolgálja a Közösségi Tudástár projekt.”

Baranya eddigi legmodernebb oktatási fejlesztése

A 643 millió forintos támogatásnak köszönhetően olyan eszközök és tartalmak jönnek létre, amelyek hosszú évekre meghatározzák a baranyai oktatást. A projekt egyszerre támogatja a helyi identitást, erősíti a digitális készségeket, és valódi élményeket visz az iskolákba.

Továbbra is feszes a magyar munkaerőpiac – közel 4,7 millióan dolgoznak itthon

Baranya_1
-
0
Továbbra is feszes a magyar munkaerőpiac – közel 4,7 millióan dolgoznak itthon

Stabil és erős a magyar munkaerőpiac – erről beszélt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 és a Kossuth rádió műsoraiban szerdán. Mint mondta, a foglalkoztatás történelmi csúcson van, a munkanélküliség pedig 4–4,5 százalék között mozog.

Az államtitkár szerint a kedvező adatok annak a 2010-ben meghozott kormányzati döntésnek köszönhetők, amely a szociális ellátórendszerek helyett a munkaalapú társadalom építését helyezte előtérbe. „Magyarország mind foglalkoztatásban, mind munkanélküliségben továbbra is az unió élmezőnyében van, a 8–9. helyen állunk” – hangsúlyozta.

Minimálbér-emelés: megállapodás született

A bértárgyalások eredményeként jövőre 11 százalékkal nő a minimálbér, 7 százalékkal a garantált bérminimum.

Czomba szerint kemény egyeztetések előzték meg a megállapodást: a munkáltatók 5–8, a munkavállalók 10–12 százalékról indultak. Végül olyan kompromisszum született, amely – az államtitkár értékelése szerint – mindkét oldal számára elfogadható, és nem veszélyezteti a munkahelyeket.

A béremelés mellett a kormány korábbi intézkedései – például a 25 év alattiak szja-mentessége vagy a többgyermekes édesanyák adókedvezménye – tovább erősítik a nettó kereseteket. Mivel jövőre 4 százalék körüli inflációval számolnak, a reálbérek további emelkedése várható.

Foglalkoztatás: több mint egymillió új munkahely 2010 óta

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss adatai szerint 2025 novemberében 220 688 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ami egy év alatt több mint 4 ezerrel, 2010-hez képest pedig 335 ezer fővel csökkent.

2010 óta csaknem egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, így ma már közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. A minimálbér ez idő alatt négyszeresére, az átlagbér több mint háromszorosára emelkedett.

Demográfia és munkaerő: a kormány a hazai tartalékokra épít

Czomba Sándor a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy a KSH legfrissebb számai szerint a magyar népesség 9,5 millió alá csökkent – ez azonban nem egyedülálló jelenség, szerte a fejlett világban hasonló folyamatok zajlanak.

A kormány továbbra sem a migrációra kívánja építeni a munkaerőpiac fenntartását: „Mi arra tettük föl az életünket, hogy országhatáron belül találjuk meg azokat, akik tudnak és akarnak dolgozni – mintegy 300 ezer ilyen honfitársunk van” – fogalmazott.

A családtámogatási rendszer megerősítését szintén kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a gyerekvállalás ne teher, hanem lehetőség legyen.

Támogatások és programok a foglalkoztatás bővítésére

A kormány több munkaerőpiaci programot is működtet:

  • Ifjúsági Garancia Plusz – a 30 év alattiakat és inaktívakat támogatja,
  • 30 év felettieket segítő uniós program,
  • „Közfoglalkoztatásból versenyszférába 2025” program, amely tartós elhelyezkedést céloz.

Ezekkel eddig 57 ezer álláskereső jutott munkához, mintegy 70 milliárd forint uniós forrás felhasználásával.

Kritika a kiszivárgott Tisza Párt-dokumentummal kapcsolatban

Czombát az M1-en kérdezték arról a dokumentumról is, amely magasabb, többsávos jövedelemadót javasol. Az államtitkár szerint az abban szereplő 22 és 33 százalékos adókulcsok minden munkavállalóra negatív hatással lennének, bércsökkenést és elbocsátásokat okoznának. Úgy fogalmazott: „Ezt a pályát nem szabad elengedni, a 2010 óta felrajzolt gazdasági irányvonalat kell továbbvinnünk.”

Forrás: MTI

Lázár János: ezer kilométer vasúti pálya újulhat meg

Bahír.hu
-
0
Lázár János: ezer kilométer vasúti pálya újulhat meg

Akár ezer kilométer vasúti pálya felújítása is elindulhat a következő időszakban, a szükséges források pedig teljes mértékben rendelkezésre állnak – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott meghallgatásán.

A miniszter rámutatott: Magyarország 8 ezer kilométer hosszú vasúthálózatából 6 ezer kilométert használnak aktívan. 2010 óta 103 projekt valósult meg, összesen 2091 milliárd forintból, amelynek köszönhetően 1800 kilométernyi szakasz újult meg eddig. A következő években újabb látványos fejlesztések várhatók.

Javul a menetrendtartás, nő az utasszám – a vasút újra vonzóbb

Lázár János szerint a magyar vasút több évtizedes lejtmenete megállt, és ismét fejlődési pályára állt. A menetrendtartás 80 százalék fölé javult, törvény rögzíti az utazási szolgáltatások minimumát, az utasszám pedig 2022 óta évi 600 millióról 1,2 milliárdra nőtt.

A tárcavezető büszkén emelte ki: „A MÁV Csoport önmagában teljesítette Magyarország teljes kibocsátáscsökkentési kötelezettségét.” Közben Magyarország továbbra is az ötödik legolcsóbb közlekedési szolgáltatást biztosítja az EU-ban.

Beruházási programok: M44, M49, mohácsi Duna-híd

Az építési és közlekedési tárca jelenleg 566 beruházásért felel, összesen több mint 3000 milliárd forint értékben. A folyamatban lévő és előkészített fejlesztések között kiemelt jelentőségű:

  • az M44-es gyorsforgalmi út folytatása Nagyszalonta felé,
  • az M49-es út megépítése Szatmárnémeti irányába,
  • az új budapesti reptéri gyorsforgalmi kapcsolat,
  • és a mohácsi Duna-híd.

A miniszter szerint ezek a fejlesztések nemcsak a gazdaságot erősítik, hanem a magyar vállalkozások számára is új lehetőségeket teremtenek.

Autópályák: ma már 11 éri el a határt

Míg 2010-ben még csak három autópálya érte el az országhatárt, ma már tizenegy. Ez azért fontos, mert az éves 880 milliárd forintos autópálya-bevétel döntő részét a nemzetközi teherfuvarozás fizeti. A gyorsforgalmi hálózat terjeszkedésével mára már csak három megyei jogú város vár autópályás összeköttetésre.

Uniós források: pótlás EIB-hitelből

Lázár János hangsúlyozta: a Magyarországnak járó közlekedési források 55%-ának felfüggesztését részben pótolja az Európai Beruházási Bank kedvező kamatozású hitele, és a visszatartott összegek is meg fognak érkezni. Ugyanakkor tart attól, hogy a következő EU-ciklusban már nem biztosítanak forrásokat közúti és vasúti fejlesztésekre – kivéve, ha ezeket katonai célú beruházásként ismerik el.

A fővárosi vitáról és az orosz gáz szerepéről

A miniszter a főváros pénzügyi helyzetére utalva sajnálatosnak nevezte a kialakult politikai vitát, és kijelentette: „A kormány kifizeti, amit szerződésben vállalt.” Kitért moszkvai tárgyalásaira is: Magyarország továbbra sem tud lemondani az orosz gázról, amely 25–30 százalékos árelőnyt jelent, és így a magyar háztartások harmadannyit-negyedannyit fizetnek energiáért, mint sok szomszédos országban.

2026 tétje: két világ között kell választani – fogalmazott

Lázár János szerint a következő választás arról szólt majd, hogy „úgy lesz, mint 2010 előtt, vagy úgy, mint azóta.” Úgy látja, hogy az ellenzék megszüntetné a jelenlegi családtámogatási rendszert és az alacsony adókulcsokat.

Összegzés

A közlekedési tárca szerint Magyarország az elmúlt években:

  • stabilan fejlődő vasúti rendszert épített,
  • jelentős autópálya- és útfelújítási programokat indított,
  • stratégiai előnyhöz jutott a tranzitforgalomban,
  • és olyan beruházási csomagot menedzsel, amely évtizedekre meghatározza az ország közlekedési jövőjét.

A következő évek kérdése: lesznek-e uniós források, és sikerül-e tovább gyorsítani a fejlesztéseket.

Forrás: MTI

Pécsi diák is dobogón: rangos nemzetközi természettudományi olimpián brillíroztak a magyar fiatalok

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Pécsi diák is dobogón: rangos nemzetközi természettudományi olimpián brillíroztak a magyar fiatalok

Kiemelkedő eredménnyel zárta a 22. Nemzetközi Junior Természettudományi Olimpiát (IJSO) a magyar csapat: két ezüsttel és négy bronzzal a nem hivatalos országverseny 8. helyét szerezték meg Szocsiban. A sikerből Pécs is kivette a részét – a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tehetséges diákja, Csonka Sebestyén bronzérmet szerzett.

A megmérettetést november 23. és december 2. között rendezték meg, 22 ország küldött csapatot, Magyarország pedig – az Európai Unió egyetlen indulójaként – különösen erős szereplőként volt jelen. A verseny a 16 év alatti korosztály egyik legrangosabb nemzetközi seregszemléje, ahol biológiából, kémiából és fizikából kell elméleti és gyakorlati tudást bizonyítani.

Pécsi siker a természettudományok világversenyén

A magyar csapat tagjai közül bronzérmet szerzett:

  • Csonka Sebestyén – Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs

Sebestyén teljesítménye újabb bizonyítéka annak, hogy a pécsi középiskolák – élükön a „Ciszterrel” – évek óta stabilan a legtehetségesebb magyar diákok közé nevelik tanulóikat, különösen a természettudományos területeken.

Fotó forrása: Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium

A további magyar érmesek

Ezüstérem:

  • Kiss Mihály – ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium (Budapest)
  • Hicsó Máté Kristóf – Fazekas Mihály Gimnázium (Debrecen)

Bronzérem:

  • Rajtik Barnabás Sándor – Fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium
  • Kaszab Kristóf István – Fazekas Mihály Gimnázium (Debrecen)
  • Roszkos Vilmos – ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium (Budapest)
  • Csonka Sebestyén – Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs

Felkészítők és háttérmunka

A magyar delegációt az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium tanárai kísérték:
Gyertyán Attila (fizika, matematika), Varga Bence (kémia), Villányi Attila (kémia, biológia); a felkészítésben Papp Ádám (biológia) is részt vett.

A versenyt 2004 óta minden évben megrendezik, Magyarország pedig az alapítás óta minden alkalommal delegál csapatot – az IJSO egyben fontos „belépő” a későbbi nemzetközi olimpiai sikerek felé.

Újra megszólalnak a pécsi harangok

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Újra megszólalnak a pécsi harangok

December 6-án, szombaton 16:30-kor ünnepélyes keretek között adják át a pécsi belváros egyik legjelentősebb szakrális épületének, a dzsámiként ismert Gyertyaszentelő Boldogasszony-templomnak megújult harangtornyát. A szertartáson Felföldi László megyéspüspök mond köszöntőt és végzi el a harangok megáldását, míg a város nevében Péterffy Attila polgármester szól az egybegyűltekhez.

A harangok hosszú csendje most ér véget: 2017 óta nem szólaltak meg, miután meghibásodott a toronyszerkezet mozgatását irányító elektronika. Bár az elmúlt években plébániai gyűjtés is indult a felújításra, az összeg csak töredékéig fedezte volna a szükséges munkát. A teljes korszerűsítés végül a polgármester 2024. évi keretéből valósulhatott meg, a kivitelezést a Pécsi Egyházmegye koordinálta.

Modern technika, megújult külső

A munkálatok 2025 késő őszén kezdődtek, amikor szakemberek érkeztek a toronyhoz, hogy több évtizednyi elavult technikát váltsanak fel korszerű rendszerekkel. A felújítás során:

  • teljesen megújult a harangokat mozgató hidraulikai rendszer,
  • új elektronikai vezérlőegységek kerültek beépítésre,
  • kicserélték a meghajtómotorokat és azok vezérlését,
  • valamint a torony külső megjelenése is frissítést kapott.

A felújítás adventre készült el, így a város az ünnepi időszakban már újra hallhatja Pécs egyik legkülönlegesebb harangszavát.

Több évszázados múlt – rombolástól a modern haranglábig

A Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom helyén már a 13. században állt katolikus templom, amelyet Szent Bertalan apostol tiszteletére szenteltek fel. A török hódítók az 1560-as években elbontották, és köveiből felépítették Gázi Kászim pasa dzsámiját, amely ma Pécs egyik legfontosabb jelképe.

A török kiűzése után jezsuiták vették birtokba az épületet, a 19. században a cisztercieké lett, a kupolát neoreneszánsz stílusban újították fel, és ekkor kerültek új harangok a toronyba. A harangtorony azonban a Széchenyi tér 1939-es átépítésekor elbontásra került, mert nem illeszkedett a műemlék jelleghez.

A templom évtizedekig maradt harang nélkül, mígnem az 1980-as évektől új tervek születtek – tornyot azonban nem engedélyeztek. A megoldást végül Dr. Bachman Zoltán építész látványterve hozta el, amely nem tornyot, hanem önálló haranglábat javasolt. A harangláb az ásatások nyomán feltárt Szent Bertalan-templom alapköveinek fölé került, és alapvetően megváltoztatta a tér karakterét anélkül, hogy a műemléki környezetet sértette volna.

Szent Bertalan harangjai – különleges szerkezet, felemelkedő harangláb

A hajdani szentély helyén kialakított aknába liftet építettek be, erre került a három rozsdamentes acélcsőből álló harangláb, amelyre a harangokat felfüggesztették. A harangokat mágneses erőterű elektromotorok mozgatták.

Három harang kapott helyet a szerkezetben:

  • Szent Mór és Szent Bernát harang – 290 kg
  • Árpád-házi Szent Margit harang – 190 kg
  • Szent Pál lélekharang – 90 kg
Fotó: Pécsi Egyházmegye

Amikor harangozásra került sor, a szerkezet 13 méter magasra emelkedett, majd két perc után visszasüllyedt öt méterre. A harangszó kezdetét és végét gregorián dallamból komponált harangjáték jelezte, Kircsi László, a PTE Művészeti Kar docensének munkája.

A harangokat 2004. szeptember 11-én szólaltatták meg először újra, Mayer Mihály püspök áldásával – egészen 2017-ig működtek hibátlanul.

Adventben újra megszólalnak

A több mint nyolc évnyi csend után a pécsiek most ismét hallhatják a dzsámi jellegzetes harangszavát. A cél az, hogy naponta háromszor – reggel hétkor, délben és este hétkor – újra visszatérjen az a hang, amely generációkon át hozzátartozott a főtér mindennapjaihoz.

A december 6-i ünnepélyes átadás nem csupán egy műszaki beruházás lezárása, hanem várostörténeti pillanat, amely egyszerre szól a múlt tiszteletéről és a jelképértékű épület jövőjéről.

Forrás, fotók: Pécsi Egyházmegye

Érkeznek a városrészi karácsonyfák Pécsre

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Érkeznek a városrészi karácsonyfák Pécsre

Pécs idén is ünnepi díszbe öltözik: a hagyománnyá vált városrészi karácsonyfák ezen a héten folyamatosan érkeznek meg a kijelölt helyszínekre. A Széchenyi téren november 20-án felállított „mindenki karácsonyfája” már most ünnepi hangulatot teremt a belvárosban, és hamarosan a város többi pontján is felragyognak a fények.

Uránvárosban, a 17 emeletes épület előtti téren már teljes díszben ragyog a városrész karácsonyfája. Meszesen és a FEMA körforgalomnál is felállították már a fenyőket, amelyeket kedden délelőtt öltöztettek ünnepi díszbe.

Fotó: Biokom NKft. / Facebook

A hét folyamán további városrészekbe is megérkeznek a fák:

  • Kertváros – Csontváry sétány
  • Rácvárosi út – Magyarürögi út kereszteződése
  • Magasház helye
  • Hird – Zengő utca
  • Szabolcsfalu
  • Vasas
  • Somogy

Idén összesen 11 városrészi karácsonyfa teszi hangulatosabbá az adventi időszakot Pécsett. A cél, hogy a közösségi terekben is megjelenjen az ünnep varázsa – legyen szó akár egy rövid séta közben felcsillanó díszvilágításról, akár egy közös családi fotó helyszínéről.

Forrás: BIOKOM NKft.

Családi programokkal és ünnepi koncertekkel vár az adventi időszakban a Pannon Filharmonikusok

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Családi programokkal és ünnepi koncertekkel vár az adventi időszakban a Pannon Filharmonikusok

A Pannon Filharmonikusok idén is gazdag adventi kínálattal készül: családi programok, vendégzenekarok, ünnepi hangverseny és öt alkalommal előadott Diótörő varázsolja ünnepi hangulatba a pécsieket és az ide látogatókat.

A zenekar közleménye szerint december 6-án kamaraprodukciókkal és játékos zenei programokkal várják a legkisebbeket. Az adventi időszak egyik kiemelt eseménye december 18-án az ünnepi hangverseny lesz, amelyet a pécsi székesegyházban rendeznek meg, a tízéves jubileumát ünneplő fesztiválkórus közreműködésével. A koncertet Dobos László és Vass András vezényli.

A hagyományokhoz híven idén is felcsendül Bach Karácsonyi oratóriumának 6. kantátája, valamint elhangzik a pécsi születésű zeneszerző, Deáky István egyik műve is. Az ünnepi hangulat elmaradhatatlan része a Diótörő: a zenekar és a Pécsi Balett közös produkciója — a Bóbita Bábszínház közreműködésével — december 20. és 22. között öt alkalommal lesz látható.

Adventben vendégfellépők is gazdagítják a pécsi koncertkínálatot:

  • December 11-én a Győri Filharmonikus Zenekar érkezik, Csajkovszkij, Richard Strauss és Ravel műveivel, Kállai Ernő hegedűművész közreműködésével, Sergey Neller vezényletével.
  • December 12-én a Kodály Filharmonikusok Debrecen lép színpadra, Mozart „Koronázási” zongoraversenyével és Dvořák monumentális 9., „Az Újvilágból” szimfóniájával. A zongorista és karmester Somogyi-Tóth Dániel lesz.

A Pannon Filharmonikusok teljes adventi programja és további részletek a www.pfz.hu oldalon érhetők el.

A kecskefűz lett az év fája

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
A kecskefűz lett az év fája

A kecskefűz (Salix caprea) kapta az „Év Fája” címet 2025-ben – közölte az Országos Erdészeti Egyesület kedden az MTI-vel. A közönségszavazáson rendkívül szoros verseny alakult ki: a kecskefűz 745 szavazattal nyert, mindössze két voks előnnyel megelőzve a rezgő nyarat, amely 743 szavazatig jutott. A harmadik helyen a hamvas éger végzett 562 szavazattal.

A szervezet közlése szerint a kecskefűz több szempontból is különleges faj: ez szolgáltatja részben a húsvéti barkát, emellett az egyedüli fűzfaj, amely többletvíz nélkül is képes megélni. Elsősorban domb- és hegyvidékeinken fordul elő, az Alföldön viszont kifejezetten ritka. Bár ma már értékes ökológiai szerepe ismert, fatermetű egyedei régen ritkaságszámba mentek, hiszen évszázadokig „gyomfaként” tekintettek rá.

Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben három jelöltet ajánl a címre. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet egy-egy őshonos fafajra, és szélesebb körben ismertebbé tegye azok szerepét, értékeit és természetvédelmi jelentőségét.

Forrás: MTI

Magyar Posta: idén is korábban érkezik a decemberi nyugdíj

Sztropnik-Vass Anikó
-
0
Magyar Posta: idén is korábban érkezik a decemberi nyugdíj

Jó hírrel szolgál a Magyar Posta: az ünnepek előtt idén is korábban kapják kézhez havi járandóságukat a nyugdíjasok – derül ki a vállalat kedden kiadott közleményéből.

A nyugdíjkifizetési naptár alapján a kézbesítés december 2-án indul, és december 16-áig minden érintetthez eljut az összege. Ez a gyakorlat már évek óta bevett, célja pedig, hogy a nyugdíjasok még az ünnepi készülődés előtt, időben hozzájussanak a juttatásukhoz.

A Magyar Posta a megszokott ütemezés szerint, a kijelölt napokon viszi ki a kifizetéseket.

A közleményből az is kiderül, hogy a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások közel 34 százalékát ma is készpénzben, postai úton kapják meg az érintettek. Ez mintegy 800 ezer ember számára jelenti a személyes kézbesítést.

Forrás: MTI

1...132133134...2 840133. oldal a 2 840-ból