StyleNews

A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.    

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás.    

A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.    

Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk  jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.    

Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben.   

A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.

Forrás: mti.hu

Sajtótájékoztatót tartott Pécsett Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődési Bizottságának LMP-s elnöke a magyarországi vízkincsek kihasználásáról.

Az LMP szerint miközben az összeomlás felé tart Magyarországon az ivóvízellátás, a kormány egyetlen célja, hogy idegen gazdasági szereplőknek szolgáltassa ki a magyar vízkincset.

Keresztes László Lóránt szerint miközben a kormány ivóvízhálózat-fejlesztési programról beszél, a rendszer karbantartásához szükséges források nem szerepelnek sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben. Az idei évben mindössze néhány milliárd forintot szánnak erre és a jövő évben sem fognak semmilyen „országos szinten értelmezhető munkát elkezdeni”. A kormány azt is elhallgatja, hogy brutális vízdíj-emelésre készül.

Az ellenzéki politikus „részleges beismerésnek” minősítette V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára hétfőn, Székesfehérváron tett kijelentését, mely szerint a kormány nem fordított kellő figyelmet az ivóvízhálózat szinten tartására, fejlesztésére. Ugyanakkor az államtitkár hiába beszél az ágazatot fejlesztő program kidolgozásáról, ha nem teszi mellé az éves szinten szükséges százmilliárdokat, amelyből el lehetne kerülni a rendszer összeomlását.

Keresztes László Lóránt kiemelte: nem azért nem kezdi meg az ivóvízhálózat karbantartását a kormány, mert nincs pénz a költségvetésben, hanem mert a javítások helyett idegen ipari szereplők, jellemzően akkumulátorgyárak brutális vízigényét szolgálja ki adófizetői pénzből. A gödi és az iváncsai akkumulátorgyár vízellátásnak biztosítására 30-30 milliárdot költ a kormány, a debreceni beruházásokhoz 50 milliárd forintos víziközmű rendszerépítést terveztek a jövő évi költségvetésben.

„A kormánynak tehát ezeknek az akkumulátorgyáraknak a vízellátása az első, és csak utána gondolkodik majd valamikor a lakossági ivóvízellátás biztosításán” – mondta.

Kitért arra is, hogy a rendszer 2010 előtt is nehéz helyzetben volt, de 2010 után egyértelműen rosszabb lett a helyzet, duplájára nőtt a csőtörések száma. Ma Magyarországon 20 százalék alatt van a megfelelő minősítésű vízrendszerek aránya, és a megtermelt ivóvíz 25 százaléka felhasználás nélkül elfolyik a borzalmasan rossz állapotú csőhálózat miatt.

Forrás: MTI