A kék zónák olyan különleges földrajzi területek a világon, ahol az emberek kiemelkedően magas életkort érnek meg, és hosszabb ideig élnek egészségben. A jelenség megértésére és a hosszú élethez hozzájáruló életmódbeli szokások hazai meghonosítására jött létre a Kék Zóna Projekt Magyarország, amelynek célja a várható élettartam és az egészségben eltöltött évek számának növelése. Három magyar település után újabb három csatlakozik – köztük Kozármisleny.
A program első hazai mintatelepülései – Nagyréde, Nagykovácsi és Noszvaj – idén nyáron kezdték meg az egyéves kutatási időszakot, amelyben komplex mérések és életmódfejlesztő programok segítségével vizsgálják a közösségi és egészségügyi beavatkozások hatásait.
A második körben, jövő nyártól újabb három település kerül be a projektbe, köztük Kozármisleny is.
A program munkatársai ezen a héten Kozármislenybe látogattak, hogy feltérképezzék a város erősségeit, kihívásait, valamint elvégezzék a szükséges SWOT-elemzést.
– A várost a Pécsi Tudományegyetem és Szabolcs Péter, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Mentes Munkacsoportjának elnöke ajánlotta a programba. Fontos számunkra, hogy a mintatelepülések nagyon különbözőek legyenek, hiszen így kapunk valós képet a magyarországi helyzetről. Kozármisleny ebben a körben egyfajta kakukktojás, mert más kihívásokkal, más korösszetétellel rendelkezik – ugyanakkor éppen ez teszi rendkívül értékessé a részvételét – mondta Turcsán Emese, a Kék Zóna Projekt Magyarország vezetője. Hozzátette: a település fiatal, aktív lakosságának bevonása különösen fontos, hiszen sok helyen épp a középgeneráció elérése jelent kihívást.
Mi vár a kozármislenyiekre? – lakossági fórumtól a közös főzésekig
A program előkészítése már tavasszal elindul: lakossági fórumon mutatják be, hogy mi is pontosan a Kék Zóna Projekt, milyen lehetőségeket kínál, hogyan lehet regisztrálni, és milyen programok várhatók.
Ezt követi egy kötetlen ismerkedő nap a jelentkezőkkel, augusztusban pedig egy nagyszabású nyitórendezvény, ahol megtörténnek az úgynevezett bemeneti mérések, amelyek vizsgálják a mentális és fizikai állapotot, rögzítik az életmódbeli szokásokat, valamint a közösségi aktivitást is. A kutatás lényege, hogy a program végén – egy év elteltével – kimeneti mérés mutathassa meg a változásokat.
A tervezett programok a kék zónák öt alappillérére épülnek, így többek között az egészséges táplálkozás is hangsúlyos szerepet kap majd. A dietetikusok és élelmiszermérnökök nemcsak előadásokat tartanak, hanem közös főzéseket, fermentálási bemutatókat és kovászolási alkalmakat is szerveznek, ahol a résztvevők egyszerűen elkészíthető, mégis tápláló ételekkel ismerkedhetnek meg – különösen olyan receptekkel, amelyek a rohanó családok mindennapjaiba is könnyedén beilleszthetők. A mozgás szintén alapvető eleme lesz az egyéves időszaknak: közös túrák, kirándulások és kerékpározások várhatók, és a program természetesen kapcsolódik majd a helyi sportélethez is, többek között a kézilabda- és futballklub bevonásával.
A közösségépítés legalább ilyen fontos pillér, ezért számos olyan eseményt terveznek, amelyek a helyiek közötti kapcsolatokat erősítik, és segítenek abban, hogy minél többen aktívabban kapcsolódjanak a város életéhez. Mindezek mellett a mentális jóllétre is nagy hangsúly kerül: önismereti foglalkozások, motivációs és célkitűző tréningek, valamint stressz- és konfliktuskezelési programok is elérhetők lesznek, sőt az időmenedzsmenttel foglalkozó alkalmak is a kínálat részét képezik. A szervezők arra törekednek, hogy minden korosztály megszólítást kapjon, ezért külön programok készülnek a gyerekek, a fiatalok, a középgeneráció és az idősek számára is.
Helyi szakemberek és vállalkozások bekapcsolódására számítanak
Turcsán Emese elmondta, a projekt alulról jövő kezdeményezésként működik, tehát nincs mögötte állami finanszírozás. A szakmai csapat mellett helyi szakemberek és civil szervezetek aktív részvételére számítanak. Pszichológusok, dietetikusok, agrármérnökök jelentkezhetnek, valamint olyan cégek is, amelyek anyagi vagy szolgáltatási támogatást adnának a programhoz. Az erről szóló felhívások a projekt közösségi médiafelületein és a kekzonaprojekt.hu oldalon fognak megjelenni.
Ígéretes jelek az első három mintatelepülésről
Bár az első ciklus kimeneti méréseire csak jövő augusztusban kerül sor, már most láthatók pozitív hatások. A településeken erősödik az összetartás, egyre több az önkéntes kezdeményezés, fejlődik az önismeret és az önbizalom.
– Azt látjuk, hogy sikerül a fiatalokat kimozdítani a telefon mögül, az időseket pedig a négy fal közül – fogalmazott Turcsán Emese.
