A szlovákiai magyar közgazdász kinevezését Zuzana Chaputova szlovák államfő rendkívüli tájékoztatón jelentette be.
A szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint Zuzana Caputová Ódor Lajost, a szlovák központi bank (NBS) alelnökét nevezi ki a szakértői kormány élére, azt követően, hogy a nap folyamán felmentését kérte Eduard Heger ügyvezető szlovák kormányfő.
Ódor Lajos a felvidéki Révkomáromban született 46 éves magyar közgazdász, 2016 óta vendégprofesszor a Közép-európai Egyeteme (CEU). Az általános iskola első négy osztályát a kis csallóközi faluban, Nagykeszin végezte, majd a felső tagozatot már az ekeli általános iskolában. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban tett érettségit követően (ma Selye János Gimnázium) a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika-Fizika Karán végzett, méghozzá Matematika-Management szakra specializálódva.
97 éves lett Sir David Attenborough angol természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője. A Cambridge-i Egyetemen végzett, illetve a London School of Economics-on, 1957 óta készít természetfilmeket és sorozatokat a brit BBC televíziócsatorna számára, amelyek közül is a legismertebb a kilenctagú Élet-sorozat, mely átfogó képet mutat be a földi élővilágról. Emellett a BBC programigazgatója volt az 1960-as és 1970-es években.
A természettudományok széles körű ismertetésében végzett nagy formátumú munkásságának elismeréseképpen egy 1998-ban felfedezett új hangyászsün fajt róla neveztek el, ez az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi). Attenborough a magyar nézők szívébe híres-hírhedt trilógiájával lopta be magát annak idején, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós modorának köszönhetően, egy csapásra Cousteau kapitány és Gerald Durrell egyenrangú társává emelkedett.
Később jött a szintén nagy sikerű Az első édenkert, majd az Antarktiszt bemutató Élet a fagyban című sorozat, de természetfilmjei mellett, más szálak is kötötték a tévéhez: a hetvenes években a BBC programigazgatójaként a csatorna az ő elnöklése alatt kezdett el például színes filmeket sugározni.
Munkájának jelentőségét maga a királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. 2005. június 10-én megkapta az Order of Merit kitüntetést is, amelyet szintén II. Erzsébet brit királynő adományoz azoknak, akik kiemelkedő tetteket hajtottak végre a művészetek vagy a tudományok területén.
Az Attenborough nyolcvanadik születésnapján tartott ünnepség több mint ötvenéves tévés munkásságáról is megemlékezett, a beszédekben többek között Anglia nemzeti kincseként emlegették a tudóst. A rendezvényen nem kevésbé híres testvére, a rendező-színész Richard Attenborough (Gandhi, Chaplin, Jurassic Park) mellett, tiszteletét tette például a Monty Pythonból ismert Michael Palin is, aki szintén készített már ismeretterjesztő sorozatot, Nyolcvan nap alatt a Föld körül címmel.
Forintban 7, euróban több mint 10 százalékkal fizetett többet a tőzsdei árhoz képest Magyarország az orosz gázért – jött ki a Népszavának a KSH adataiból.
A holland gáztőzsdén decemberben egy köbméter gázt átlagosan 452 forintért adta-vettek, Oroszország viszont ugyanekkora mennyiségért 484 forintot kért és kapott Magyarországtól.
Februárban mintegy 387 millió köbméter gáz érkezett Oroszországból, ezért cca 187 milliárd forintot fizethettünk. A tőzsdei árak azonban folyamatosan csökkentek, így ha a gázt nem az új magyar-orosz szerződés alapján, hanem a tőzsdén vesszük meg, akkor ugyanazért mennyiségért 187 milliárd helyett 74 milliárd forintot kellett volna fizetni.
Az AP számításai szerint az állami MVM idén eddig 799 milliárd forintot kapott az államtól „a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” jogcímen, voltaképp a cég által az oroszoknak fizetendő gázár és a rezsicsökkentett termékek bevételei közötti hiány ellentételezésére.
A magyar kormány minden nap azért dolgozik, hogy Európa keresztény legyen – jelentette ki az igazságügyi miniszter hétfőn Budapesten.
Varga Judit az Európa-nap – Amikor a jövő elkezdődött. Az Európai Unió történetének tanulságai című konferencián szólalt fel, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Tanulmányok Intézete szervezett. A miniszter Robert Schumannak, az Európai Unió (EU) egyik alapítójának szavaira utalt, amelyek szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Varga Judit úgy vélekedett, hogy ami Magyarországon kipróbálva sikeres, az „nagyüzemi méretben Európában is sikeres lehet”, ezért tartanak ki a konzervatív értékek mellett. Azt mondta, hogy számára napi EU-s munkája során meghatározó vezérelv az egység és sokféleség tisztelete. Jövő tavasszal európai parlamenti választásokat tartanak, ezt követően pedig magyar uniós elnökség jön majd – emelte ki a miniszter. Az elnökség 13,5 évente adatik meg, ezért élni kell a lehetőséggel, meg kell mutatni a magyar rátermettséget, kreativitást – jelentette ki. Varga Judit azt mondta, hogy átfogó munkaterhet visel majd a teljes közigazgatás. Az EU elnökségét betöltő országnak kell biztosítania a kitűzött célok megvalósítását, valamint a jogalkotás folytonosságát is – tette hozzá. Hangsúlyozta: Magyarország egy olyan unióhoz csatlakozott, amelyben a konszenzus kultúráját tartották a szerződések legfontosabb alapelvének. A miniszter jelezte: a kormány szerint nem lehet mindig engedni a tagállami önállóságból, sok szakpolitikában minden országnak joga van saját eszköztárának megválasztásához. Megjegyezte: a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz. Erre példa a 2015-ös migrációs válság is: amit akkor Magyarország megfogalmazott mint fő elv, kezd fősodratú EU-s hozzáállássá válni. Különleges időszaknak nevezte a közvetlenül a választások után következő uniós elnökségét. Magyarország feladatának egy Európa érdekében felmutatott élhető alternatíva megfogalmazását nevezte Varga Judit. Közölte, hogy már hoznak stratégiai döntéseket az elnökséggel összefüggésben. A tárcavezető arról is beszélt, hogy azok, akik 2004-ben, a magyar EU-csatlakozás idején születtek, már tanulhatnak az NKE falai között. A fiatalok véleménye fontos a kormánynak – jelentette ki. Deli Gergely, az NKE rektora hangsúlyozta: május 9-én ünneplik az európai békét és egységet. Ezen a napon emlékeznek meg a Schuman-nyilatkozatról, amelyet az EU-hoz vezető út kezdetének tekintenek. Robert Schuman egy olyan együttműködést vázolt fel az európai országok között, amellyel elkerülhető a háborúk kirobbanása. Deli Gergely úgy vélekedett, hogy az Ukrajnában, Magyarország szomszédjában dúló harcok miatt jelenleg közvetlen közelről érezhető a béke fontossága. A rektor közölte, hogy az NKE több mint negyven európai egyetemmel működik együtt. Magyarország közelgő uniós elnöksége szempontjából is kiemelt jelentőségű, hogy a felsőoktatási intézmény több képzése, tudományos tevékenysége is hangsúlyosan kötődik az EU-hoz – fűzte hozzá. Deli Gergely azt mondta, a hétfői konferencia alkalmat biztosít rá, hogy az unió történetéről és működéséről nagy tudással rendelkező előadók segítségével áttekintsék az integráció múltját és jelenét, továbbá tanulságokat vonjanak le a jövőre nézve.
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy 37 éves férfival szemben. Az elkövető egy ferencvárosi, használaton kívüli hotelben önhibájából eredően rosszul lett, majd az ebből adódó, tudatzavart állapotban rátámadt a neki segíteni próbáló, szomszédos szobában lakó sértettekre, ennek során az egyik nőt egy késsel nyakon szúrta.
A vádirat szerint a vádlott 2022. január 3-án, kábítószertől bódult állapotban ért haza a IX. kerületben lévő, használaton kívüli hotelbe – ahol élettársával és közös gyermekeikkel együtt lakott – majd antidepresszáns gyógyszereket vett be. A férfi az önhibából túladagolt gyógyszer és kábítószer együttes hatására rosszul lett, öntudatlan állapotba került és összeesett a folyosón. Az élettársa segítségért kiáltott, amire a szomszédos szobában lakó három nő közül a későbbi sértett és annak lánya a segítségére sietett. A nők visszakísérték a férfit a szobájába, mentőt hívtak, és a mentőszolgálat munkatársainak iránymutatásával elsősegélyt nyújtottak.
Ennek során azonban a vádlott hirtelen magához tért, és a tudatzavar állapotában azt hitte, megtámadták, ezért az élettársa telefonját összetörte, a szomszéd nőket pedig hangosan szidalmazta, akik megijedtek, és visszamenekültek a szobájukba, az ajtót pedig magukra zárták.
A vádlott a két nő után futott, berúgta a bejárati ajtót, majd a fürdőszobába menekülő sértett után ment, és őt többször, ököllel megütötte, valamint megrúgta. A sértett szintén lakásban tartózkodó édesanyja ekkor a lánya segítségére sietett, felszólította a vádlottat, hogy ne bántsa a lányát, mire a vádlott az idősebb nő felé fordult, és őt is többször, ököllel megütötte. Ekkor viszont a fiatalabb sértett próbált segíteni az édesanyjának, megpróbálta lefogni a vádlottat, aki ekkor a mellettük lévő asztalról felkapott egy bicskát, és azzal az anyját védő, fiatalabb nőt nyakon szúrta, majd a kést a földre dobta és kiment a szobából.
A vádlott élettársa eközben egy a földszinten lakó férfi segítségét kérte, aki visszakísérte a vádlottat a saját lakószobájába.
A bántalmazás következtében a fiatalabb sértett a nyakán egy 8 napon belül gyógyuló szúrt sebzést szenvedett, azonban a támadás – figyelemmel annak eszközére, valamint a támadott testtájékra – alkalmas volt életveszélyes sérülés okozására, annak elmaradása csak a véletlennek volt köszönhető. Az idősebb sértett szintén könnyebb sérüléseket szenvedett.
A Fővárosi Főügyészség a férfit életveszélyt okozó testi sértés bűntett kísérletével és magánlaksértés vétségével vádolja, és vele szemben börtönbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban. A vádlott jelenleg is letartóztatásban van.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság ügyben kiadott korábbi közleménye az alábbi linken elérhető:
A 6-os úton Szentlőrinc felé, a Piros talicska csárda környékén történt a baleset – írták egy Facebook-csoportban.
A rendőrség arról tájékoztatott, hogy egy szabályosan kanyarodó autóba ment bele hátulról egy motoros. A motort egy 17 éves személy vezette aki súlyosan megsérült. Mentők jelenleg is a helyszínen vannak.
Jelenleg teljes útzár mellett tart a helyszínelés, mert az autó keresztbe állt az úttesten. Aki teheti kerüljön!
Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek a rendőrök.
Egy 45 éves német állampolgár közlekedett autóbusszal az M1-es autópályán Hegyeshalom irányából Győr felé 2023. május 7-én 23 óra körüli időben. Útja során a járművezető előzésbe kezdett – vélhetően figyelmetlenségéből adódóan – nekicsapódott a belső sávban közlekedő 75 éves férfi által vezetett Volkswagen típusú személygépkocsinak. Az ütközéstől a Volkswagen árokba csapódott, ahol a gépkocsi kigyulladt és kiégett. A balesetben a vétlen sofőr megsérült, őt a mentőszolgálat munkatársai kórházba vitték.
Az eset körülményeit a Győri Rendőrkapitányság vizsgálja.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság arra hívja fel a közlekedők figyelmét, hogy a balesetek többségében súlyos szabályszegés áll a háttérben, de vannak olyan esetek is, amikor kisebb hiba, egy másodpercnyi figyelemkihagyás okozta a tragédiát, ezért kérjük mindig vezessenek rendkívül figyelmesen és óvatosan!
Régebben elég gyakran rendeltem magamnak vacsorát, mostanában viszont leszoktam róla, és nem azért, mert sokallanék 3000-3500 forintot egy pizzára. 3000-3500 forint nem sok pénz egy pizzáért, feltéve ha az a pizza
– fatüzelésű kemencében készül
– 00-s olasz liszttel
– olasz paradicsomból
– mozzarellával, lehetőleg mozzarella di bufalaból
– és ha már kerül rá valamilyen feltét, akkor az olasz sonka, vagy olasz szalámi legyen
Ebben az esetben nem sok a 3500 forint, vannak Pécsett olyan helyek ahol lehet ilyen pizzát kapni, nagyjából ennyiért. A gond a kiszállításos pizzákkal van, amiket bűn pizzának hívni. A pizza fatüzelésű kemencében készül, és arra leggyakrabban mozzarella kerül és pont, minden más melegszendvics, pizzának tilos lenne nevezni. Kár amúgy, hogy az olaszok nem védették le jobban ezt a nevet, teszem hozzá, minket is biztosan zavarna, ha valahol gulyásnak neveznének valamit, ami maximum nyomokban hasonlítana rá.
Régebben azok a pizzériák, melyek kiszállítottak nyilván nem voltak olyan jók, mint a kemencés helyek, cserébe viszont jóval olcsóbbak maradtak, ez volt a versenyelőnyük, emiatt rendeltem tőlük a csóró egyetemista időszakomban. Most azt látom, hogy pont ugyanannyiba kerülnek ezek a förmedvények, mint a rendes, tisztességes nápolyi pizzák, és ezzel az a nagy gond, hogy két pizzériában is volt szerencsém dolgozni, kettő másiknál az érkező árukat láttam, még a mostani infláció mellett is nevetséges dolog 3000-3500 forintot elkérni valamiért, ami
– ARO-s lisztből van
– Metrós konzervparadicsom kerül rá
– ARO-s trappista sajt (rosszabb esetben „pizzasajt” pfej)
– gépsonka
– az igazi bűnözőknek pedig konzerv ananász és kukorica (mondjuk aki ananásszal kéri a pizzát, az meg is érdemli)
Emellett pontosan tudom, hogy a legtöbb szakács sz*r fizetést kap, jó esetben alkalami bejelentéssel dolgozik, rosszabb esetben feketén, a futár a saját autóját használja, ha tönkremegy akkor pech, így járt, a fizetésébe pedig előre bele van kalkulálva a borravaló, betegszabiról nem is álmodhat, cserébe naponta 12 órát dolgozik, és a főnök nagy kegyesen megengedi, hogy egyszer egy nap ehessen egy alap pizzát (a másodikat is megeheti, de a felét ki kell fizetnie!).
Na, ez az, ami nem ér meg 3000-3500 forintot, és nem is kerül annyiba. És ez az oka annak, hogy most már tényleg csak akkor rendelek kaját, ha minden kötél szakad, teszem hozzá, pizzát amúgy sem szabadna kiszállítani, hiszen ha van étel, ami csak frissen jó, az pont a nápolyi pizza. Persze ezek nem pizzák, ezek ungarische melegszendvicsek. Más kategória, másműfaj, ugyanazon az áron. Szerencse persze, hogy kapitalizmusban élhetünk, hiszen a vállalkozó dönthet úgy, hogy ad valami ehetetlen borzalmat 3290-ért, én pedig dönthetek úgy, hogy akkor inkább valami mást kérek.
