Keddtől indulhatnak a kilakoltatások, miután április 30-val véget ért a téli moratórium. Szatmári Andrea, az Utcajogász egyik önkéntese szerint a korábbi évekhez képest többen kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy elveszítik lakhatásukat. Egyes önkormányzatok is hozzájárulnak ehhez, van, ahol a négyszeresére emelték a bérleti díjat.
November 15. és április 30. között magánszemélyt nem lehet kilakoltatni (kivéve az önkényes lakásfoglalókat), ez a téli moratórium. Az ezt követő első munkanap idén május 2-ra esik, onnantól bármikor kirakhatják a végrehajtók a bajba került adósokat az ingatlanukból.
A végrehajtási ügyek a moratórium alatt sem állnak le, jogerősen lezárulhatnak, elrendelhetik a végrehajtást, amellyel meg kell várni a moratórium végét. Évente két-háromezer olyan kilakoltatás van Magyarországon, ahol végrehajtónak kell kitennie a volt tulajdonost vagy bérlőt az ingatlanból, akár rendőri segítséggel. – írja a Szabad Európa.
Májustól már csak a végrehajtó időbeosztásán múlik, hogy mikor hajtja végre a kilakoltatást, ez attól függ, hány ügy várakozik az asztalán. Szatmári Andrea, az Utcajogász ingyenes jogsegélyszolgálat egyik önkéntese szerint egészen biztos, hogy egyre több embernek okoz nehézséget fizetni a számláit vagy egyéb tartozását, ezért a kilakoltatások emelkedésére számít.
Ez az ügyfélforgalmukon is látszik, ezért gondolkodnak rajta, hogyan tudnák bővíteni az ügyfélfogadást a Blaha Lujza téren, mert olyan sokan keresik őket, hogy nem férnek bele a két órába. Ahogy arról korábban beszámolt a lap, május 5-én maratoni ügyfélfogadást tartanak a Blahán, aznap délután kettőtől este nyolcig lehet az önkéntesekhez fordulni ingyenes jogi segítségért.
Szatmári Andrea idén az önkormányzati bérlakásoknál is a kilakoltatások jelentős növekedésre számít, mert több kerületben és településen drasztikusan megemelték a bérleti díjat. A Covid-járvány miatti veszélyhelyzet alatt az önkormányzatok nem emelhettek lakbért, de azóta számos helyen tapasztalták, hogy piaci árat szabtak meg – mondta az Utcajogász önkéntese.
„Törökbálinton például negyvenezer körülről ment fel 140-160 ezer forintra a havi lakbér. Egyik hónapról a másikra ez borzalmasan nagy különbség. Győrből volt olyan ügyfelünk, aki felújította az önkormányzati lakását, de ha tudta volna, hogy jelentően megemelik a lakbért, nem vállalta volna. Jogilag semmi sem korlátozza az önkormányzatokat a lakbéremelésben. Volt ilyen ügyünk Leányfaluról és a XV. kerületből is” – fogalmazott.
A Covid előtti időszakban sem volt jellemző a drasztikus emelés, csak az ócsai esetre emlékszik, ahol a devizakárosultak lakbérét emelték hirtelen piaci szintre. Ott eljárásjogi hiba miatt a kormányhivatalhoz fordultak, de a lakbéremelést ez sem tudta megakadályozni. A lakbér jelentős emelése nem ütközik jogszabályba, csak a szociális felelősség elvébe – tette hozzá.
Mint mondta, egyre kevesebb az önkormányzati bérlakás, a helyi politikusok pedig kezdik felismerni, hogy már nem jelent politikai kockázatot egy ilyen lépés. Korábban elég népszerűtlen intézkedésnek számított volna a jelentős lakbéremelés, de amióta csak a választók töredéke lakik önkormányzati lakásban, már nem számít. Törökbálinton például van nagyjából 14 ezer szavazó és kétszáz bérlakás, a maradék 13 ezernél nem számít a lakbéremelés, ettől még simán újraválasztják a polgármestert – mondta Szatmári Andrea.
Hangsúlyozta: nem mindegy, hogy a bajba került adós mikor fordul segítségért. Ha már megszületett a jogerős bírósági döntés és ki van tűzve a kilakoltatás időpontja, már nem sokat tehetnek a jogászok, legfeljebb féléves felfüggesztést lehet elérni, de megakadályozni nem tudják. Ha korábban kerül hozzájuk egy ilyen ügy, több a lehetőség. Megvizsgálják például, hogy a bérleti szerződés felmondása szabályos volt-e. Sokszor előfordul, hogy az önkormányzati cégek hanyagul kezelik ezeket az ügyeket – mondta az Utcajogász önkéntese.
Egy önkormányzati bérlakásból való kilakoltatáshoz még csak felhalmozott tartozás sem szükséges. Más lakók panaszai alapján is felmondható a bérleti szerződés, és sokszor az önkormányzatok nem vizsgálják ki a panaszokat Szatmári Andrea szerint. Ilyen esetük is volt nemrég az egyik kerületben. Egy fiatal férfi bérlő ellen érkeztek panaszok, de az önkormányzat nem hallgatta meg őt, egyből felmondta a szerződést. A bíróság másodfokon is a bérlőnek adott igazat, mert nem álltak fenn a szerződés felmondásának okai. Egy másik fővárosi kerületben két-három havi lakbérkésedelem miatt mondták fel a szerződést, és nem biztosítottak részletfizetési lehetőséget – sorolta a hozzájuk került eseteket, ahol tudtak érdemi segítséget nyújtani.
Az ügyek nagyobb részében, ahol nem önkormányzati bérlakásról van szó, árverésen értékesítik az ingatlant, ha a tulajdonos nem tudja kifizetni valamilyen jelentősebb tartozását. Szatmári Andrea szerint a lakóingatlanok árverezésénél a végrehajtást kérő érdekeit szolgálják a jogszabályok.
Már ötszázezer forint feletti tartozás esetén is árverezhető az adós lakása vagy háza. A végrehajtást kérőnek teljesen mindegy, mennyiért adják el az ingatlant. Ezen az összegen régóta nem változtattak, a mai viszonyok között azonban nagyon könnyen összejöhet egy félmilliós tartozás – mondta az utcajogász.
Például egy kétszázezres közműtartozás kamatokkal és a végrehajtói díjakkal hamar elérheti az ötszázezret, és akkor viszik a lakást, ami azért nagy probléma, mert ugyan megtérül a tartozás, de az adós valószínűleg az utcára kerül – tette hozzá. Ezekben az ügyekben végrehajtási szakaszban, különösen, ha a tartozás egyébként fennáll, legtöbbször már csak eljárási hibákra lehet hivatkozni.
Százötvenszeres túljelentkezés a lakáspályázatra
Nem jelent megoldást a moratórium, az állam ezzel csak felteszi a kezét, és elismeri, hogy nem tud segíteni, csak annyit, hogy ne a hidegben váljanak hajléktalanná a kilakoltatottak – mondta Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület vezetője.
Az infláció és a rezsidrágulás miatt egyre többen fordulnak hozzájuk segítségért, sokkal többen, mint ahány családon segíteni tudnának. Legutóbbi lakáspályázatukon százötvenszeres volt a túljelentkezés, ilyen nagy a probléma – tette hozzá.
Önkormányzatokkal állnak szerződésben, a VIII., X., XX. kerülettel, valamint most már a II. kerülettel is, ezen kívül magánszemélyek ingatlanjait is kezelik. Háromszáz ukrán menekültnek biztosítanak lakbértámogatást és száz családnak biztosítanak lakhatást – mondta Kovács Vera.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
