Az idei nyár is komoly próbatétel elé állítja a szervezetet: a tartósan 30–35 Celsius-fok feletti hőmérséklet nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet. A hőség kiszáradást, vérnyomás-ingadozást, keringési problémákat, rosszullétet, súlyosabb esetben pedig akár hőgutát is okozhat. Szakemberek szerint azonban néhány egyszerű szabály betartásával a legtöbb probléma megelőzhető.
A nagy melegben a szervezet folyamatosan azon dolgozik, hogy fenntartsa a normális testhőmérsékletet. Az erek kitágulnak, fokozódik az izzadás, ezzel együtt pedig jelentős mennyiségű folyadékot és ásványi anyagot veszítünk. Emiatt a szívnek is keményebben kell dolgoznia, ami különösen megterhelő lehet az idősek és a krónikus betegséggel élők számára.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
A hőség elsősorban az időseket, a kisgyermekeket, a várandósokat, a krónikus betegséggel élőket, valamint a szabadban dolgozókat és sportolókat veszélyezteti.
Az időseknél csökken a szomjúságérzet, ezért gyakran nem isznak elegendő folyadékot, miközben szervezetük nehezebben alkalmazkodik a magas hőmérséklethez. A kisgyermekek gyorsabban veszítenek folyadékot, ezért őket rendszeresen itatni kell, és fokozottan ügyelni kell arra, hogy ne tartózkodjanak tűző napon. Autóban még néhány percre sem szabad sem gyermeket, sem háziállatot felügyelet nélkül hagyni.
A szív- és érrendszeri, cukorbetegséggel, vesebetegséggel vagy légzőszervi problémával élők számára szintén fokozott kockázatot jelent a hőség. Fontos, hogy a rendszeresen szedett gyógyszereken csak orvosi javaslatra változtassanak.
A folyadékpótlás életet menthet
A szakemberek szerint nem érdemes megvárni, amíg szomjasak leszünk, mert ez már a folyadékhiány első jele lehet. Hőségben a megszokottnál több folyadékra van szükség, elsősorban víz, ásványvíz vagy cukrozatlan tea formájában.
Az alkohol fokozhatja a kiszáradást, a túlzott koffeinfogyasztást pedig szintén érdemes mérsékelni.
Az étkezésre is figyeljünk
A nagy melegben az élelmiszerek gyorsabban romlanak, ezért a tejtermékeket, húsételeket, majonézes salátákat és krémes süteményeket mielőbb hűtőbe kell tenni.
A könnyű nyári ételek – például a saláták, a zöldségek, a gyümölcsök és a sovány húsok – kevésbé terhelik meg a szervezetet. A görögdinnye, az uborka vagy a paradicsom magas víztartalmuknak köszönhetően a folyadékpótlást is segítik.
A fokozott izzadás során nemcsak vizet, hanem nátriumot is veszít a szervezet. A szakemberek szerint a nyári hőségben indokolt lehet valamivel bőségesebben sózni az ételeket, hiszen ezzel csökkenthető a túlzott sóvesztés okozta rosszullétek kockázata.
Hogyan hűtsük magunkat?
Nem feltétlenül szükséges egész nap légkondicionált helyiségben tartózkodni. Napközben érdemes besötétíteni a lakást, a hűvösebb esti és hajnali órákban pedig alaposan átszellőztetni.
Sokat segíthet egy langyos zuhany, vagy akár a csuklók és a tarkó hűtése is.
A déli órákban kerüljük a tűző napot
A legerősebb UV-sugárzás általában 11 és 15 óra között éri a földfelszínt, ezért ebben az időszakban lehetőség szerint ne tartózkodjunk hosszabb ideig a napon.
Ha mégis el kell indulnunk, viseljünk világos, jól szellőző ruházatot, kalapot vagy sapkát, UV-szűrős napszemüveget, használjunk megfelelő fényvédőt, és mindig legyen nálunk ivóvíz.
Ezek a tünetek már veszélyt jeleznek
A hőség legsúlyosabb következménye a hőguta, amikor a szervezet már nem képes lehűteni magát. Erős fejfájás, magas testhőmérséklet, szédülés, hányinger, zavartság, eszméletvesztés vagy görcsök esetén az érintettet azonnal hűvös helyre kell vinni, meg kell kezdeni a hűtését, és haladéktalanul orvosi segítséget kell kérni.
A napszúrás sem veszélytelen: fedetlen fejjel, hosszabb ideig tartó napon tartózkodás után fejfájás, hányinger, láz vagy tarkómerevség jelentkezhet. Ilyenkor pihenésre, hűtésre és bőséges folyadékbevitelre van szükség, tartós vagy súlyos tünetek esetén pedig orvoshoz kell fordulni.
Ha valakinél zavartság, eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés vagy súlyos rosszullét jelentkezik, ne várakozzunk – azonnal hívjunk segítséget.
