Új fejezet kezdődött a Pécsi Tudományegyetem történetében. Dr. Fábián Adrián, az intézményúj rektora a vezetői felelősségről, a közel 660 éves egyetem jövőjéről, a legégetőbb kihívásokról és a stratégiai célokról nyilatkozott hírportálunknak. Szó esik a kollégiumi férőhelyek bővítéséről, a mesterséges intelligencia egyetemi szerepéről, az innovációról, valamint arról is, milyen intézményt szeretne átadni a következő generációnak.
– Professzor úr, amikor átvette a rektori láncot, mi volt az első gondolata, mit érzett abban a pillanatban?
– Akkor éreztem először egészében a feladatom és a felelősségem teljes súlyát. És azóta is érzem. Az Alma Materem, felejthetetlen hallgatói évek és oktatói pályafutásom egyetlen helyszíne. Rengeteg magánéleti kapcsolódással, vonatkozással.
– Jogászként indult, ma Magyarország egyik legnagyobb egyetemének rektora. Volt olyan pont a pályáján, amikor úgy érezte, erre a feladatra készül?
– Azt hiszem, egész életemet az egyre nagyobb feladatokra való készülés és e feladatok elvégzése határozta meg. Először tanszékvezetőként, majd dékánként és most rektorként. Így utólag folyamatnak tűnhet ez a majd’ két évtized, de mindig az előttem álló kihívásra koncentráltam, nem a nagy távlatokra.
– Kik voltak azok a mesterek vagy példaképek, akik a leginkább formálták a gondolkodását?
– Többen is voltak és vannak; olyanok is, akiket személyesen nem, csak írásaikon keresztül ismerhettem. Csupán egy személyt szeretnék név szerint megemlíteni. Ivancsics Imre egykori tanítómesteremtől kaptam a legtöbbet. Több, mint nyolc éve halt meg, de nemigen telik úgy el nap, hogy ne jutna eszembe.
– Van olyan vezetői alapelv, amelyből semmilyen körülmények között nem enged?
– A legfontosabbak a szigorú következetesség, kiszámíthatóság és az eredményorientáltság.
– Milyen egyetemet vett át, és milyen egyetemet szeretne majd átadni az utódjának?
– Nincs rossz állapotban a Pécsi Tudományegyetem, nincs krízis, egy területen, szervezeti egységben sem. De több helyen van lemaradásunk, szemléletben, infrastruktúrában, működési mechanizmusokban. Olyan egyetemet szeretnék továbbadni, amelyben erős az egyetemi, intézményi léptékű gondolkodás és a szervezeti egységek, a karok működése ennek keretei között bontakozik ki. Meg persze több a kollégiumi férőhelyünk, jobb az oktatási és kutatási, valamint a sport infrastruktúránk is.
– A Pécsi Tudományegyetem közel 660 éves örökséget hordoz. Hogyan lehet egyszerre hagyományőrző és jövőépítő intézmény?
– A tradíció nagyon fontos: ismertséget ad, hitelességet és szilárd alapokat. De fejlődésünket önmagában nem tudja szolgálni. A fejlődést csak koncepciózus gondolkodás, stratégiai célok megvalósítása és gondos forrásfelhasználás segítheti elő. Szerencsére e két pillér nem zárja ki egymást, sőt, jobb esetben egymást remekül kiegészítik.
– Melyek azok a területek, ahol gyors változásra van szükség?
– Kollégiumi férőhelyeket kell bővítenünk, mert évről évre több száz felvételt nyert jelentkező nem iratkozik be, mivel nem tudja megoldani a lakhatást. A mesterséges intelligencia intézményi szintű koordinációjára ősszel létrejön egy adattudományi kutatóközpont. A döntéshozatal és működés transzparenciáját és hatékonyságát is rohamléptekkel fokozni kell.
– Mit vár ma egy fiatal az egyetemtől, és mit kellene kapnia?
– Szerintem közösséget, tudást és szolgáltatásokat, nem feltétlenül ebben a sorrendben. Rektorként a legnagyobb felelősségem a szolgáltatások terén van: minden hallgatónak ugyanolyan minőségű szolgáltatást kell kapnia. Fontos a tanulmányi ügyintézés attitűdje is: úgy kell eljárnunk, hogy a hallgató problémája a legnagyobb a világon és így is kell kezelnünk.
– Ön szerint mitől különleges a pécsi egyetemi élet?
– A kérdésben ott van a válasz. Egyrészt Pécs városától: egyedülálló, különleges, fiatalos. Másrészt itt az Egyetem adja a lüktetést és hallgatóink ennek a legfontosabb szereplői.
A Pécsi Tudományegyetem vezetése mellett a család tudatosan védett helyet foglal el dr. Fábián Adrián életében. Saját bevallása szerint ebben felesége következetessége is sokat segített: estére rendszeresen kikapcsolja a telefonját, hogy a napi feladatokat valóban maga mögött hagyhassa. Bár a protokolláris kötelezettségek miatt sok hétvége is munkával telik, amikor csak lehet, egy félórás futással kapcsolódik ki. Igazi feltöltődést azonban a családdal közös utazások jelentenek, amelyekre évente kétszer igyekeznek időt szakítani. Ha pedig egyetlen pécsi helyet kellene megneveznie, amelyhez a leginkább kötődik, gondolkodás nélkül a 48-as teret említi.
– Egy modern egyetem ma már nem pusztán oktatási intézmény, hanem gazdaságfejlesztő motor is. Hogyan látja ebben a PTE szerepét?
– Egyszerre örömteli és elgondolkodtató, hogy a Pécsi Tudományegyetem a Dunántúl első (vagy legfeljebb a második) legnagyobb munkáltatója. Ez a tény is a felelősségünk súlyát mutatja. A PTE „harmadik missziós” tevékenységei között ott van a gazdaság élénkítése is, de egyetemi prizmán keresztül. Ez azt jelenti, hogy mi ott tudunk markánsan jelen lenni, ahol magas hozzáadott értékű, innovatív beruházásokban lehet közreműködni. Ilyenek pedig eddig sajnos jobbára elkerülték a régiónkat.
– Mely kutatási területeken lehet a Pécsi Tudományegyetem európai szinten is meghatározó?
– Talán a legjelentősebbek: biotechnológiai, farmakológiai, virológiai, idegtudományi, fertilizációs és optikai kutatásaink valóban világszínvonalúak.
– Milyen szerepet szán az innovációnak és a startup-kultúrának az egyetem jövőjében?
– Az Egyetem abban érdekelt, hogy fejlett innovációs ökoszisztéma épüljön ki körülötte, startup és spinoff cégekkel. Itt sok tennivalónk van és még több lesz a jövőben.
– Egy erős egyetem képes egy egész régió fejlődését meghatározni. Milyen jövőt képzel el Pécs és a PTE kapcsolatában? Milyen együttműködéseket szeretne kialakítani a térség önkormányzataival és intézményeivel?
– Mindenkivel együttműködésre törekszünk, akikkel közösek a céljaink, vagy akik szintén érdekeltek céljaink megvalósításában. A legfontosabb partnerünk az önkormányzati szektorban magától értetődően Pécs Megyei Jogú Város. Emellett azok a városok, ahol oktatási tevékenységünk folyik.
– A világ egyetemei ugyanazokért a hallgatókért és kutatókért versenyeznek. Mi lehet Pécs legnagyobb vonzereje? Mely országokkal és egyetemekkel szeretné tovább erősíteni a kapcsolatokat?
– A legnagyobb vonzerőnk az igényekhez való folyamatos alkalmazkodás képessége. Az igények pedig erősen kapcsolódnak a technológiai fejlődéshez. Nemzetközi kapcsolataink erősek, ezeket kell tovább mélyíteni. A nemzetközi irányok tulajdonképpen változatlanok: EDUC nemzetközi együttműködés (Németország, Olaszország, Franciaország, Lengyelország, Csehország, Spanyolország, Norvégia), USA, Kína és a Nyugat-Balkán.
– Jogászként hogyan értelmezi az egyetemi autonómiát a 21. században?
– Jogászként rövidre tudom zárni az értelmezést: a törvény keretei között tudom értelmezni. Mivel ez nem sokat mond, azt is hozzáteszem, hogy az egyetemi autonómia a döntéshozatal, a belső szervezet kialakításának, az oktatók kiválasztásának, a tanrend meghatározásának és a tudományos kutatás iránya kijelölésének a szabadsága. Azzal a megjegyzéssel, hogy megfelelő saját vagyon és pénzeszközök nélkül az egyetemi autonómia csak virtuális.
– Milyen értékeket kell minden körülmények között megőriznie egy egyetemnek?
– Minden egyetemi polgár egyenlő, kizárólag a teljesítmény és az elért eredmények alapján lehet különbségeket tenni.
– Hogyan lehet megőrizni az akadémiai szabadságot, miközben az egyetemnek a gazdasági és társadalmi elvárásoknak is meg kell felelnie?
– Nehezen. Az akadémiai szabadság relativizálódik: meg lehet ugyan választani a kutatási területeket önállóan, akár egyénileg, de a gazdasági és tudománypolitikai realitások, elvárások erősen befolyásolják, hogy milyen irányba haladnak a kutatások világszerte.
