StyleNews

Budapest, miként sok szabad magyar város, köztársaság. Budapest köztársaság és az is marad – hangoztatta a főpolgármester a március 15-i nemzeti ünnepen rendezett Szabadságmenet elnevezésű eseményen a fővárosban.

    Karácsony Gergely beszédében úgy fogalmazott, hogy „a köztársaságot száműzték az országunk nevéből és száműzték az állam működéséből is”. Szavai szerint ugyanakkor a köztársaság ott van a szabad önkormányzatokban, a civilek munkájában, a tanárok és a diákok mozgalmában, az orvosi kamarában, a városvédők és jogvédők küzdelmeiben, a helyi civilekben, közösségekben.
    A főpolgármester azt mondta, hogy a köztársaságért zajló küzdelem „nemcsak, sőt egyre kevésbé” a pártpolitika felszínén zajlik. Karácsony Gergely egyúttal a köztársaság ügyét az ellenzéki pártok, a „szabad önkormányzatok” és a civilek közös ügyének nevezte, majd a 2024-ben esedékes önkormányzati választásokra utalva a „szabad városok” megvédését és számuk gyarapítását sürgette.
    Kifejtette: régen a városok úgy védték az értékiket, hogy falakat emeltek, ma azonban úgy, hogy „ledöntjük ezeket a falakat, hogy még többet tehessünk a békéért, a szabadságért és az egyetértésért”. Azért „vagyunk újra együtt, mert eszünk ágában sincs alattvalónak lenni”. „Mindazokkal, akik ma kokárdát viselnek a szívük fölött, közös a sorsunk, egyek vagyunk. Egy köztársaság, egy nemzet, egy haza” – hangoztatta.
    Szólt arról is, hogy a 175 éves magyar forradalmat és szabadságharcot a 150 éve egyesített Budapest köszönti Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján.
    Karácsony Gergely a miniszterelnök Kiskőrösön tartott ünnepi beszédére utalva úgy vélekedett: érdekelné a költőt, hogy „vajon melyik versét veszik szájukra a dicsőséges nagyurak”. „Bennünket az (…) hozott össze, hogy legyünk jobbak, nemesebbek a dicsőséges nagyuraknál” – fogalmazott, majd keserű felismerésnek nevezte, hogy „nem tettünk még eleget” a szabadságért, „ha megint van okunk a szabadságunkat félteni”.
    „Kezdjük azzal hogy lemossuk a gyalázatot (…), nem engedjük, hogy ismét páriává legyen a hazánk Európában” – mondta.
    A főpolgármester úgy vélte, hogy 1848 „nagyszerűsége és tragédiája” is abból fakadt, hogy Európa népei csak együtt lehetnek szabadok. „Aki ma kokárdát hord, annak azt is ki kell mondania, hogy szabadságot és békét Ukrajnának, Magyarországnak és minden népnek” – jelentette ki.
    Közölte: a Szabadságmenet nem ma ér véget, hanem ma kezdődik, „találkozunk ugyanitt ugyanígy, sőt ha lehet kicsivel többen”.
    Az esemény résztvevői 15 órakor indultak a Hősök teréről, ahova nem sokkal 17 óra előtt érkeztek meg. A felvonulók a többi között „a történelmet mindig az ifjúság írja” feliratú molinót tartottak fel, illetve nemzeti lobogót és a Tanítanék mozgalom jelképévé vált kockás zászlót is lengettek.

Sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Kiskőrösön.

    A kormányfő az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a Petőfi-szülőház előtt tartott ünnepségen kiemelte: a magyar szabadság hatalmas menete – bár tett néha vargabetűt és olykor zsákutcába is tévedt az elmúlt kétszáz évben – ma is tart.

    „Petőfi Sándor ebben a menetben ma itt van velünk” – fogalmazott. Orbán Viktor azt mondta, látjuk, ahogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Látjuk, ahogy szembefordul a világ hatalmasaival, akik újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba. Látjuk, ahogy odakanyarintja a 12 pont elé, hogy legyen béke – közölte.

    Minden magyarban van egy kis Petőfi és Petőfiben ott van minden magyar – mondta a miniszterelnök.

    Orbán Viktor a 200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor életútját úgy jellemezte: „egy 26 éves röppálya a magyar égbolton, amely mély Magyarországból indul, és a csillagösvényen végződik”. Egy villanás, amelyet saját nemzete, lélegzetvisszafojtva követ és csodál – tette hozzá.

    A magyarok úgy látják Petőfit: közülünk való, aki fölénk emelkedik – húzta alá.

    „Petőfi Sándor a mi szerelmetes fiunk. Minden magyar gyermekkora óta tud legalább egy verssort tőle. Ezért nem kell kimondani, szavak nélkül is tudjuk: minden magyarban van egy kis Petőfi és Petőfiben ott van minden magyar” – fogalmazott.

    Arra is kitért: amikor Petőfi megszületik, Kölcsey éppen véglegezi a Himnuszt, amellyel programot ad, majd huszonöt évvel ezután, 1848-ban Magyarország már nem is ugyanaz az ország, hanem fejét felemelő, felegyenesedő nemzet, amely önbizalommal tekint szét az európai népek világában.

    Szólt azokról a vívmányokról, amelyeket ezalatt elért az ország, a többi közt arról, hogy otthont emelt a tudománynak, vasutat épített vagy gőzhajókat indított a Dunán.

    Arra a kérdésre azonban, hogy mi ad magasabb rendű értelmet a véges életnek, a hazának, Petőfi adta meg a választ: „talpra, magyar! Rabok legyünk, vagy szabadok? Éljen a szabad és független Magyarország!” – hangsúlyozta.

    A magyarok azért mesélik el 175 évre újra és újra március 15. történetét, mert az egy nagy, közös születésnap, amikor felelevenítik a magyar szabadság születését – mondta.

    A magyar szabadság elsöprő menete pedig nem a Pilvax kávéháztól, nem is a Nemzeti Múzeum kertjétől indult el, hanem Kiskőrösről – indokolta a kormányfő az állami ünnepség helyszínét.

    A miniszterelnök fejet hajtott a Petrovics család emléke előtt is. A költő apjára emlékezve elmondta: élete csúcsán a szabad kiskunok közösségének teljes jogú tagja lett, Petőfi édesanyja, Hrúz Mária pedig szlovák asszonyként hozta világra a legnagyobb magyar költőt.

    Kijelentette: a magyarok azért tartják Petőfit a legnagyobb költőnek, mert benne egyben van a magyar sors és a magyar géniusz. Talán azért van így, mert a szabadságnak saját világnyelve van, amelynek magyar nyelvjárását Petőfi Sándor teremtette meg – fogalmazott. Hozzátette: a magyar a szabadság legsikerültebb nyelve, mert Petőfi nyelvét a világ minden részén értik, több mint kétszáz nyelvre fordították le.

    Orbán Viktor kitért arra is, hogy Petőfi nem volt katonának való és nehéz ember is volt. Az emberek mégis a szívükbe zárták. A Jóisten is megsegítette – tehetségéből nem lett gőg, önbizalmából hübrisz -, sosem hagyta el a keresztény világ szellemi erőterét és megállás nélkül dolgozott – fogalmazott a miniszterelnök.

    Mindössze öt évet alkotott, életműve mégis teljes, hiszen „maradék nélkül megfizette a hazának mindazt, amire verseiben kötelezettséget vállalt”. Ha ugyanis beérjük kevesebbel, mint amik lehetnénk, méltatlanná válunk önmagunkhoz – tette hozzá.

    „Mi ugyanis nem akárkik, hanem magyarok vagyunk, magyarnak születni pedig kötelességet jelent: méltónak lenni a fajtánkhoz” – fogalmazott.

    Petőfi egy szabad Magyarország szabad polgára akart lenni – szólt a költő érdemeiről. „Mi, mai elpuhult utódai úgy gondoljuk”, megérdemelte volna, hogy ágyban, párnák közt haljon meg, ő azonban másképp döntött: úgy halt meg, ahogy megénekelte, a világszabadság apostolaként, a magyar szabadságért vívott csatában. 

    „Minden magyarban van egy kis Petőfi. Éljen a szabadság, éljen a haza! A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta szavait a miniszterelnök.

A tavaly év végi mélypont után újra négyötödösnél nagyobb többség áll ki Magyarország EU-tagsága mellett, írja a Medián közvélemény-kutatása alapján a HVG.

A decemberi viszonylag alacsony, 43-mal szemben most a megkérdezettek 53 százaléka mondja, hogy „teljes mértékben” támogatja az ország EU-tagságát. A magyar lakosság nagy többsége támogatja az unióban maradást, még a hagyományosan EU-ellenes retorikát alkalmazó Mi Hazánk szavazóinak kétharmada szerint is jó az EU-ban lenni.

A megkérdezettek kétharmada még akkor is a maradásra szavazna, ha Orbán Viktor a kilépés mellett kampányolna. Ennél is érdekesebb, hogy a kormánypárti szavazók bő harmada azt állítja, hogy a miniszterelnökkel szemben is kitartana az álláspontja mellett, derül ki a kutatásból. Így ha Orbán a kilépés mellett is kampányolna, minden harmadik Fidesz-szavazó továbbra is kitartana az EU-tagság mellett