Folytatódik a per a Pécsi Járásbíróságon a város korábbi vezetője ellen, akit az ügyészség nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és közokirat-hamisítással vádol.
A nyári ítélkezési szünet után ma folytatódik a tárgyalás a Pécsi Járásbíróságon a volt kozármislenyi polgármester ügyében. A politikus ellen a Pécsi Járási Ügyészség nyújtott be vádiratot, amelyben nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolják.
A vádirat szerint a korábbi településvezető évekkel ezelőtt az önkormányzat nevében kötött egy megtakarítással kombinált életbiztosítási szerződést öt éves futamidőre. A biztosításban azonban saját magát tüntette fel biztosítottként és kedvezményezettként. Bár a díjakat az önkormányzat fizette, a lejáratkor, 2019 novemberében a mintegy 1,6 millió forintos összeget a saját számlájára kérte és kapta meg. A képviselő-testület erről sem a szerződéskötés, sem a kifizetés idején nem tudott, határozatot nem hoztak. Az ügyészség szerint a biztosításból származó összeg valójában az önkormányzatot illette volna, így a polgármester megszegte vagyonkezelői kötelezettségét.
A másik vádpont szintén a hivatali működéséhez kapcsolódik. A Baranya Vármegyei Kormányhivatal vizsgálata során 2020-ban adatokat kértek a polgármester bankkártya-használatáról. A vádirat szerint ekkor a volt polgármester utólag, évekkel később készített egy polgármesteri utasítást, amelyben 2015. októberére visszadátumozva jelölte meg a bankkártya-használat hatálybalépését. A dokumentumban olyan személyek neve és bankkártyaszáma is szerepelt, akik akkor még nem dolgoztak az önkormányzatnál, vagy nem rendelkeztek a felsorolt kártyákkal. Az ügyészség szerint ezzel a polgármester hivatalos személyként valótlan adatokat rögzített egy közokiratban.
A Pécsi Járásbíróság a következő tárgyalási napon újabb részletekben tárgyalja az ügyet, amelyben a vádlott felelősségéről később születik döntés.
Egy régi idők kedvelt játéka kapott új lendületet Magyarszéken: augusztus 31-én hivatalosan is elindult a Széki Hátul Gomboló gombfoci klub Gyenei László vezetésével. A kezdeményezés célja, hogy minden korosztály betekintést nyerhessen a gombfoci világába, amely nem csupán gyermekkori nosztalgia, hanem komoly stratégiai játék is.
A klub a magyarszéki focipálya öltözőjének emeletén várja az érdeklődőket 14:00 és 18:00 óra között. A szervezők szerint a gombfoci jóval több, mint egyszerű „pöckölgetés”: a játék logikát, taktikát és koncentrációt igényel, ezért sokan a sakkhoz hasonlítják.
A látogatók megismerkedhetnek a gombfoci különböző típusú játékaival, szabályaival és hagyományaival. A részvétel teljesen díjmentes, a klub mindenkit szeretettel vár, aki kíváncsi erre a klasszikus magyar játékra, legyen kezdő vagy tapasztalt játékos.
Kedden hajnalban még derült időre ébredhetünk, napközben azonban nyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet. A hőmérséklet 29–31 fok között tetőzik, csapadék ugyan nem várható, de az északnyugati szél többfelé élénk marad. Este már felhős égbolt és 20 fok körüli hőmérséklet jelzi a közelgő hidegfrontot.
Kedden hajnalban derült időnk lesz. A hajnali minimumok 14 és 16 fok között alakulhatnak. Az északnyugati szél kezdetben mérsékelt lesz. Délelőtt folytatódik a derült idő, a légmozgás megélénkül. A déli óráktól nyugat felől felhősödés kezdődik.
Délután már nagy területen felhősödik be az ég, de csapadék nem várható. Az északnyugati szél nagy területen lesz élénk. A hőmérséklet maximuma 29 és 31 fok között alakul. Este marad a felhős idő, csapadék nem várható. Egy hidegfront közelíti meg térségünket. Az északnyugati szél élénk marad. A hőmérséklet 20 fok közelében alakul.
Három független jelölt közül nyerte meg a vasárnapi időközi polgármester-választást a Baranya vármegyei Nagytótfalun, ahol képviselőket is választottak.
A kistelepülésen a választói névjegyzékben szereplő 283 választópolgárból 202-en szavaztak, mindannyian érvényesen voksoltak. Raposa Attila 99 szavazatot kapott, Kósa Tiborné – a település 2024-ben megválasztott polgármestere – 82, míg Kirchner Tibor 21 voksot szerzett. A négytagú képviselő-testületet is megválasztották, a mandátumokért tizenhat független jelölt indult.
A Siklósi Járáshoz tartozó faluban azért kellett időközi polgármester- és képviselő-választást tartani, mert a település képviselő-testülete június 2-án a testület feloszlásáról szóló döntést hozott. Raposa Attila korábban szintén vezette már a falut.
Szeptember 1-jén, Pécs Város Napján ünnepi közgyűlés keretében adták át a városi kitüntetéseket a Kodály Központban.
Pécs díszpolgára posztumusz Dr. Barthóné Prof. Dr. Szekeres Júlia immunológus-kutató lett, aki a reprodukciós immunológia területén végzett nemzetközileg is elismert munkát. Pécs Város Kulturális NagydíjátTrischler Ferenc szobrászművész kapta, akinek alkotásai több évtizede formálják Pécs arculatát.
További díjakat adományoztak a tudomány, kultúra, közszolgálat, szociális munka, sport és művészet területén kiemelkedő helyi szakembereknek, művészeknek és közéleti szereplőknek.
A városnap az 1367-ben alapított pécsi egyetem évfordulójához kötődik, a rendezvénysorozat hagyományosan szentmisével és ünnepi közgyűléssel kezdődött.
A Mecsek Közterületi Támogató Alosztály öt fős kommandós csapata harmadik helyezést ért el a magyar rendőri műveleti egységek kategóriájában a rangos budapesti versenyen.
A Somorjai Gábor Emlékversenyt és Nemzetközi Rendészeti Szakmai Kupát immár hetedik alkalommal rendezték meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara és a Ludovika Sportegyesület közös szervezésében. Az esemény névadója a fiatalon elhunyt rendőr hadnagy, Somorjai Gábor, akinek emlékére minden évben összemérik tudásukat a hazai és külföldi rendészeti egységek – közölte a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
A megmérettetésen rendőrhallgatók, hivatásos rendőrök, különleges rendőri műveleti egységek, a honvédség csapatai, fegyveres biztonsági őrök, valamint nemzetközi rendőrcsapatok is részt vettek. A verseny során kilenc kihívásokkal teli állomáson kellett helytállniuk a résztvevőknek – többek között taktikai elsősegélynyújtásban, lövészetben, valamint akadálypályán mutathatták meg szakmai és fizikai felkészültségüket. Emellett erőnléti, ügyességi és intézkedéstaktikai feladatok is szerepeltek a kihívások között.
A baranyai rendőrök kiváló teljesítményt nyújtottak, és a magyar rendőri műveleti egységek közötti erős mezőnyben a dobogó harmadik fokára állhattak fel – ezzel öregbítve a vármegye rendőrségének hírnevét.
Szeptember 1-jén, a Magyar Felsőoktatás Napján mutatta be a Pécsi Tudományegyetem megújult arculatát, amely egyszerre épít az intézmény több mint 650 éves történelmi örökségére és nyit a 21. század kihívásai felé. Az új vizuális identitás célja, hogy egységes, nemzetközileg is könnyen felismerhető képet adjon Magyarország első egyeteméről, miközben erősíti a közösségi identitást.
Szeptember elsején új fejezet nyílt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) életében. A Szenátusi Tanácstermében ünnepélyes sajtótájékoztató keretében mutatták be az intézmény teljesen megújult arculatát. A „Múltból a jövő felé” mottóval jelzett vizuális átalakulás az egyetem alapértékeire – történelmi büszkeség, hagyományőrzés, egység és fenntarthatóság, valamint a jövő iránti nyitottság – épül, reagálva a modern kommunikációs kihívásokra.
Dr. Miseta Attila rektor kiemelte: „Szimbolikus, hogy a PTE alapításához köthető Magyar Felsőoktatás Napján mutatjuk be az új arculatot. Ezzel üzenjük: ragaszkodunk múltunkhoz és hagyományainkhoz, ugyanakkor bátran reagálunk a kor kihívásaira.”
Az új logó megalkotására 2024 januárjában hirdetett pályázatot az egyetem hallgatói számára. A nyertes koncepciót Koppányi Noémi, a Művészeti Kar végzős hallgatója készítette, melyet a Tervezőgrafika Tanszék hallgatói és oktatói Böhm Gergely tanszékvezető irányításával dolgoztak ki részletesen. Az új logó a hagyomány és az innováció találkozását szimbolizálja. A középkori egyetemi címerkő geometrikus átirata, amely a városi jelképekkel összekapcsolódva mutatja, hogy Pécs igazi egyetemváros. A régi egyetemi címer ezentúl történelmi jelkép szerepében jelenik meg.
Dr. Betlehem József általános rektorhelyettes hangsúlyozta: „Az arculatváltás célja, hogy vizuális megjelenésünk méltó módon képviselje Magyarország első egyetemének értékeit, növelje ismertségünket, és még erősebb közösségi identitást teremtsen.”
Az új vizuális identitás különlegessége, hogy az egyetem saját, egyedi betűcsaládot is kapott, amelyet Boskovitz Oszkár tervezőgrafikus, a Művészeti Kar oktatója készített. Ez tovább erősíti az intézmény egyediségét és innováció iránti nyitottságát.
Az átfogó megújulás alapját a több mint 200 oldalas arculati kézikönyv (brandbook) adja, amelyet az egyetem szenátusa és fenntartó alapítványa egyaránt elfogadott. A dokumentum iránymutatást nyújt minden szervezeti egységnek az egységes és letisztult vizuális megjelenéshez, és folyamatosan frissül majd a gyakorlati igények szerint.
A teljes arculat bevezetése várhatóan két évet ölel fel. A mostani bemutató pedig az első mérföldkő a „Múltból a jövő felé” vezető úton. A PTE célja, hogy nemzetközi szinten is még erősebben jelenjen meg, miközben megőrzi történelmi hagyományait, és inspiráló közösségként továbbra is meghatározó szereplője legyen a régiónak és a magyar felsőoktatásnak.
A sajtótájékoztatón vetített bemutatóvideó és az arculat részletes ismertetése mellett az egyetem köszönetét fejezte ki minden kollégának, aki részt vett a tervezés és előkészítés folyamatában. Az intézmény bízik benne, hogy a bevezetés alatt is hasonló nyitottsággal és együttműködéssel fogadják a változásokat.
A Baranya vármegyei tűzoltóknak mozgalmas hétvégéjük volt: hét tűzesethez és húsz műszaki mentéshez riasztották őket. A viharos, esős idő miatt főként kidőlt fák és letört ágak adtak munkát, de közlekedési balesetek és kisebb szabadtéri tüzek is nehezítették a napokat. Személyi sérülés több esetben történt, de súlyosabb következmények nélkül sikerült kezelni a helyzeteket.
Szabadtéri tüzek pénteken – Bokros terület égett ezer négyzetméteren péntek délelőtt Kisvaszaron. Az esethez a komlói és sásdi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik két vízsugárral és kézi szerszámokkal fékezték meg a lángokat. Személyi sérülés nem történt. Délután Siklósnagyfalu külterületén, több ponton volt tűz, aljnövényzet égett. A lángokat a villányi és siklósi egységek oltották el. Ladon, a Táncsics Mihály utcában égetés miatt terjedt el tűz az aljnövényzeten, megközelítőleg kétszáz négyzetméteren. A szigetvári tűzoltók két vízsugárral és kézi szerszámokkal avatkoztak be. Learatott tarló égett a 6-os út mentén, néhány négyzetméteren. Itt a pécsi hivatásos tűzoltók egy vízsugárral oltották el a tüzet.
Szén-monoxid alakult ki egy pécsi lakásban – Jelzett a szén-monoxid érzékelő egy pécsi ingatlanban péntek kora délután. A Jászai Mari utcai társasházi lakásban a vármegyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat megállapította, hogy a jelzéskor szén-monoxid volt a levegőben, ezért a szolgáltató leválasztotta a gázkazánt a hálózatról. Sérülés nem történt, lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség.
Felborult egy autó Siklósnál – Megcsúszott az úton, majd oldalára borult egy személyautó szombat délben Siklós közelében. A kocsiban ketten utaztak, nem sérültek meg. A helyi tűzoltók a helyszínt biztosították, kerekeire állították a járművet, illetve megtisztították az úttestet a szétszóródott törmeléktől.
Súlyos baleset Somogyban – Frontálisan ütközött két jármű a Somogy vármegyei Ladon szombat délben. A szigetvári hivatásos tűzoltók áramtalanították a gépkocsikat, illetve egy embert segítettek kiemelni. A balesetben egy ember súlyosan, három könnyebben sérült.
Frontális baleset történt Orfűnél – Kis sebességgel ugyan, de frontálisan ütközött össze két autó Orfűn. A járművekben utazó hat ember könnyebb sérüléseket szenvedett, mindannyian kiszálltak, a mentősök vizsgálatok céljából kórházba szállították őket. A pécsi hivatásos tűzoltók átvizsgálták a kocsikat, áramtalanításuk nem volt indokolt. A helyszínen teljes útlezárás volt érvényben.
Balesettel indult a vasárnap – Árokba borult egy kisteherautó vasárnap hajnalban Szajkon. A járműben hárman utaztak, a sofőr könnyebben sérült, őt kórházba szállították. Műszaki mentés céljából a mohácsi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik feszültségmentesítették a gépjárművet.
Árokba hajtott egy személyautó Hosszúheténynél is – Letért az útról és árokba borult egy személyautó vasárnap délután Hosszúhetényen. A két utas önerejéből kiszállt, egyikük sem sérült meg a balesetben. A pécsi hivatásos tűzoltók átvizsgálták és áramtalanították a kocsit.
Kidőlt fák, lehasadt faágak adták a legtöbb munkát tűzoltóinknak – Félpályás útzárat okozott egy hét méteres fa péntek hajnalban Kishajmás közelében. A sásdi hivatásos tűzoltók motoros láncfűrésszel megszüntették az útakadályt. Este Pécsett, a Jurisics utcában egy nyolc méteres fa lehasadt ága zárta el az utat teljes szélességében. A városi tűzoltók eltávolították. Abaliget külterületén ismét a sásdi hivatásos egységre volt szükség, egy kidőlt fa okozott félpályás útzárat. A tűzoltók megszüntették az útakadályt. Elektromos vezetéket szakított le egy faág Pécsett, a Kishegyi dűlőben szombat reggel. A város hivatásos tűzoltói a helyszínt biztosították, amíg a szolgáltató megszüntette a veszélyt. A tűzoltók kiérkezése előtt megszüntették az útakadályt a helyiek Komlón, ahol egy nagy méretű fa okozott útzárat. Tűzoltói beavatkozásra így ott nem volt szükség. Az Ifjúság útján viszont ők távolítottak el el egy két méter hosszú faágat az útról. Ahogyan Pécsett, a Káptalan utcában is tűzoltói beavatkozásra volt szükség: ott egy nagy méretű faág lehasadt és félpályás útzárat okozott. A pécsi egység láncfűrésszel szüntette meg az akadályt. Este a Komlói úton parkolót zárt el egy lehasadt faág, ennél a káresetnél is tűzoltói beavatkozásra volt szükség. Vasárnap további három alkalommal okozott kidőlt fa útzárat: Magyarbólynál a villányi hivatásos, Bakonya külterületén a pécsi hivatásos, Orfű közelében a pécsi hivatásos és magyarszéki önkéntes tűzoltók segítettek az útakadályok megszüntetésében. Személyi sérülés egyik eset során sem történt.
1925-ben avatták fel Mecsekszabolcson a Szent-István aknát. A 6 méter átmérőjű akna 638 méteres mélysége akkor hazai viszonylatban rekordnak számított. Minőségi és esztétikai szempontból is kiemelkedő, modern építmény volt, de még a mai, romos állapotában is impozánsan hat. „Hasznosítására” az elmúlt évtizedekben több ötlet is volt, de sajnos mind megmaradt a terv szintjén. Ma a bányatelep magára hagyva áll.
Az egykoron önálló településnek számító Szabolcson, avagy Mecsekszabolcson (a bányászfalut 1947-ben csatolták Pécshez) az 1910–20-as években zajlottak azok a nagyszabású bányaépítkezések, amelyek a korszak csúcstechnikáját képviselték. Ekkor épült meg a szabolcsi Szent István- és tőle néhány kilométerrel odébb annak „testvére”, a pécsbányai Széchényi István-akna, mindkettő szinte teljesen azonos tervek szerint készült. Az index.hu a száz éves évforduló kapcsán hosszasan írt a mecseki szénbányászat kezdetéről, fellendüléséről, majd befejezéséről.
A mecseki szénbányászat fejlődése
A mecseki szénbányászat a 18. század második felében, eleinte az egyházi birtokokon kezdődött meg. Az ipari bányászat kezdetét 1798-ra datálják, amikor a székesegyház somodi birtokán megnyílt az első bánya, majd egy évtizeddel később a szabolcsi uradalom területén is kitermelésbe kezdtek. A bányászat nagyüzemivé és a térség meghatározó iparágává a 19. század második felétől vált, ekkor a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) sorra vásárolta fel a Mecsek keleti oldalának bányáit. A termelés eleinte még kezdetleges módon, leginkább csákánnyal zajlott, a szén felszínre szállítása is még igen kis kapacitással történt. A DGT ekkor még csak saját céljaira, a hajóik üzemeltetésére termelte ki a szenet. Ezután hamarosan a technikai fejlesztésbe kezdtek.
A cégvezetés megbízásából Jaroslav Jicinský morva bányamérnök korszerűsítő és fejlesztési programot hajtott végre, melynek lényege az volt, hogy a számos, egymástól különböző távolságban levő különálló kisebb bányatelepet három nagy központtá vonták össze, így jelentősen racionalizálták a működést, a fejlesztéseket és beruházásokat pedig már ide tudták koncentrálni.
A Szent-István akna avatóünnepsége 1925. április 26-án. Kép forrása: banyaszmult.uw.hu
Az így lérejött Szent István-, gróf Széchenyi István- és Thommen-aknák európai színvonalú, nagy kapacitású bányaüzemek lettek, amelyeket egy központosított szénelőkészítő és szénfeldolgozó segített Pécsújhelyen. A fejlesztési munkálatok tervezését és kivitelezését osztrák és magyar szakemberek közösen végezték. A bányaüzem tervezője a bécsi Josef Schöngut volt, a vasbeton aknatornyot és a környező épületeket Gút Árpád (más megjelenésben Gut vagy Guth) és Gergely Jenő irodája tervezte.
A vasbeton aknatornyok magasban elhelyezkedő gépházaiba építettek egy nagy kapacitású villanymotort, amely azokat a felvonószerkezeteket hajtotta, amelyekkel a teli csilléket a felszínre juttatták, s az üreseket a mélybe küldték. A felvonó óránként 25–26 műveletet – azaz csilleemelést – volt képes elvégezni. A bányászat fénykorában száznál is több ilyen torony állt Magyarországon.
Már nem „Szent”, de műemlék
A Szent-István-akna neve a második világháború után, a kommunista hatalom vallásellenes politikája miatt lett csupán István-akna. Hasonlóan a települések, utcák, bányák és intézmények neveiből is ekkor hagyták el a vallásos jelzőket és a „Szent” előtagot.
Anyaghasználatuk és különleges építészeti értékük miatt az István-akna és a Széchenyi-akna tornyát 2000-ben műemlékké nyilvánították. Az építésükhöz Vierendel tartós vasbetonszerkezetet alkalmaztak, amelyek alapvetően ma is biztosítják a tornyok stabilitását.
Szálloda, lakópark, vagy nemzetközi művészeti és turisztikai központ is lehetett volna
A bányák bezárásával az ipari érdekességnek is számító tornyok is feleslegessé váltak. Sokat elbontottak, a megmaradtak utóhasznosítására kevés példát találunk: Tatabányán például még 1980-ban alakították át az egyik bányafelvonót Ranzinger-kilátóvá, Oroszlányban pedig a bezárt aknatornyot a Bányászati Gyűjteménybe integrálták.
Pécsen az 1998-ban bezárt bányaüzem megfelelő hasznosítására több javaslat is született. A terület a Mecseki Szénbányák Vállalat felszámolása után a pécsi vagyonkezelő tulajdonában állt, akitől ezután vagy 3 beruházó cég is megvásárolta.
A terület hasznosítására 2001-ben ötletpályázatot írtak ki, amelynek első helyezettje, a Pelényi Margit, Barna Balázs, Ruppert Gábor és Galambos Gábor alkotta csoport egy komplex nemzetközi művészeti és turisztikai központot vizionált a falak közé. Az épületekben minden műfaj képviselőjének helyet szántak, így a bányaházat a képzőművészek galériájának, illetve alkotói szobák számára képzelték el, az aknatorony földszintjére központi információt, és kávéházat terveztek terasszal, ahonnan az egész terület belátható. A teraszról indulhatna a toronyba a lépcső és a panoráma-lift. Az aknatorony tetejében található teret koferencia teremnek képzelték el, de lehet belőle több luxus apartman, műterem is. A trafó a televíziós és filmes szakma számára szánták. A nagyobb kompresszorházat a pályázók színházteremnek képzelték el, a kisebbet pedig próba- és kamarateremnek. Az egykori öltözőépületet egy 120 szobás szállodának álmodták meg, az alagsorban és a földszinten parkolóházzal. A komplex művészeti és turisztikai központot egy új épülettel, egy sport és szabadidő csarnokkal egészítették volna ki, a pályázati elképzelésük szerint. A tervezői csoport pályamunkáját 2001-ben 900 ezer forintos díjazásban részesítették.
A bányaüzem utolsó gazdája az Első Magyar Beruházási (E.M.B.) Zrt. volt, aki ide egy 200 szobás, 4-5 csillagos szállodát, és ugyancsak egy 200 férőhelyes idősek otthonát álmodott meg, mindemellett konferencia- és báltermet, uszodát, wellnessközpontot és az erdőbe bobpályát. De mindezek a nagyszabású tervek a 2008-as gazdasági válság hatására anyagiak hiányában nem valósultak meg. A tulajdonos 2008 decemberében minden (bontási) tevékenységet leállított, és 2009 januárja óta az egész terület őrizetlenül és üresen áll.
2012-ben elvi építési engedélyt adtak ki a Szent István-akna tornyának és a közvetlenül hozzákapcsolódó üzemi épület felújítására és átalakítására. Az elképzelés szerint az épületekben lakásokat, garázsokat és kiállítótermet alakítottak volna ki, és a toronyba felvonót telepítettek volna. Később felvetődött, hogy a Pécsi Európai Kulturális Főváros programba is valamilyen módon integrálják a különleges bányaépítményeket, de ez is csak terv szintjén maradt meg.
A hét első felében még sok lesz a napsütés, majd egy hidegfront hoz záporokat és felhősebb időt. Péntektől ismét változékony lesz az időjárás, de a hét végére derült ég és forróság köszönt ránk.
Hétfőn hajnalban változóan felhős időre készülhetünk, és többfelé indulhat a nap párafoltokkal, melyek a reggeli órákra mindenhol feloszlanak. A hajnali minimumok 16 és 19 fok között alakulhatnak. A délnyugati szél mérsékelt lesz. Délelőtt már csökkenni kezd a felhőzet, napos idő várható. A légmozgás mérsékelt marad. Délután több órás napsütésben bízhatunk, a hőmérséklet maximuma 29 és 31 fok között alakul. A délnyugati szél mérsékelt marad. Este is marad a derült égbolt, a hőmérséklet 15 fok közelében alakul. A délnyugati szél gyenge lesz.
Kedden a kora esti órákig napos időnk lesz, majd nyugat felől egy hidegfront felhőzete húzódik térségünk fölé, csapadék nem várható. Az északnyugati szél élénk lesz.
Szerda hajnalban átvonul felettünk a front, elszórt jelleggel várható zápor és zivatar a térségünkben. Délután csökken a csapadékhajlam, de a felhők maradnak. Az északnyugati szél mérsékelt marad.
Csütörtökön még felhős lesz az idő, délután szakadozni kezd és kisüt a nap. Csapadék nem várható. Az északnyugati szél mérsékelt lesz.
Pénteken erőteljes lesz a gomolyfelhőképződés, elszórtan záporok is kialakulhatnak. Az északnyugati szél mérsékelt marad.
Szombaton is gomolyfelhők törnek a magasba, elszórtan előfordulhatnak záporok. A délnyugati szél mérsékelt marad.
Vasárnapra visszatér a kánikula, derült időnk lesz. Csapadék nem várható. A változó irányú szél gyenge lesz.
