StyleNews

A magyarok közel négyötöde nem érezte azt, hogy „nagy mértékben” nőtt volna a rezsiköltsége a tavalyi év azonos időszakához képest – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelynek összefoglalóját csütörtökön juttatták el az MTI-hez.

Emlékeztettek rá: a magyar állam idén és jövőre is jelentős forrásokat fordít a rezsicsökkentés védelmére. Ugyan az átlagfogyasztás fölötti részre eső támogatás mértéke korlátozott, jól látható, hogy a magyarok túlnyomó többsége az intézkedések haszonélvezőjének tartja magát – tették hozzá.

A felmérés szerint arra a kérdésre, hogy a „tavalyi évhez képest az előző hónapban hogyan alakultak a rezsiköltségei” decemberben a magyar választóknak a 33 százaléka azt jelezte, hogy nem történt változás, két százalékuknál pedig egyenesen csökkent a kiadási tétel összege. További 39 százaléknak pedig csak „kis mértékben nőtt” a rezsiköltsége és mindössze a magyar választók ötöde – 22 százalék – számolt be jelentős növekedésről. A megkérdezettek 6 százaléka pedig nem tudott felelni a kérdésre. „Ezek alapján elmondható, hogy decemberben a magyarok 78 százaléka nem, vagy csak kismértékben érezte a rezsiköltségeinek emelkedését az előző évhez képest. Mindez a kormány rezsicsökkentést védő intézkedéseinek sikerét mutatja” – írták.

Az összefoglalóban megjegyezték: érdekes képet mutat a pártpreferencia szerinti bontás, hiszen a rezsicsökkentés ügye már egy évtizede politikai vitatéma is. „Míg a Fidesz-szavazók 86 százaléka mondta azt, hogy nem, vagy csak kismértékben emelkedtek a tavalyihoz képest decemberre a rezsiköltségei, a baloldali szavazók 71 százaléka érezte ezt. A különbség tehát összefügg a pártszimpátiával, mégis jól látható, hogy még a baloldali választók túlnyomó többsége is saját bőrén érzi a rezsicsökkentés védelmét” – írták.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása december 5. és 7. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra; a mintavételi hiba 3,16 százalék – olvasható a közleményben.

Az új jogszabályok szerint 2023. január 9-től csak egy számla marad a SZÉP-kártya mögött, az eddigi három zsebből csak a szálláshely zseb marad meg – közölte az OTP Bank csütörtökön.

A kártyával fizethető szolgáltatások ugyanazok maradnak, csak január 9-től a szálláshely zsebről lehet majd mindenért fizetni, amit korábban a három zseb bármelyikéről lehetett.

A korábban a vendéglátás és a szabadidő zseben lévő pénzeket január 8-án átvezetik a szálláshely zsebre. Az OTP tájékoztatása szerint az el nem költött összegek díjterhelése nem változott, a 2022. október 15. előtt utalt összegeket 2023. május 31-ig lehet díjmentesen felhasználni, az el nem költött összegrészre június 1-jén terhelik a 15 százalékos díjat.

Még két évig lehet igényelni a babaváró támogatást – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára csütörtökön az M1-en. Hornung Ágnes közölte, a babaváró támogatást 2024. december 31-ig változatlan feltételekkel lehet kérni.

A legfeljebb tízmillió forintos hitelt továbbra is szabad felhasználású kölcsönként igényelhetik a házaspárok. Ha az anya 18 és 41 év közötti, és ha az első gyermek öt éven belül megszületik, akkor a hitel kamatmentes lesz, a második gyermek után a még fennálló tartozás 30 százalékát, a harmadik után pedig a teljes tartozást elengedik.

Hornung Ágnes bejelentette azt is, hogy január elsejétől a diákhitellel rendelkező nőknek, amennyiben még a tanulmányaik alatt vagy annak befejezését követő két éven belül gyermeket szülnek, elengedik a teljes diákhitel-tartozásukat.

Az államtitkár az új családtámogatási elemek közül beszélt a 30 év alatti anyák szja-mentességéről is. Az új intézkedés szerint azok a nők, akik 30 éves koruk előtt szülnek vagy fogadnak örökbe gyereket – független attól, hogy házasságban élnek, hajadonok vagy elváltak – az átlagbér erejéig szja-mentességet kapnak. A mentesség a magzat 12 hetes korától igényelhető annak az évnek a végéig, amíg az anya betölti a 30 éves kort.

Elmondta azt is, hogy a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyereket nevelő családok januártól az eddigi kedvezményeken felül további 10 ezer forintos adókedvezményt vehetnek igénybe, a gyermekek otthongondozási díja (gyod) pedig bruttó 232 ezer forint lesz.