StyleNews

Kétszázmilliárd eurós kerettel támogatási programot indít a német kormány az energia drágulásának ellensúlyozására – jelentették be csütörtökön Berlinben.

    A pénzügyi védőernyő elnevezésű programmal a villamos energia drágulásának enyhítését szolgáló úgynevezett áramárfék után bevezetik a „gázárfék” nevű megoldást is.

    Az új programra azért van szükség, mert Oroszország „politikai fegyverként” használja a földgázt – hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár a koalíciós pártok vezetőivel folytatott megbeszélése után, hozzátéve, hogy a földgáz fogyasztói árának csökkennie kell.

    A kancellár – aki koronavírus-fertőzése miatt elkülönítésben van, és videókapcsolat révén vett részt a tárgyaláson és az utána tartott tájékoztatón – elmondta, hogy a pénzügyi védőernyő a nyugdíjasoktól kezdve a családos emberekig és a kisipari cégektől a nagyvállalatokig minden fogyasztót segít abban, hogy ki tudja fizetni az energiaszámláit.

    „A 200 milliárd euróval megvan az eszközünk mindennek a finanszírozásához” – húzta alá a szociáldemokrata (SPD) politikus.

    Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, a Zöldek politikusa hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „rezsimje” támadást indított a német gazdaság ellen. A szövetségi kormány a pénzügyi védőernyővel védekezik az energiaválságot okozó orosz támadás ellen – fejtette ki az alkancellár, kiemelve, hogy minden erővel védekezni kell, mert az energiaválság gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedhet.

    Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke kiemelte, hogy „a jólétért és a szabadságért folytatott energiaháborúban állunk”.

    Ez a háború azzal fenyeget, hogy megsemmisül sok minden, amit az emberek Németországban évtizedek alatt felépítettek. „Ezt nem hagyhatjuk, védekezni fogunk” – jelentette ki Christian Lindner, aláhúzva, hogy a pénzügyi védőernyő „kristálytiszta válasz Putyinnak”.

    A programot jórészt hitelfelvétellel, a koronavírus-világjárvány első szakaszában létrehozott válságkezelő eszköz, a gazdasági stabilizációs alap (WSF) átszervezésével finanszírozzák – ismertette a pénzügyminiszter.

    Hangsúlyozta: az új hitelekkel együtt is kitartanak amellett, hogy 2023-ban ismét betartsák az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabályt, miszerint a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát. Hozzátette: minél hatékonyabb intézkedéseket dolgoznak ki az energia drágulásának ellensúlyozására, annál kevesebb pénzt kell lehívni a 200 milliárd eurós alapból.

    Az áramárfék és a gázárfék működéséről, szabályairól még nem döntöttek. A döntést egy szakértőkből álló testület készíti elő. Az viszont már biztos, hogy mégsem vezetik be az orosz földgázszállítások visszafogása miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került földgázimportőrök stabilitásának megőrzését szolgáló úgynevezett földgázbeszerzési illetéket, amely az eredeti tervek szerint kilowattóránként 2,419 eurócent lett volna, és októbertől épült volna be a földgáz árába.

    Robert Habeck elmondta, hogy az illetékre nincs szükség, mert az állami fejlesztési bank (KfW) és a WSF jobb lehetőségeket biztosít a segítségre szoruló cégek támogatására.

    A szövetségi kormány eddig három programot hirdetett meg az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására. A pénzügyi védőernyővel együtt a meghirdetett, a tervezett és a már bevezetett intézkedések összesített keretösszege megközelíti a 300 milliárd eurót.

Elkészült a halotti bizonyítvány.

„Idős kor” okozta II. Erzsébet királynő halálát a csütörtökön nyilvánosságra hozott halotti bizonyítvány szerint.

    A néhai brit uralkodót hosszas betegeskedés után, életének 97., uralkodásának 71. évében, három héttel ezelőtt érte a halál Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján.

    Halálának pillanatától elsőszülött fia, Károly volt trónörökös az Egyesült Királyság uralkodója III. Károly néven.

    A csütörtökön nyilvánosságra hozott halotti bizonyítvány alapján II. Erzsébet királynő szeptember 8-án, brit idő szerint 15:10 órakor hunyt el.

    A foglalkozást feltüntető rubrikában az „Őfelsége, a királynő” meghatározás olvasható.

    A dokumentumot a királynő egyetlen leánya, Anna hercegnő írta alá a királyi család nevében.

    II. Erzsébet királynőt tíznapos gyászidőszak után, szeptember 19-én helyezték végső nyugalomra a London nyugati határában fekvő windsori kastély Szent György-kápolnájában, ahol édesapja, VI. György király, édesanyja, a 2002-ben, 102 évesen elhunyt Erzsébet anyakirálynő és néhai férje, Fülöp edinburghi herceg is nyugszik.

    Fülöp herceg tavaly áprilisban, századik születésnapja előtt néhány héttel hunyt el.

    A windsori kápolnában helyezték el a királynő 2002-ben elhunyt húga, Margit hercegnő hamvait is.

    A skót országos irattár által csütörtökön nyilvánosságra hozott halotti bizonylat II. Erzsébet királynő halálának okaként mindössze az „Old age” (idős kor) meghatározást tünteti fel, egészségi okot nem említ.

    Ez összhangban van azzal a régre visszanyúló hivatalos gyakorlattal, amelynek alapján az udvar szinte soha nem közöl részleteket a királyi család magas rangú tagjainak egészségi állapotáról, rendszerint haláluk után sem.

    A titoktartás szigorára jellemző, hogy II. Erzsébet királynő néhai édesanyjáról, Erzsébet anyakirálynőről csak halála után hét évvel, 2009-ben derült ki hivatalosan, hogy 43 évvel korábban, 1966-ban vastagbélrák miatt műtéten és kezelésen esett át.

    Azt viszont lehetett tudni hivatalos forrásokból, hogy II. Erzsébet királynő már legalább egy évvel halála előtt folyamatosan gyengélkedett, mivel életének utolsó esztendejében számos nagy jelentőségű programját lemondták.

    Tavaly ősszel nem utazott el például Észak-Írországba – jóllehet ezt a hónapokon át előkészített látogatást kiemelt várakozás előzte meg -, és nem volt jelen a skóciai Glasgow-ban tavaly novemberben rendezett ENSZ-klímacsúcs nyitófogadásán sem, pedig a rendezvénynek ő volt a hivatalos vendéglátója.

    Komoly feltűnést keltett, amikor nem egészen egy éve az udvar részletek ismertetése nélkül bejelentette, hogy a királynő egy éjszakát kórházban töltött „bizonyos előzetes jellegű vizsgálatok elvégzése céljából”.

    E kivizsgálás okáról és eredményéről azóta sem került nyilvánosságra hivatalos tájékoztatás.

    II. Erzsébet királynő gyengélkedésének árulkodó jele volt az is, hogy szeptember 6-án, halála előtt alig két nappal Balmoralban bízta meg formálisan Liz Truss miniszterelnököt a kormányalakítással, és ugyanitt fogadta el Boris Johnson volt miniszterelnök lemondását, jóllehet az utóbbi évtizedekben ez a ceremónia kormányváltások idején mindig a londoni Buckingham-palotában zajlott.

    Az udvar akkori – ugyancsak érdemi részletek nélküli – tájékoztatása szerint a királynő hónapok óta mozgásproblémákkal küszködött, és ezért született az a döntés, hogy nem utazik Londonba, hanem Balmoralban fogadja Johnsont és utódját.