StyleNews

Ősszel dönthet a Parlament a közalkalmazottak, és így a pedagógusok béremeléséről is, ugyanis az LMP még nyáron terjesztette be azt a javaslatát, hogy a közalkalmazottaknak évente kétszer, inflációkövető béremelésben részesülhessenek. Erről beszélt ma Kanász-Nagy Máté a zöldpárt országgyűlési képviselője. Azt is elmondta Újpest korábbi alpolgármestere, hogy ennek az emelésnek az elmúlt hat hónap inflációját kell, hogy elérje, a javaslat célja tehát az, hogy a közalkalmazotti bérek reálértékét megtartsa az állam.

Kanász-Nagy szerint ez a lépés elengedhetetlen, hiszen az infláció már 15.6 százalékos, az élelmiszerárak emelkedése viszont 30 százalékos. Rekord inflációs időszakot élünk, ami a közalkalmazottak esetében azt jelenti, hogy egy havi bért emészt fel a drágulás, ez különösen érzékenyen sújtja a pedagógusokat. Az LMP – Magyarország Zöld Pártjának a javaslata éppen ezt kompenzálná. 

A zöldek képviselője azt is elmondta, hogy az LMP második javaslata arra vonatkozik, hogy túl az infláció kompenzálásán, egy azonnali 45 százalékos béremelésre is szükség lenne a közalkalmazottak számára. Erre azonnal szükség van, ahogy Kanász-Nagy fogalmazott, nem ér rá a következő parlamenti ciklusig várni vele, a probléma megoldása nem odázható el a következő évekre. 

Nem hiába tiltakoznak a tanárok, az oktatásban dolgozó szakembere, valamint a szülők és a diákok, a tarthatatlan helyzet ellen. Az LMP minden eszközzel támogatja a tanárok követeléseit, ami rendezné a béreket és a munkakörülményeket. Ezen túl az zöldpárt kiáll azon oktatók mellett is, akiket valamilyen retorzió ért a véleményük miatt, éppen ezért Kanász-Nagy írásban fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, akitől azt kéri, hogy vizsgálja ki ezeket az eseteket. Az LMP szerint nem tűrhető, hogy bárkit is retorzió érjen csak azért, mert felszólal, mert vállalja a véleményét, mert kiáll az oktatás és a magyar fiatalok jövője mellett. 

A petíciót ITT tudja aláírni!

Idén télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben – a Népszava szerint erről beszélt a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, Steiner Attila egy keddi konferencián. A lap értelmezése szerint tehát egy sajátos távhőtrükkel próbálhatja meg fenntartani a rezsicsökkentés látszatát a kormányzat.

– A megkérdezett fővárosi szakemberek szerint ez várhatóan nem a használati meleg víz mennyiségének vagy hőfokának csökkentését jelentené, inkább fűtésre jutó hőmennyiség lenne kevesebb. Ám azt, hogy ez hány fokkal csökkenti majd a lakások hőmérsékletét, még megtippelni se merték, mivel egyelőre ők is csak próbálják megfejteni, hogy mire is gondolhatnak a tárcánál. Előzetes szakmai egyeztetés ugyanis nem volt. Mindez akár azt is jelentheti: mivel a távhő tarifákat – a sok mérő nélküli lakás miatt – nem lenne könnyű emelni, inkább ugyanannyiért adnak majd kevesebb meleget – olvasható a cikkben.

A Népszava úgy véli, hogy a kormány amiatt tesz így, mert az olcsó távfűtés fenntartása egyre nagyobb terhet jelent a kormányzatnak. Steiner Attila keddi szavai szerint ez – a megnövekedett energiaárak mellett – már 980 milliárdos költség lenne, 

Miközben az erre a célra szolgáló távhőkasszában 2022 júliusában még csak alig 11 milliárd forintot tudtak félretenni.

Mint a lap írja: „Ez azonban mindenképpen átmeneti megoldás lesz. A kormány programot indít a lakások fogyasztásmérővel való felszerelésére, amint a lakások többsége mérhetővé válik, lehetővé válik »az igazságosabb közteherviselés«”. Gulyás Gergely miniszter a távhővel kapcsolatban tett korábbi megjegyzéseiből azt lehetett kiérteni, hogy éppen az tántorította el – legalábbis első körben – a kormányt az emeléstől, amit a Népszava korábban megírt: a 660 ezer távfűtéses lakásból legkevesebb 134 ezer fogyasztása nem mérhető, így a tulajdonosoknak semmilyen ráhatásuk nincs a fogyasztásra és ezzel együtt a számlákra sem.

Az európai parlamenti képviselők elfogadták a magyar jogállamiságról készült jelentést, és az Európai Bizottságot is felszólították, hogy használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást.

Nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament plenáris ülése a Magyarországról szóló újabb jogállamisági jelentést. Előterjesztője Gwendoline Delbos-Corfield, francia zöldpárti EP-képviselő, aki Judith Sargentini visszavonulása után vette át a feladatot.

Az állásfoglalás mellett 433, ellene 123 EP-képviselő szavazott, 28 pedig tartózkodott. – írja a HVG.

A mostani jelentés tulajdonképpen a 2018-as folytatása, ami azt állapítja meg, hogy hazánkban az elmúlt négy évben még rosszabb lett a demokrácia és a jogállamiság helyzete. A szöveg megállapítja azt is, hogy Magyarországon történtek rendszerszintű fenyegetést jelentenek az Európai Unió alapértékeire. Emellett

„sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok összeomlásához Magyarországon, és egyik tagállamát a választási autokrácia hibrid rendszerévé változtatta”.

Emiatt a Reuters értesülései szerint az Európai Bizottság vasárnap arra fog javaslatot tenni, hogy több mint 15,7 milliárd eurónyi, vagyis csaknem 6400 milliárd forint felzárkóztatási forrást függesszenek fel a Magyarország elleni folyó jogállamisági eljárásban.

Vlagyimir Putyin orosz államfő autója ellen vélhetően egy gyilkos szándékú támadási kísérletet hajtottak végre – írja a brit Daily Mail, az orosz General SVR Telegram-csatornáján megjelent, meg nem erősített információra hivatkozva. 

A meg nem erősített információk alapján az esemény a következőképpen zajlott: az orosz elnök limuzinjának bal első kerekénél egy hangos robajra lettek figyelmesek, amit aztán füstfelhő követett. Ezután az autó biztonságosan folytatta az útját, az elnöknek pedig nem esett bántódása. – írja az Index

Az orosz hatóságok titkosították a nyomozati anyagokat, azonban egy hírforrás szerint az incidens után számos embert letartóztattak az államfői biztonsági szakszolgálat körében, emellett pedig a testőrök egy része is nyomtalanul eltűnt. Erre azért keríthettek sort, mert ha valaki egy tényleges merényletet kísérelt meg elkövetni az orosz elnök ellen, akkor tudnia kellett, hogy merre halad az elnöki konvoj az adott napon.