StyleNews

Nem tapasztalható változás Vlagyimir Putyinnál az Ukrajna ellen indított háborújának megítélésében – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben az orosz elnökkel előző nap telefonon folytatott megbeszéléséről.

A kancellár – aki legutóbb május végén beszélt az orosz államfővel – Irakli Garibasvili georgiai kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre elmondta: a több mint három hónapos megszakítás után folytatott párbeszéd alapján úgy látja, az orosz elnökben „sajnos” nem érlelődött meg az a felismerés, hogy „hiba volt elindítani ezt a háborút”, és nem tűnik úgy, mintha változna a hozzáállása, noha nap mint nap egyre világosabb, hogy a béke felé vezető utat egyedül az orosz csapatok teljes kivonása nyithatja meg.
    

Arra a kérdésre, hogy Németország hajlandó-e első, és egyedüli országként nyugati – német – gyártmányú harckocsikkal is támogatni Ukrajnát, kijelentette, hogy továbbra is csak a partnerekkel egyeztetve küldenek fegyvereket az orosz támadás ellen védekező ukrán erőknek.
    

Kiemelte:  az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy éppen a Németországtól kapott fegyverek járultak hozzá a legnagyobb mértékben ahhoz, hogy „az ukránok igencsak látványos módon képesek az országuk védelmére”.
    

Hozzátette, hogy Berlin változatlanul az ukrán tűzérségi és a légvédelmi képességek fejlesztésére összpontosít. Példaként említette, hogy a legmodernebb német fejlesztésű fegyverrendszerek között számon tartott IRIS-T légvédelmi rakétarendszerből is szállítanak majd Ukrajnának, holott ilyen rendszerrel a német hadsereg (Bundeswehr) sem rendelkezik még.
    

A kormány rendszeresen frissített nyilvántartásából is kiviláglik, hogy Németország döntő jelentőségű katonai támogatást nyújt Ukrajnának – jegyezte meg Olaf Scholz, utalva egy nyilvános összeállításra, amely szerint egyedül az utóbbi héten négy Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút szállítottak, amelyek száma így 24-re emelkedett.
    

Az örmény-azeri határon kiújult harcokkal kapcsolatban a német kancellár és a georgiai miniszterelnök is az erőszak azonnali beszüntetését sürgette. Irakli Garibasvili hangsúlyozta, hogy kormánya mély aggodalommal tekint a Georgia szomszédságában zajló vérontást, amelyet elfogadhatatlannak tart. Olaf Scholz kiemelte, hogy „ez a konfliktus értelmetlen és emberek életébe kerül, békésen kell megoldani”.
    

Azzal kapcsolatban, hogy Németország és más európai országok is számítanak Azerbajdzsánra az Ukrajna elleni háborúval összefüggésben visszafogott orosz gázszállítások okozta kiesés pótlásában, Olaf Scholz azt mondta, hogy „mindig adódnak valahol gazdasági következményekkel járó nehézségek”, de Németország „tanult a hibájából” és igyekszik több forrásra építeni földgázellátását, mert csak így lehet megerősíteni az ország „energiafüggetlenségét és energiaszuverenitását”.

MTI

Petíciót indít az LMP annak érdekében, hogy ismét lehessen szélerőműveket telepíteni az országban. Tetlák Örs, a párt országos elnökségének tagja szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: cél az energiaválság fenntartható kezelése.

A megújuló energiaforrások egyszerre jelentenek választ a klímaválságra és az orosz energiafüggőség problémájára – hangsúlyozta, kifogásolva, hogy a szélturbinák telepítési szabályai miatt jelenleg lehetetlen új szélerőművet létesíteni Magyarországon.
    

Nem is építettek ilyet már 2011 óta, holott az ELTE Energiaföldrajzi kutatócsoportjának megállapításai szerint az ország nagy része alkalmas lenne a szélenergia hasznosítására – mondta. A jelenleg működő turbinák kapacitáskihasználtsága pedig meghaladja az uniós átlagot.
    

Tetlák Örs arra is rámutatott, hogy a szélenergia a legzöldebb és a legolcsóbb energiaforrás, egy erőmű károsanyagkibocsátása a negyvened része annak,  ha ugyanazt az energiát földgázból nyernénk.

MTI

Felravatalozták szerdán a múlt héten elhunyt brit uralkodó, II. Erzsébet királynő koporsóját a londoni parlament legősibb épületében, a Westminster Hallban.

A királynőt hosszas betegeskedés után, életének 97., uralkodásának 71. évében, múlt csütörtökön érte a halál Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján. Halálának pillanata óta elsőszülött fia, Károly volt trónörökös a brit uralkodó, aki III. Károly néven lépett trónra.
    

A koporsót szerda délután, kétnapos heves esőzést követő fátyolos napsütésben vitték a Buckingham-palotából lovak vontatta ágyútalpon a parlamenthez.
    

Az útvonal mentén több tízezren sorakoztak fel, és sokan tapssal adóztak az elhunyt uralkodó emlékének.
    

A néhai királynő koporsóját a brit monarchia és az uralkodóház lobogója, a Royal Standard borította, és tetején elhelyezték a gyémántokkal gazdagon ékesített birodalmi állami koronát – Imperial State Crown -, amelyet a brit  uralkodók a legjelesebb eseményeken, mindenekelőtt a parlament évenkénti megnyitóján viselnek.  
    

Az ágyútalp mögött III. Károly király és három testvére, Anna hercegnő, András yorki herceg és Eduárd, Wessex grófja haladt gyalogosan. Őket követte szintén gyalogosan Vilmos trónörökös, Károly és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, valamint Vilmos öccse, Harry, Sussex hercege.
    

A menet végighaladt a Buckingham-palota és az Admiralitás között húzódó, mélyvörös aszfaltjáról híres sugárúton, a Mallon, majd a királyi lovas testőrség laktanyájának árkádjait elhagyva ráfordult a londoni kormányzati negyed főutcájára, a Whitehallra. Itt elhaladt az I. világháború brit katonaáldozatainak 1920-ban emelt emlékmű, a Cenotaph mellett – ahol a királynő a háborút lezáró tűzszünet évfordulóján 90 esztendős koráig minden évben személyesen koszorúzott -, majd megérkezett az 1097-ben emelt Westminster Hall bejáratához.
    

A koporsót a brit hadsereg gránátos őrezredének nyolc fiatal katonája vitte be a vállán a hatalmas, ősi parlamenti épületbe, és elhelyezte a ravatalhoz kialakított emelvényen. A ravatalozóhelyiség a vasárnap éjfélig tartó időszakban minden egyes nap 24 órán át – esetenként egy-egy órás takarítási szünetekkel – nyitva lesz a lakosság előtt.
    

A londoni hatóságok előzetes várakozása szerint e négy nap alatt legalább 400 ezren keresik fel majd fel a ravatalt. A Scotland Yard közölte: a lakosságot folyamatosan tájékoztatják, hogy milyen hosszú a sor és várhatóan mennyi időbe telik, mire a sor végén állók a Westminster Hallba érnek.
    

A londoni városházán készültek olyan előrejelzési forgatókönyvek, amelyek nem zárják ki, hogy bizonyos időszakokban akár 30 órát is sorban kell állniuk a látogatóknak.

A sor számára 8 kilométeres útszakaszt jelöltek ki, amely a Westminster Halltól a Lambeth hídon át a Temze keleti, illetve déli rakpartján végighaladva túlnyúlik a Tower híd vonalán is.

A búcsúszertartás szeptember 19-én, jövő hétfőn lesz a közeli Westminster apátságban, az angol-brit monarchia ősi londoni koronázó templomában.
    

A királynőt ugyanaznap a királyi család legnagyobb és legősibb angliai rezidenciáján, a London nyugati határában fekvő Windsor kastélyában helyezik végső nyugalomra, ott, ahol néhai édesapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király és tavaly áprilisban, életének századik esztendejében meghalt férje, Fülöp edinburgh-i herceg is nyugszik.

mti