StyleNews

A magyar versenyzők négy érmet, közte két aranyat szereztek a szombati első döntős napon a kanadai Halifaxben zajló kajak-kenu világbajnokságon.

Kopasz Bálint visszaszerezte világbajnoki címét K-1 1000 méteren és a Kiss Blanka, Lucz Anna duó is remek teljesítménnyel nyerte meg a K-2 200 métert. Bragato Giada és Nagy Bianka kenupárosa 200 és 500 méteren is begyűjtötte a bronzérmet.    

A magyarok közül elsőként a kenus Korisánszky Dávidot szólították a rajthoz C-1 200 méteren. Egy rossz rajt után csak másodszorra tudott eljönni a mezőny, s úgy tűnt, az MTK 29 éves versenyzője jól indult neki a távnak, de végül nem tudott beleszólni a dobogós helyek sorsába, nyolcadik lett. A győzelmet a lengyel Oleksii Koliadych szerezte meg. 

Női K-4 500 méteren ugyan Magyarország tavaly megnyerte az olimpiát, a vb-n pedig ezüstérmes lett, de az akkori győztes csapattagok távolléte miatt Hüttner Csaba szövetség kapitány ezúttal egy fiatal egyéget nevezett, amely nem igazán tartozott az esélyesek közé. Fojt Sára, Pupp Noémi, Kőhalmi Emese és a 2019-ben vb-győztes magyar hajó vezérevezőse, Gazsó Alida Dóra féltávnál a 7-8. helyen lapátolt, majd a második 250 méteren javított és a célba hatodikként ért. Az élen lengyel, ausztrál és meglepetésre mexikói volt a sorrend. 

Bragato Giada és Nagy Bianka kenupárosa 500 és 200 méteren is kvalifikálta magát a legjobb kilenc közé, előbb a hosszabbik, olimpiai távon szálltak harcba az éremért. A mezőnyben ott volt tavalyi tokiói játékok mindhárom dobogós egysége, közülük a kínaiak ezúttal is rajt-cél győzelmet arattak. A magyarok a visszafogottabb rajt után egyre jobban „lábra kaptak”, féltávnál már a második helyen haladtak. A második 250 méteren is erőteljes csapásokkal lapátoltak, nem fáradtak el, s bár az ukránok a hajrában megelőzték őket, a harmadik helyük nem forgott veszélyben. 

A férfiak hasonló számában Hajdu Jonatán és Fekete Ádám duója a tavalyi vb-ezüst után idén betegséggel és koronavírus-fertőzéssel is bajlódott, s ezúttal nem tudott harcban lenni az érmekért. Bár jól rajtoltak a magyarok, és féltávnál a harmadik-negyedik hely volt az övék, a finist nem bírták úgy, mint a riválisok, és ezúttal meg kellett elégedniük a hetedik hellyel.  

A következő döntőben aztán megszületett a magyar küldöttség – már ami az épeket illeti – első aranyérme is: a tavaly ezüstérmes Kiss Blanka, Lucz Anna páros ezúttal megnyerte versenyét K-2 200 méteren. Az egység szinte kilőtt a rajtból, és hiába szorongatták végig az ellenfelek, a célig sikerült megőriznie minimális előnyét. A befutó után a mindig mosolygós újpesti versenyzők először nem tudták, mi lett a végeredmény, aztán a stégen már boldogan ölelkeztek össze. 

A tiszaújvárosi Bragato és a szegedi Nagy 40 perccel első befutója után már ismét a rajtgépben állt, hogy a rövidebb távon, 200 méteren is bezsebeljen egy bronzérmet. Az élen a kubaiak és a kínaiak vívtak egymással ádáz csatát – a célvonalnál mindkét egység beborult a vízbe -, de a mögöttük kialakult harcot a magyarok nyerték a harmadik éremért.

Női K-1 500 méteren a felnőtt vb-újonc, ifjúsági olimpiai és világbajnok Rendessy Eszter szépen helytállt a fináléban, ami a hetedik helyre volt elegendő. A versenyt nagy fölénnyel az új-zélandiak ötszörös olimpiai bajnok sztárja, Lisa Carrington nyerte.
    

A női kenusok új számában, 1000 méter egyesben heten neveztek, köztük az FTC 28 éves olimpikonja, vb-ezüstérmes és Európa-bajnok versenyzője, Balla Virág. A magyar sportoló a táv első felében még a harmadik helyen haladt, 750 méternél azonban visszaesett negyediknek, s a célban is ez a pozíció volt az övé. Az élen az ukrán Ludmila Luzan végzett.    

A nap utolsó A döntőjében az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kopasz Bálint arra készült, hogy a tavalyi, koppenhágai ezüst után visszaszerezze vb-trónját, s az elő- és középfutam alapján remek formában várta a rajtot. A győriek 25 éves klasszisa a 2-es pályán evezve hamar az élre állt, 500 és 750 méternél is az ő nevét írta ki elsőként az eredményjelző, csak a portugál címvédő, Fernando Pimenta tartotta vele a lépést. Ő azonban olyannyira, hogy az utolsó métereken nagyon megközelítette Kopaszt, akinek azonban ha minimálisan is, de kitartott az előnye – öt századdal nyert -, így a 2019-es szegedi diadal után ismét vb-győzelmet aratott a királyszámban.

Három szombati A döntőben nem volt magyar hajó: férfi K-1 500 méteren a cseh Josef Dostal, K-4 500-on a spanyolok, férfi C-1 500-on pedig a brazil Isaquias Santos nyakába került az aranyérem.  

A szombati folytatásban még három B döntőben és a kajak vegyes páros 500 méteres szám középfutamában lesznek érdekeltek a magyarok, utóbbi versenyt közép-európai idő szerint 21.02 órakor rendezik.

A többi döntőre a vasárnapi zárónapon kerül sor.

Forrás: mti.hu

Fotó: facebook

Továbbra is fenntartható módon zajlik a tűzifa kitermelése – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében.

A tárcavezető Nagy Istvánt idézve azt írták: az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. A fa kitermelése továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet, és nem rontja az erdők természeti állapotát sem – tette hozzá az agrárminiszter. 

Nagy István az összegzés szerint emlékeztetett arra, hogy a háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki és veszélyben van Európa gázellátása, ezért meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek. 

A tárcavezető leszögezte, jelenleg a tűzifaellátás biztosított, azonban a háborús helyzet miatt a kormány tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa kitermelés növelésére, ugyanis elsődleges a magyar háztartások ellátása – közölte a szaktárca, hozzátéve, hogy ezért könnyített szabályokat vezetettek be úgy, hogy az ne veszélyeztesse a fenntartható erdőgazdálkodást.  

„A fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, amely az igényeket ki tudja elégíteni” – idézték Nagy Istvánt.  

A miniszter kiemelte: az ország kétmillió hektár erdeje a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike.  

„Ezért elkötelezettek vagyunk abban, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszútávon fenntartható legyen. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet” – részletezte Nagy István.   

Megfogalmazása szerint „a faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk, amelyből évtizedek óta kevesebbet hasznosítunk, mint amennyit az erdők évente teremnek”.

Ezt a több százezer köbméternyi tartalékot tesszük szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint zöld tőkét semmiképpen se veszélyeztessük – szögezte le a tárcavezető, aki hangsúlyozta: a tűzifa iránti kereslet 2021 óta emelkedik.   

A kommüniké szerint a magyar erdők évente stabilan, megújuló módon mintegy 3,5 millió köbméter tűzifát biztosítanak az országnak, ezt a mennyiséget fenntartható módon lehet előállítani. „Az erdészeti jogszabályok jól szabályozott módon teszik lehetővé, hogy erre a mennyiségre hosszú távon számíthassunk” – írták.

A miniszter kitért arra is, hogy az agrártárca kiemelt feladatának tekinti a meglévő erdők szakszerű kezelését, fenntartását és az ország fával borított területének növelését.  

A közlemény szerint Magyarországon, európai léptékben az egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtak támogatást.
    

Nagy István felhívta a figyelmet a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezésre, a Településfásítási Programra, amelynek részeként a 10 ezer fő alatti települések igényelhettek olyan csomagokat, amelyek földlabdás parkfákat és az ültetés eszközeit tartalmazták. A kezdeményezés részeként 2 év alatt 36 ezer sorfát ültettek el mintegy 1400 településen – sorolta a tárcavezető.

Forrás: mti.hu