StyleNews

Aztán választás jön, feltéve ha a Parlament elfogadja a Fidesz frakcióvezetőjének a törvénymódosítását. Nem állítunk merészet, ha azt mondjuk: el fogják fogadni.

Ennek értelmében nem 2024 őszén, hanem 2024 tavaszán fognak önkormányzati választásokat tartani, egyszerre az EP-választásokkal. Ez azt is jelenti, hogy a Péterffy Attila vezette pécsi városvezetésnek már csak két éve van hátra, nem kettő és fél, hogy újra meggyőzzék a választókat arról, hogy érdemes nekik bizalmat szavazni.

A módosítással pénzt szeretne spórolni a kormány, ha egyidőben tartják a két választást, azzal 9-10 milliárd forintot tudnak megtakarítani, azonban vélhetően ennél több terve is van a Fidesznek a választásokkal, aligha hihető, hogy csak a spórolás motiválja őket az új törvénytervezetben.

Az EP-választás hagyományosan májusban szokott megrendezésre kerülni, így a mostani városvezetőknek már két évük sem maradt, hogy meggyőzzék a választókat a folytatásról. Érdekesség, hogy állítólag őszig maradhatnának a pozíciójukban, és a májusi választás győztese csak akkor venné át a hatalmat, akkor alakulnának át a közgyűlések.

A Fidesz és KDNP a jövő héten törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy a baloldali frakciók támogatása 3 milliárddal, a kormánypártiaké pedig 2 milliárd forinttal csökkenjen ebben a ciklusban, valamint alaptörvénymódosítást is indítványoz, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat a jövőben egy időben tartsák meg – közölte egy keddi háttérbeszélgetésen Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető.   

    Kocsis Máté a frakciók támogatásának csökkentését azzal indokolta: a „hat frakciós trükközéssel” a baloldali pártok sokkal többe kerülnének a következő ciklusban, mint az előzőben, holott veszítettek 800 ezer szavazót és 10 képviselőt. Ennek ellenére 3 milliárd forinttal többet akarnak kapni, ami „nagyon nincs rendjén”, nem tükrözi a választói akaratot, nem fair és nem is támogatható sem költségvetési, sem politikai értelemben – hangsúlyozta.

    Kifejtette: az előző négy évben egy kormánypárti képviselő után havi 2,2 millió forintos, egy ellenzéki képviselő után pedig 3,1 millió forintos támogatást kaptak a frakciók, míg a jelenlegi ciklusban egy kormánypárti képviselő 2,6 millió forintba, egy baloldali pedig 4,5 millió forintba kerülne.

    Úgy értékelt: ezzel keletkezik havonta képviselőnként másfél millió forint olyan többlete a baloldalnak, amire nem jogosult, hiszen még annyi képviselője sincs, mint az előző ciklusban. Jelezte: ha ehhez a kérdéshez nem nyúlnának hozzá és minden marad a régiben, akkor összesen hatmilliárd forinttal többe kerülnének a frakciók négy év alatt, mint az azt megelőző ciklusban.

    A kormánypártok ezen szeretnének változtatni, ezért azt javasolják, hogy ebből a hat milliárd forintból a baloldal „adjon le” hármat, a Fidesz-KDNP pedig kettőt. A változások jövő januártól lépnének életbe. Megjegyezte: a baloldaliak még így is „felül lesznek finanszírozva”, és többe fognak kerülni, mint a kormánypárti képviselők.

    A Fidesz frakcióvezetője jövő kedden nyújtja be a Háznak javaslatát, amely szerint az országgyűlési törvény mellett a házszabály is módosulna. Változtatnának a frakciókból való kilépés és belépés szabályain, valamint a beszédjoggal kapcsolatban is módosításokat javasolnak, így többek között az időkeretes viták hossza is csökkenhet.

    Közölte azt is: javasolják, hogy 2024-ben már egy időben tartsák meg az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, amellyel 9-10 milliárdot lehetne megspórolni. Ehhez alkotmánymódosítás szükséges.

A július 1-ig megvásárolt repülőjegyek esetében a Wizz Air nem hárítja át utasaira az extraprofit-adó által okozott pénzügyi terheket – közölte kedden a légitársaság.

    A közleményben leszögezték: a magyar kormány által 2022. július 1-től hatályba lépő, a légitársaságokat is sújtó extraprofit-adóval kapcsolatban a Wizz Air úgy döntött, bár a meghirdetett rendelet minden valószínűség szerint érinti majd a jegyárakat, a korábban megvásárolt jegyek esetében a légitársaság nem hárítja át utasaira a jogszabályban meghatározott összeget.

    Hozzátették: az extraprofit-adó, továbbá az üzemanyagárak növekedése miatt a jövőben a viteldíjak várhatóan emelkedni fognak. A repülőjegyárak azonban dinamikusan változnak, és mint mindig, ezután is elsősorban a kereslet és a kínálat határozza meg azok alakulását.

    A Wizz Airnél továbbra is úgy vélik, az utasonként számított adó bevezetése nem csak magasabb viteldíjat jelenthet, de a légitársaságokra rótt extra gazdasági teher tovább lassítja a régóta várt gazdasági fellendülést is. Hozzátették, hogy a légiközlekedési ágazat, jelentős veszteségeket szenvedett el a Covid-19 világjárvány során, és bevétele, illetve nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a vírus kitörése előtti szintet.

    Mint ismert, a Ryanair diszkont légitársaság korábban arról döntött, hogy a légitársaságokra kivetett extraprofit-adóját áthárítja az utazókra. Emiatt Budapest Főváros Kormányhivatala Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére fogyasztóvédelmi eljárást indított a Ryanairrel szemben. A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a korábban eladott jegyekre vonatkozóan a Ryanair már felszólította utasait a pótdíj befizetésére.

Vezérigazgatói szinten kommunikál már a Ryanair a magyar utasadó ügyében és ahogy azt a mindig szókimondó Michael O’learytől megszokhattuk, nem válogatja meg a szavait, most Nagy Mártont alázza szénné.

A Ryanair-góré kommentárjával fűszerezett közleményben a a cég megkéri Nagy minisztert, ugyan magyarázza már el, hogyan lehet extraprofitadót kivetni egy rekordveszteséget nyögő iparágra.

Feltesz kérdéseket is arról, hogy ez mégis hogyan védi meg a magyar családokat, majd azt írják, ez az adó egyszerű országúti rablómámadásként értékelhető egy olyan kormány részéről, amelynek fogalma nincs a valóságról.

O’Leary azt írja, Nagy miniszter elfelejtette a közgazdasági ismereteit, ezért küld neki egy “Közgazdaságtan tökfilkóknak” című könyvecskét. Megismétli, hogy drámai visszaesést hozhat ez az adó a magyar légiforgalomban akkor, amikor épp próbálna magához térni a turizmus a covid-válságból.

Végül felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az idióta különadókat, vagy legalább korlátozza őket a a válságon valóban nagyot kaszáló iparágakra, mint az olaj- és gázipar.

Itt a teljes közlemény eredetiben:

Ryanair, Hungary’s No.1 airline, this morning called on Minister of Economic Development, Márton Nagy, to explain why;

1. Airlines are being levied an excess profits ‘tax’, to ‘protect Hungarian families’, when airlines are reporting record losses due to Covid and the Ukraine invasion.
2. Why are Hungarian families and visitors being asked to pay higher fares when air travel to/from Hungary has suffered 2 years of Covid and Ukraine losses?
3. How does raising taxes on air travel ‘help’ Hungarian families.

This is not an ‘excess profits’ tax, it is just highway robbery by a Govt. that is completely out of touch with reality. When other EU Govt’s are cutting travel taxes/airport charges to recover traffic, tourism and jobs post Covid (and the Ukraine invasion), Hungary’s Minister Nagy is following a new and failed economic strategy of imposing ‘excess profits’ tax on loss making airlines like Ryanair and Wizz, which will further reduce the competitiveness of Hungary’s air travel and tourism industries.

Ryanair welcomes the proposed consumer protection investigation and calls on the Budapest City Council to extend this probe to investigate how the Hungarian Govt. is introducing an ‘excess profits’ tax on a loss-making industry such as airlines. When the loss-making airlines are trying to recover from Covid and Russia’s invasion of Ukraine, the last thing we or passengers need is an ‘excess profits’ tax. Perhaps Minister Nagy can explain why this idiotic tax is being imposed on the loss-making airline sector.

Ryanair’s CEO Michael O’Leary said:

“One can understand why the Hungarians might impose an excess profits tax on the oil and gas sectors, who are making windfall profits as a result of Russia’s illegal invasion of Ukraine. But to extend this ‘excess profits’ tax to a loss making industry like air travel, which is struggling to recover from 2 years of Covid, and the more recent impacts of Russia’s invasion of Ukraine, shows that Minister Nagy has forgotten his economics. We will be sending him a new booklet ‘Economics for Dummies’, which we hope he will study so he can now explain why an ‘excess profits’ tax is being imposed on a loss-making industry like airlines. These taxes cannot be borne by loss-making airlines, hard-pressed passengers or their families, and will therefore lead to a dramatic fall in air traffic in Hungary at a time when Hungary’s tourism sector is preparing for post-Covid recovery.

At a time when many other EU countries are lowering taxes and fees to recover traffic, tourism and jobs, the Hungarian Govt. is doing the opposite by making air travel to/from Hungary more expensive and less competitive, which will damage Hungarian air-traffic, tourism and jobs recovery. We call on Minister Nagy to reverse this idiotic ‘excess profits’ tax, or at least confine it to industries like oil or gas who are making windfall profits, and not airlines who are reporting record losses”.

A Ryanair egyébként valóban a legnagyobb légitársaság jelenleg a magyar piacon, idén előzte be a Wizz Airt.

(Via: Okosutas)

Van olyan szolgáltató, amelyiknek 9 milliárd forintot lehet a különadója.

A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort, az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók jelentősebb díjemelésre kényszerülnek – írja a Niveus Consulting Group.

A Niveus ezt abból vezette le, hogy a távközlési szektorra kivetett különadó szabálya a nettó árbevételt teszi az adó alapjává, amiből csak minimális tételeket lehet levonni, a költségek nagy részét pedig egyáltalán nem. Az adót ráadásul sávosan kell megfizetni. Emellett, míg a távközlési adót eddig a telefonszolgáltatók fizették, a hívások és az előfizetőszámok után, addig az új típusú különadót fizető vállalkozások köre szélesebb, mert kiterjed az internetszolgáltatókra is – írják a közleményükben.

Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint 2020-ban voltak ugyan veszteséges telekommunikációs cégek, viszont, ha ezek magas forgalom mellett jöttek össze, akkor hiába a veszteségek, az adófizetési kötelezettség számukra is nagyon magas lesz.

Úgy vélik, az adó legfontosabb címzettjeia három nagy telefon- és internetszolgáltató. Az egyik nagy szolgáltatónál tavaly majdnem 284 milliárd forint nettó árbevétel mellett 1,3 milliárd forint veszteség keletkezett. Voltak természetesen nyereséges szolgáltatók is, egy másik szolgáltató majdnem 200 milliárd árbevétel mellett ért el 20 milliárd forint adózott eredményt, de még ebből is nagyot hasítana a különadó, ami akár kilencmilliárd forint is lehet.

A GKI jelentése szerint a telekommunikáció ugyan jövedelmező szektornak számít, ugyanakkor az árbevétel arányos adózott eredmények listáján ez csak a 15. helyre volt elég. A Niveus Consulting Group szakértője szerint a rendelet viszonylag alacsonyan húzza meg az árbevételi küszöbhatárt: egymilliárd forint magas árbevétel ugyan, de távközlési szolgáltatásokkal általában nem kisvállalkozások foglalkoznak, így az adó nehéz terhet róhat a kisebb cégekre is, és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén.

Mivel az adó a nettó árbevételt érinti, így könnyen elképzelhető, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek. Még komoly, az árbevétel 10 százalékának megfelelő nyereség esetén is a nyereség felét teheti ki az új különadó – olvasható a közleményben.