A Kúria szerint nem jogsértő, hogy civil szervezetek a népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdítottak, ezért a bíróság megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezzel ellentétes tartalmú határozatát. A bíróság szerint a civil szervezetek kampányukkal a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogukat gyakorolták. Az érintett szervezetek szerint a Kúria döntése nemcsak számukra, hanem a népszavazáson érvénytelenül szavazó 1,7 millió ember számára is győzelem.
Az NVB a gyermekvédelmi népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetekkel szembeni kifogások elbírálásakor arra jutott, hogy a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, ezért az érvénytelen szavazásra buzdítás visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül.
Ezek alapján megállapította az NVB, hogy az Amnesty International Magyarország (AI), az Artemisszió Alapítvány, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Aszexuális Közösség, a Magyar Helsinki Bizottság, az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület, a Patent Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft., a Prizma Transznemű Közösség, a Szimpozion Egyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transvanilla Transznemű Egyesület megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, amikor érvénytelen szavazásra buzdított a népszavazáson.
Az NVB a jogsértőket egyenként 176 400 forint bírság megfizetésére kötelezte. Az NVB az Amnesty International Magyarországot és a Háttér Társaságot ugyanezért – más kifogások elbírálásakor – további három-hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte. A bíróság pénteken érdemben bírálta el az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a 15 civil szervezet felülvizsgálati kérelmeit, megváltoztatta az NVB marasztaló határozatait és a kifogásokat elutasította.
A Kúria a három, pénteken közzétett határozatában – az egyiket az AI nyújtotta be a hárommillió forintos bírság miatt, a másikat a 15 civil szervezet közösen, a harmadikat a Társaság a Szabadságjogokért – arra jutott, a civil szervezetek a kampányban a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat gyakorolták.
A Kúria szerint a népszavazáson való részvétel a választópolgárok számára nem kötelezettség, hanem alapjog, amellyel a választópolgár élhet úgy, hogy a népszavazáson nem vesz részt, részt vesz és szavaz érvényes vagy érvénytelen szavazat leadásával. „Érvénytelen szavazat leadása nem valósít meg jogsértést, kifejezi a választópolgár azon akaratát, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban ily módon az érdemi döntéstől tartózkodik” – írta a bíróság egyik határozatában.
A Kúria úgy vélte: bár az érvénytelen szavazásra való felhívás ellentétes lehetne a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával, de a szólásszabadság, a közügyeket érintő véleménynyilvánítás – a kormány által kezdeményezett népszavazás kapcsán is – különös védelmet érdemel, korlátozása csak alkotmányos, törvényes okból lehetséges. A bíróság leszögezte: nincs olyan jogszabályhely, amely az érvénytelen szavazat kampányüzenetét tiltaná.
A Kúria ezért az NVB három határozatát megváltoztatta és a kifogásokat elutasította; a bíróság határozatai jogerősek. A civil szervezetek az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben azt írták, a Kúria döntése nemcsak számukra, hanem a népszavazáson érvénytelenül szavazó 1,7 millió ember számára is győzelem.
Mint írták, a bíróság különböző tanácsai öt ügyből háromban úgy döntöttek, jogsértőek voltak az NVB határozatai illetve az általa kiszabott bírságok, amelyekkel összesen 9 millió forintra büntette az érvénytelen népszavazásra buzdító civileket. Hozzátették: három ügyben a Kúria megállapította, hogy a civil szervezetek kampánya teljesen legitim és jogszerű volt.
A másik két ügyben egy másik kúriai tanács azonban érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Háttér Társaság kérelmét, és helybenhagyta az NVB által kiszabott 3 millió forintos bírságot, illetve bírság kiszabása nélkül szintén érdemi vizsgálat nélkül utasította el az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság beadványát; mindkét szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.
A megbírságolt szervezetek szolidárisak egymással, ezért közösen fizetik ki a bírságot és tovább folytatják a munkát annak eltörlésére – olvasható a közleményben.
MTI
